Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia integrálása a különböző ágazatokba és helyi szakpolitikákba

Kulcsfontosságú tanulságok

A régióról

Klímafenyegetések

Milánó városa sűrűn lakott, és leginkább hőhullámoknak, pluviális áradásoknak és súlyos viharoknak van kitéve. A jövőbeli előrejelzések szerint a heves esőzések gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, ami növeli az áradások kockázatát. Ugyanakkor az átlaghőmérséklet erőteljes emelkedése több hőhullámot és aszályt fog okozni (lásd a REACHOUT klímatörténetét Milánó hőhullámairól), és súlyosbítja a hőszigethatást, ahol a városban magasabb a hőmérséklet, mint a környező területeken. 2023 nyarán a város elhúzódó hőhullámokat és súlyos zivatarokat tapasztalt (2023 júliusában egy erőszakos éjszakai vihar több száz fát gyökerestül kitépett, és megzavarta az infrastruktúrát és a tömegközlekedést). A gyakoribb és súlyosabb éghajlati veszélyek a polgárok kényelmét és életminőségét is befolyásolják.

Az alkalmazkodási intézkedések és a reziliencia beépítése a helyi fejlesztési tervekbe

Az együttműködés kulcsfontosságú a megoldások megtalálásához

A városi rezilienciával foglalkozó osztály azon dolgozott, hogy belső összehangolást és konszenzust alakítson ki a rezilienciával kapcsolatban. A belső tudatosság növelése és a szervezeti egységek célkitűzéseinek összehangolása sok munkát és erőforrást igényel, de pozitív intézményi változásokat válthat ki. Ezt a folyamatot a közös igények felmérésével és a lehetőségek feltérképezésével végezték annak érdekében, hogy következetes narratívát alakítsanak ki a rezilienciával kapcsolatban, és hozzáadott értéket teremtsenek más városi osztályok számára. Jelenleg a Városi Reziliencia Osztály a leginkább együttműködik a Polgári Védelmi és a Városrehabilitációs Osztályokkal.

Különösen a polgári védelmet támogatja a településvédelmi terv kidolgozásában, amely két fő tevékenységet foglal magában:

1.) Érvényes adatok gyűjtése és feldolgozása a Polgári Védelmi Törvénykönyvet szabályozó nemzeti jogszabályok által előírt kockázati forgatókönyvek kidolgozása érdekében.

2.) Kockázatkommunikációs stratégia kidolgozásának támogatása a reziliencia kommunikálása érdekében.

A városrehabilitációs részleggel együtt területi beavatkozásokat tervez az éghajlati kockázatok csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalják a talajművelést és a városi erdőtelepítést, és végrehajtásukra a város főtervének aktualizálása során kerül sor. Hat pillérének egyike az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezet minőségének javítására, a rezilienciára, az erdészetre és a hőszigetekre vonatkozó szabályok megerősítésére, valamint egy fenntarthatóbb város létrehozására irányul. A szabályzati terv 10. cikke meghatározza az épületek szén-dioxid-kibocsátásának minimalizálására szolgáló számítási módszertant és a magánszektorra vonatkozó éghajlatváltozási hatáscsökkentési indexet.

Szinergiák az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése között: a levegő- és klímaterv esete

A város mindig is elismerte az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló politikák közötti szinergiát, mint a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemeit. Ezt a megközelítést tükrözi a város által önkéntesen elfogadott és a városi tanács által 2022-ben jóváhagyott levegő- és klímaterv (PAC). A tervet részvételi folyamat keretében dolgozták ki, és 49 konkrét intézkedést tartalmaz a város ökológiai átállásának irányítására és a klímasemlegesség elérésére.

A levegő- és klímaterv célja:

• Az éghajlatváltozás mérséklésére, az ahhoz való alkalmazkodásra és a levegőminőségre vonatkozó intézkedések integrálása
• A szennyezőanyag-koncentrációk csökkentése
• A klímasemlegesség elérése
• A helyi hőmérséklet-emelkedés 2°C alatt tartása

Emellett a levegő- és klímaterv alkalmazkodási iránymutatásokat tartalmaz a város környezeti, társadalmi és gazdasági rezilienciájának javítása, valamint Milánó városi rendszere alkalmazkodóképességének növelése érdekében. Az iránymutatások azonosítják a több területet érintő beavatkozásokat, és magukban foglalják a magán- és nyilvános terek – különösen az utcákat, tereket, parkokat és játszótereket célzó – újrahonosítását. Ezek a terek segítik az éghajlati válság hatásaihoz való alkalmazkodást, mivel javítják a levegőminőséget, tárolják a szén-dioxidot, valamint jobb városi kényelmet és élhetőséget biztosítanak. A helyi rehabilitációs projektek pozitív tapasztalataira és a nemzetközi bevált gyakorlatokra támaszkodva az önkormányzat kiegészítő és operatív útmutatót kínál az állami és magánszereplők, a tervezők, valamint a közösségi csoportok és a polgárok számára.

Emellett 2024 márciusában Milánó városa bejelentette, hogy a NetZeroCities projekt és az uniós küldetés keretében aláírja a „Climate City” szerződést: Climate-Neutral and Smart Cities(Klímasemleges és intelligens városok). A szerződést az önkormányzat a helyi érdekelt felekkel (például egyetemekkel, városrehabilitációs szereplőkkel, építési szövetkezetekkel és civil társadalmi szervezetekkel) együtt írta alá, és 157 intézkedésből álló portfóliót tartalmaz. Ezek a beavatkozások integrálják az alkalmazkodási stratégiákat, és magukban foglalják a zöld területek átalakítását, valamint az új zöldítési és talajlazítási kezdeményezéseket.

Annak köszönhetően, hogy a városi tanács véglegesen jóváhagyta a levegő- és klímatervet, a közigazgatás, a gazdasági és társadalmi érdekelt felek, a polgárok és az önkormányzat most már alapvető eszközzel rendelkeznek egy egyre ellenállóbb és környezetbarátabb városfejlesztési modell megtervezéséhez, célzásához és végrehajtásához, amelynek eredményeként Milánó 2050-re szén-dioxid-semleges város lesz. [...]

Elena Grandi, Milánó város önkormányzati képviselője.

Kutatási és innovációs projektek

A Városi Reziliencia Osztály felismerte a kutatás és az innováció fontosságát az éghajlati hatások kezelésében. Az uniós finanszírozású kutatási és innovációs projektekben (pl. UP2030, REACHOUT)való aktív részvétel révén adatok keletkeznek, és helyi döntéshozatali eszközöket fejlesztenek ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás hatékony végrehajtásához. Ezek a projektek megkönnyítik a külső szakértőkkel való együttműködést is, és előmozdítják a multidiszciplináris innovációkat. Az új adatok gyűjtése és elemzése, a kockázatértékelések elvégzése, valamint az innovatív és integrált megoldásokkal való kísérletezés lehetővé teszi a stratégiai dokumentumok frissítését és új reziliencia-iránymutatások kidolgozását. A projekt eredményei alapvetően a kockázattudatos várostervezési és döntéshozatali folyamatokat segítik elő.

Összefoglaló

További információk

Kapcsolattartó