A WHO Európai Regionális Irodájának éghajlatváltozással és egészséggel kapcsolatos tevékenységei

Jövőkép és politikai elkötelezettség

A WHO Európai Regionális Irodája (WHO/Europe) az Egészségügyi Világszervezet hat regionális irodájának egyike, amely a WHO európai régiójának 53 tagállamát szolgálja ki. E minőségében a WHO/Európa azon dolgozik, hogy meghatározza az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra irányuló szakpolitikai lehetőségeket. Támogatja a tagállamokat a legmegfelelőbb stratégiák, szakpolitikák és intézkedések kiválasztásában és végrehajtásában. A WHO/Europe együttműködik a régió számos közegészségügyi szereplőjével annak érdekében, hogy összehangolt fellépést biztosítson a hatékony egészségügyi politikák kidolgozása és végrehajtása, valamint az egészségügyi rendszerek megerősítése terén.

A WHO az egészséget helyezi az éghajlat-változási menetrend középpontjába

Az 1990-es évek óta a WHO/Európa támogatja az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos fellépést, többek között az európai környezetvédelmi és egészségügyi folyamaton (EHP) keresztül. Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 26. éghajlat-változási konferenciáján (COP26) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye történetében először egy célzott „egészségügyiprogramot”mozdítottak elő az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható egészségügyi rendszerek fejlesztésének támogatása érdekében. Ezt a mérföldkövet követte a legelső „egészségügyi nap” és a COP28 éghajlatról és egészségről szóló nyilatkozatának jóváhagyása, valamint a COP29 konferencián a bakui COP elnökségek éghajlattal és egészséggel foglalkozó folyamatossági koalíciójának létrehozása. Ezekre a mérföldkövekre építve az Egészségügyi Világközgyűlés (WHA) éghajlatváltozásról és egészségügyről szóló állásfoglalása az egészségügyi ágazat éghajlat-politikai fellépésbe való erőteljesebb bevonására szólít fel, elismerve, hogy sürgősen szükség van mind az alkalmazkodási, mind az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedésekre. Az éghajlatváltozást a WHO tagállamai által a 14.^általános munkaprogram keretében a 2024–2028-as időszakra elfogadott globális egészségügyi menetrend hat stratégiai prioritásának egyikeként is elismerték.

Regionális szinten a 2020–2025-ös időszakra szóló európai munkaprogram: A United Action for Better Health jövőképet vázol fel arra vonatkozóan, hogy a WHO/Europe hogyan támogathatja az országok egészségügyi hatóságait abban, hogy megfeleljenek a polgárok egészséges közösségekben való boldogulással kapcsolatos elvárásainak, ahol a közegészségügyi intézkedések és a megfelelő közpolitikák – beleértve az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozókat is – jobb életet és jólétet biztosítanak. 2023-ban a WHO/Európa első alkalommal nyilvánította népegészségügyi szükséghelyzetnek az éghajlati válságot és a szélsőséges időjárást, és a 2026–2030-as időszakra vonatkozó, jelenleg kidolgozás alatt álló második európai munkaprogram (EPW2) egyik fő pillére az éghajlatváltozás és az egészség lesz. Az EPW2 előmozdítja a rezilienciát és az egészségbiztonságot, ösztönzi az egészség javát szolgáló alkalmazkodási és mérséklési intézkedéseket, és megerősíti a régió egészségügyi rendszereinek azon képességét, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé, alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá és fenntarthatóvá váljanak, inkluzív megoldásokat kínálva a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosság számára.

A Budapesti Nyilatkozat: az egészségesebb emberekért, a virágzó bolygóért és a fenntartható jövőért tett intézkedések felgyorsítása

A 2023 júliusában Budapesten tartott hetedik környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferencia mérföldkő volt a regionális környezetvédelmi és egészségügyi menetrend meghatározásában. A WHO európai régiójának országainak egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely politikai kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket határoz meg az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése jelentette hármas válság jelentette egészségügyi kockázatok kezelésére, többek között a Covid19-válságból való kilábalással összefüggésben. A nyilatkozat prioritásként kezeli az e hármas válság egészségügyi kihívásaival kapcsolatos sürgős, széles körű fellépést, és célja, hogy felgyorsítsa a reziliens, egészséges, méltányos és fenntartható társadalmakra való igazságos átállást.

A Budapesti Nyilatkozat elfogadásával az országok elkötelezték magukat a szennyezés és az éghajlatváltozás kezelése, a biztonságos vízhez, szennyvízelvezetéshez, higiéniához és más alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára történő biztosítása, a természettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások szakpolitikákba való integrálása, valamint a tiszta, biztonságos és egészséges épített környezet előmozdítása mellett. A nyilatkozat számos kulcsfontosságú erőfeszítést támogat az Európai Unió (EU) szakpolitikai kontextusában, többek között az európai zöld megállapodást, az uniós alkalmazkodási stratégiát, az EU globális egészségügyi stratégiáját és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló uniós rendeletet.

A nyilatkozat kötelezettségvállalásokat határoz meg az egészségügyi rendszerekre vonatkozóan, és előmozdítja az egészségügyi ágazat éghajlatváltozással kapcsolatos szerepvállalását, és az egészséget az éghajlat-politikai döntéshozatal kulcsfontosságú érvévé teszi. Az alkalmazkodási politika tekintetében kulcsfontosságú kötelezettségvállalás a nemzeti egészségügyi alkalmazkodási tervek kidolgozása, aktualizálása és végrehajtása, akár önálló dokumentumként, akár a szélesebb körű nemzeti alkalmazkodási tervezési erőfeszítések részeként. A második kiadás a papír Zero sajnálja: a miniszteri konferencián elindított, azéghajlatváltozás mérséklésére és az egészséghez való alkalmazkodásra irányuló fellépés fokozása a WHO európai régiójában átfogó hátteret biztosít, és magas szintű kérések és konkrét végrehajtási intézkedések révén támogatja a nyilatkozatban foglalt, az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások elfogadását és végrehajtását.

Az „Útiterv az egészségesebb emberekért, a virágzó bolygóért és a fenntartható jövőért (2023–2030)” című dokumentum a nyilatkozat szerves részét képezi, és számos intézkedést vázol fel a szükséges átállások felgyorsítása érdekében. A kötelezettségvállalások végrehajtásának felgyorsítása érdekében új, cselekvésorientált mechanizmusként létrehozták az EHP-partnerségeket. E partnerségek célja, hogy egy adott tematikus területen közös érdekkel rendelkező országokat és partnereket tömörítsenek a közös tevékenységekben való együttműködés érdekében. Az egészségügyi ágazat éghajlat-politikai fellépésére irányuló partnerség regionális gyakorlati közösséget biztosít a megközelítések és tapasztalatok országok közötti megosztásának megkönnyítése, valamint az egymástól való tanulás és a hálózatépítés előmozdítása érdekében, mivel az országok feltérképezik az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és környezeti szempontból fenntartható egészségügyi rendszerek fejlesztésének útjait és megoldásait.

„Egészségügy az éghajlatváltozásban” munkacsoport

Az egészségnek az éghajlatváltozásban betöltött szerepével foglalkozó munkacsoportot (HIC) 2012-ben hozták létre az európai környezetvédelmi és egészségügyi munkacsoport (EHTF) megbízásából, a WHO európai régiója tagállamainak kérésére, hogy irányítsa az egészségnek az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni védelmére vonatkozó menetrendet. Az EHTF az EHP végrehajtásának és nyomon követésének vezető nemzetközi szerve, amely különösen a környezetről és az egészségről szóló miniszteri nyilatkozatokban felvázolt kötelezettségvállalásokra összpontosít.

A tagállamok és partnerek kijelölt képviselőiből álló HIC-munkacsoport elősegíti a WHO európai régiójának országai és más érdekelt felek közötti párbeszédet és együttműködést. Támogatja és támogatja az egészségügyi megfontolások integrálását az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti politikákba, és katalizátorként működik az éghajlatváltozásról és az egészségügyről szóló Budapesti Nyilatkozat nemzetközi, nemzeti és szubnacionális szintű kötelezettségvállalásainak előmozdításában, végrehajtásában és nyomon követésében. A munkacsoport platformot biztosít a tapasztalatok és az innovációk megosztásához, az eszközök népszerűsítéséhez, a bizonyítékok közléséhez és az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok bemutatásához, valamint az országok és az érdekelt felek közötti partnerség előmozdításához.

Az ismeretek és bizonyítékok fejlesztése

A WHO/Európa fontos tudásfejlesztő az éghajlatváltozás és az egészségügy területén. 2018-ban a WHO/Europe jelentést tett közzé „Közegészségügyi és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó politikák az Európai Unióban” címmel, amely elemzi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó egészségügyi politikák alakulását az uniós országokban, és válogatott bevált gyakorlati esettanulmányokat állít össze.

Mivel a WHO európai régiója a világ leggyorsabban melegedő régiója, a WHO/Európa kulcsfontosságú dokumentumokat tett közzé annak érdekében, hogy naprakész információkkal és iránymutatással támogassa a tagállamokat a hővel és az egészséggel kapcsolatban, beleértve a felülvizsgálatot is: Hő és egészség a WHO európai régiójában: a hatékony megelőzésre vonatkozó naprakész bizonyítékok. Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával a WHO/Európa kidolgozza a hő-egészségügyi cselekvési tervekre vonatkozó iránymutatás aktualizált, második kiadását. Ennek a kiadásnak az a célja, hogy támogassa az egészségügyi ágazat döntéshozóit és szakembereit az összehangolt, átfogó egészségügyi cselekvési tervek kidolgozásában. Bár az iránymutatás elsősorban a WHO európai régiójának tagállamaira irányul, várhatóan nemzetközi jelentőségű lesz.

Az árvizek a leggyakoribb természeti katasztrófák a WHO európai régiójában, a városi lakosság egytizede árvízveszélyes területeken él. Az árvizek egészségügyi hatásainak kezelése érdekében a WHO/Európa iránymutatást dolgozott ki, többek között az „Elárasztás: az egészségügyi kockázatok kezelése a WHO európai régiójában, valamint az árvizek és az egészség: tájékoztatók egészségügyi szakemberek számára. Egy erre a célra létrehozott weboldal egyablakos ügyintézést biztosít a WHO árvizekkel kapcsolatos forrásai számára. Az ENSZ EGB-WHO/Európa vízről és egészségről szóló jegyzőkönyve keretében folyamatban van a vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatások éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának megerősítésére irányuló munka, beleértve az árvizekkel szembeni rezilienciát is.

Az „Egészségügyi és éghajlat-változási országprofilok” kezdeményezés képezi a WHO által az egészségügy és az éghajlatváltozás terén elért nemzeti és globális eredmények nyomon követése érdekében végzett munka alapját. A nemzeti egészségügyi hatóságokkal együttműködésben kidolgozott profilok adatvezérelt pillanatképeket nyújtanak az éghajlati veszélyekről és az éghajlatváltozás várható egészségügyi hatásairól, nyomon követik a jelenlegi szakpolitikai válaszokat, és összefoglalják a nemzeti éghajlat- és egészségügyi intézkedések fő prioritásait. A kezdeményezés 2015-ös elindítása óta világszerte több mint 80 ország vett részt benne, köztük a WHO európai régiójának több tagállama is.