A Budapesti Nyilatkozat és a WHO Európa tevékenységei

Budapesti Nyilatkozat: az egészségesebb emberekért, a virágzó bolygóért és a fenntartható jövőért tett intézkedések felgyorsítása

A WHO európai régió országainak egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei által 2023. július 6-án elfogadott budapesti nyilatkozat politikai kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket fogalmaz meg az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése hármas válsága által jelentett egészségügyi kockázatok kezelése, valamint a Covid19-válságból való kilábalás érdekében és azzal összefüggésben. A nyilatkozat prioritásként kezeli az e hármas válsággal kapcsolatos egészségügyi kihívásokkal kapcsolatos sürgős, széles körű fellépést, és célja, hogy felgyorsítsa a reziliens, egészséges, méltányos és fenntartható társadalmakra való igazságos átállást. A Budapesti Nyilatkozat elfogadásával az országok elkötelezték magukat a szennyezés és az éghajlatváltozás kezelése mellett, biztosítva mindenki számára a biztonságos vízhez, szennyvízelvezetéshez és higiéniai szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a természettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások beépítését a szakpolitikákba, valamint a tiszta, biztonságos és egészséges épített környezet előmozdítását. További kötelezettségvállalások irányultak az egészségügyi rendszerekre.

A nyilatkozat előmozdítja az egészségügyi ágazat éghajlatváltozással kapcsolatos szerepvállalását, és kiáll az egészség mellett az éghajlat-politikai döntéshozatalban. Az alkalmazkodási politika tekintetében kulcsfontosságú kötelezettségvállalás az egészségügyi nemzeti alkalmazkodási tervek kidolgozása, aktualizálása és végrehajtása, akár önálló dokumentumokként, akár a szélesebb körű nemzeti alkalmazkodási tervezési erőfeszítések részeként. A Zero Sajnálat című tanulmány második kiadása: az éghajlatváltozás mérséklésére és az egészséghez való alkalmazkodásra irányuló intézkedések fokozása a WHO európai régiójában, amelyet a budapesti 7. környezetvédelmi és egészségügyi ^miniszteri konferencián indítottak el, magas szintű kérések és konkrét végrehajtási intézkedések portfóliója révén hátteret biztosít a nyilatkozatban foglalt, az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások elfogadásához és végrehajtásához, és támogatja azokat.

Az országok végrehajtási kapacitásainak támogatása érdekében a nyilatkozat célja továbbá a kormányzás megerősítése, az emberi erőforrásokba való beruházás, valamint a tudás és a cselekvési eszközök létrehozása. Hangsúlyozza továbbá az ifjúsági szervezetek felhatalmazását arra, hogy tevékenységeiket relevánsabbá tegyék a politikai döntéshozatalban és a végrehajtásban. Az „Útiterv az egészségesebb emberekért, a virágzó bolygóért és a fenntartható jövőért (2023–2030)” című dokumentum a nyilatkozat szerves részét képezi, és számos intézkedést ismertet a szükséges átállás felgyorsítása érdekében. A kötelezettségvállalások végrehajtásának felgyorsítása érdekében új, cselekvésorientált mechanizmusként elindultak az európai környezetvédelmi és egészségügyi folyamat (EHP) partnerségei. Célja, hogy összefogja azokat az országokat és partnereket, amelyek egy adott tematikus területen közös érdekkel rendelkeznek, hogy közös projekteken és tevékenységeken dolgozzanak együtt. Négy EHP partnerség indult, amelyek az egészségügyi ágazat éghajlat-politikai fellépésére, az ifjúsági együttműködésre, az emberi biomonitoringra és az egészséges mobilitásra összpontosítanak. Az egészségügyi ágazatra vonatkozó éghajlat-politikai partnerség célja, hogy regionális gyakorlati közösséget biztosítson a megközelítések, a tapasztalatok és a kutatás megosztására, mivel az országok felvázolják az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és környezeti szempontból fenntartható egészségügyi rendszerek fejlesztésének útjait és megoldásait.

Az európai szakpolitikai kontextusban a nyilatkozat támogatni fogja többek között az európai zöld megállapodást, az EU globális egészségügyi stratégiáját, az EU kutatási és innovációs keretprogramjait (Horizont Európa és elődei), valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló uniós rendeletet.

„Egészségügy az éghajlatváltozásban” munkacsoport: WHO EURÓPA

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éghajlatváltozással foglalkozó egészségügyi munkacsoportját (HIC) 2012-ben hozták létre az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Munkacsoport (EHTF) megbízásából, a WHO európai régiója tagállamainak kérésére, hogy megvédjék az egészséget az éghajlatváltozás káros hatásaitól. Az EHTF az európai környezetvédelmi és egészségügyi folyamat – különösen a környezetről és az egészségről szóló ostravai nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalások – végrehajtásának és nyomon követésének vezető nemzetközi szerve.

A HIC-munkacsoport a tagállamok és a partnerek kijelölt képviselőiből áll. Elősegíti a WHO európai régiójában található tagállamok és más érdekelt felek közötti párbeszédet és együttműködést, valamint az egészségnek az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások kommunikációját és végrehajtását. A munkacsoport támogatja és támogatja az egészségügyi szempontok beépítését az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti szakpolitikákba, és katalizátorként működik az ostravai nyilatkozatban foglalt éghajlatváltozási és egészségügyi kötelezettségvállalások nemzetközi, nemzeti és szubnacionális szintű előmozdításában, végrehajtásában és nyomon követésében. A HIC platformot biztosít a tapasztalatok és az innovációk cseréjéhez, az eszközök népszerűsítéséhez, a bizonyítékok közléséhez, valamint az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok bemutatásához, és ösztönzi az országok és az érdekelt felek közötti partnerséget.

A WHO Európa az éghajlatváltozással és az egészséggel foglalkozik

2018-ban a WHO/Europe közzétette a „Public health and climate change adaptation policies in the European Union” (Közegészségügyi és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikák az Európai Unióban) című jelentést, amely elemzi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó egészségügyi politikák alakulását az uniós országokban, és a bevált gyakorlatokról szóló esettanulmányokat állít össze.

Mivel a WHO európai régiója a világ leggyorsabban melegedő régiója, a WHO/Europe kulcsfontosságú dokumentumokat tett közzé annak érdekében, hogy naprakész információkkal és iránymutatásokkal támogassa a tagállamokat a hőségről és az egészségről, beleértve a következőket: Hő és egészség a WHO európai régiójában: a hatékony megelőzés naprakész bizonyítékai. Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával a WHO/Europe kidolgozza a hő-egészségügyi cselekvési tervekre vonatkozó iránymutatás frissített, második kiadását. Ennek a kiadásnak az a célja, hogy támogassa az egészségügyi ágazatban és azon túl tevékenykedő döntéshozókat és szakembereket az összehangolt, átfogó egészségügyi cselekvési tervek kidolgozásában. Bár az iránymutatás elsősorban a WHO európai régiójának tagállamaira irányul, várhatóan nemzetközi jelentőségű lesz.

A WHO európai régiójában az árvizek jelentik a leggyakoribb természeti katasztrófát: a városi lakosság egytizede árvízveszélyes területeken él. Az árvizek egészségügyi hatásainak kezelése érdekében a WHO/Europe iránymutatást dolgozott ki, beleértve az Árvíz: az egészségügyi kockázatok kezelése a WHO európai régiójában, valamint az árvizek és az egészség: tájékoztatók egészségügyi szakemberek számára. Egy erre a célra létrehozott weboldal egyablakos ügyintézést biztosít a WHO árvizekkel kapcsolatos forrásai számára. Az ENSZ EGB-WHO/Európa vízről és egészségről szóló jegyzőkönyve alapján folyamatban van a vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatások éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának megerősítésére irányuló munka, beleértve az árvizekkel szembeni rezilienciát is.

Az egészségügyi és éghajlat-változási országprofilokra vonatkozó kezdeményezés képezi a WHO arra irányuló munkájának alapját, hogy nyomon kövesse az egészségügy és az éghajlatváltozás terén elért nemzeti és globális eredményeket. A nemzeti egészségügyi hatóságokkal együttműködésben kidolgozott profilok adatvezérelt pillanatfelvételeket nyújtanak az éghajlati veszélyekről és az éghajlatváltozás várható egészségügyi hatásairól, nyomon követik a jelenlegi szakpolitikai válaszokat, és összefoglalják a nemzeti éghajlat- és egészségügyi intézkedések fő prioritásait. A kezdeményezés 2015-ös elindítása óta világszerte több mint 80 ország vett részt benne, köztük a WHO európai régiójának több tagállama.