Jelentéstétel az irányítási rendelet alapján (2023)

márciusában az uniós tagállamok második alkalommal számoltak be az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet (19. cikk) szerinti nemzeti alkalmazkodási intézkedéseikről. A nem uniós EGT-tagországokat felkérték, hogy önkéntes alapon szolgáltassanak hasonló információkat. Ez a weboldal a bejelentett alkalmazkodási információk fő egészségügyi szempontjait mutatja be. Az egyes országok jelentéseiből származó egészségügyi kivonatok az éghajlati és egészségügyi országprofilokon keresztül érhetők el.

Kulcsfontosságú üzenetek

2023-ban az egészségügyet jelentették az éghajlatváltozás hatásai által leginkább érintett ágazatként.
Az éghajlatváltozási kockázat- és sebezhetőségi értékelések többsége az egészségügyi ágazaton belüli lehetséges jövőbeli hatások magas kockázatáról számol be.
Elismerik, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságot aránytalanul sújtják az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi veszélyek.
Az országok által az éghajlatváltozás egészségügyi ágazatra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében tett proaktív lépések magukban foglalják az együttműködésen alapuló irányítási struktúra létrehozását, az egészségügyi dolgozók képzési és oktatási programjait, a figyelemfelkeltést és a korai előrejelző rendszerek bevezetését.

2023-ban az egészségügyet jelentették az éghajlatváltozás hatásai által leginkább érintett ágazatként

A 2023. évi országjelentés részeként az európai országok arról számoltak be, hogy az éghajlatváltozás hatásai leginkább az egészségügyet érintik. Ugyanakkor az európai nemzeti és regionális stratégiák, tervek és keretek az egészségügyet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kiemelt ágazataként jelölik meg. Ez azt jelzi, hogy az európai országok széles körben elismerik az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásait, és hogy sürgősen fel kell készíteni az egészségügyi ágazatot arra, hogy jobban reagáljon az éghajlatváltozás hatásaira.

A legfontosabb érintett ágazatokról 2023-ban számoltak be. Forrás: EEA, 2023

A legtöbb ország a lehetséges jövőbeli hatások magas kockázatáról számolt be.

Az éghajlatváltozás hatásainak Európa-szerte történő azonosítására szolgáló elsődleges megközelítés az éghajlatváltozási kockázat- és sebezhetőségi értékelés (CCRVA), amely integrálja az éghajlati veszélyekre, a veszélyeztetett ágazatokra, az infrastruktúrára és a demográfiai adatokra vonatkozó adatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos veszélyek jelentette kockázat szintjének azonosítása érdekében. Európa-szerte számos ország számolt be arról, hogy nemzeti, helyi és ágazatspecifikus CCRVA-kat végeznek, többek között megvizsgálják a közegészséget és az egészségügyi ágazatot érintő konkrét kockázatokat és sebezhetőségeket.

Az országok több mint egyharmada számolt be az éghajlatváltozás megfigyelt hatásainak magas szintjéről, beleértve az események gyakoriságának és nagyságrendjének változásait, az éghajlattal kapcsolatos jövőbeli veszélyeknek való kitettség nagy valószínűségét és a kiszolgáltatottság magas szintjét. Az országok többsége arról is beszámolt, hogy egészségügyi ágazatuk közepesen vagy nagy mértékben ki van téve az éghajlatváltozás jövőbeli hatásainak. Horvátország, Magyarország, Lettország, Portugália és Szlovákia mind a négy kategóriában magas szintű aggodalomról számolt be. A CCRVA által azonosított legfontosabb, éghajlattal kapcsolatos egészségügyi veszélyek közé tartoznak a fertőző betegségek kitörései, a hőstressz, az aszály, az áradások és az allergének terjedése.

Országjelentés az éghajlatváltozás egészségügyi ágazatra gyakorolt hatásairól.

Forrás: Rendelet az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról – 2023. évi jelentéstétel

A kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságot aránytalanul sújtják az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi veszélyek.

A CCRVA-kat annak meghatározására is felhasználták, hogy az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi veszélyek hogyan befolyásolják a különböző demográfiai csoportokat. Európa-szerte egyre inkább felismerik, hogy az éghajlatváltozás hatásai nem lesznek egyformán érezhetők. A kiszolgáltatott helyzetben lévő népességcsoportok, köztük az idősebb felnőttek, a gyermekek, a fogyatékossággal élők, az egészségügyi előfeltételek vagy a szegénységben élők másként fogják megtapasztalni az éghajlatváltozás hatásait, mint a társadalom azon tagjai, akik egészségügyi kihívások nélkül élnek, és hozzáférnek az éghajlattal kapcsolatos hatásokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges eszközökhöz és erőforrásokhoz. A kiszolgáltatott helyzetben lévő népességcsoportok gyakran jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, és előfordulhat, hogy nem rendelkeznek az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra való megfelelő reagáláshoz vagy azok enyhítéséhez szükséges erőforrásokkal.

Ez a megközelítés lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára, hogy célzott stratégiákat dolgozzanak ki a veszélyeztetett népességcsoportok éghajlattal kapcsolatos veszélyekkel és közegészségügyi kockázatokkal szembeni védelmére. A lakosságnak az éghajlat okozta egészségügyi kockázatokkal szembeni védelme érdekében hozott kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik a felügyeleti és korai előrejelző rendszerek bevezetése, a közösségi tájékoztatás és az éghajlattal kapcsolatos veszélyekre való érzékenység, a jobb állami infrastruktúra, beleértve a városi árvíz- és hőkockázatok kezelésére szolgáló kék-zöld infrastruktúrát, a nyilvános vízkutak és a hűtőközpontok bevezetése.

Európa országai proaktív lépéseket tesznek az éghajlatváltozás egészségügyi ágazatra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében.

Az európai országok olyan alkalmazkodási intézkedéseket terveznek és hajtanak végre, amelyek figyelembe veszik az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásait. Az országok, például Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Németország vagy Portugália munkacsoportokon, szakbizottságokon és más irányítási struktúrákon keresztül számolnak be az együttműködésről, amely összehozza az egészségügy és az éghajlatváltozás területén dolgozó hatóságokat és más érdekelt feleket, és amelynek célja a szakpolitikák nagyobb fokú integrációja.

Írországban, Finnországban és Svédországban ágazati egészségügyi alkalmazkodási terveket dolgoztak ki. Emellett Ausztriában és Bulgáriában az éghajlattal kapcsolatos témákat beépítették az egészségügyi szolgáltatók, köztük az orvosok, ápolók és más egészségügyi szakemberek tantervébe és továbbképzésébe. Ennek célja, hogy javítsa az egészségügyi szakemberek képességét az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi hatásokra való reagálásra és azok kezelésére, valamint az éghajlattal kapcsolatos új és újonnan felmerülő egészségügyi kihívásokra való reagálásra.

Számos ország, köztük Ausztria, Bulgária, Ciprus, Németország és Lengyelország programokat hajtott végre annak érdekében, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi hatásokra, beleértve azt is, hogy miként lehet javítani az otthoni személyes felkészültséget. Több ország nyomonkövetési és korai előrejelző rendszereket is bevezetett, hogy figyelmeztesse a nyilvánosságot, a munkáltatókat és az egészségügyi ágazatot az éghajlatváltozással kapcsolatos lehetséges hatásokra és vészhelyzetekre. A korai előrejelző rendszereket úgy alakították ki, hogy felhívják a hatóságok figyelmét az árvízkockázatra, a szélsőséges hőmérsékletekre, az allergénekre, illetve a kórokozók vagy fertőző betegségek megjelenésére, hogy időt biztosítsanak a proaktív reagálásra. Egyes joghatóságokban a korai előrejelző rendszerek tájékoztatják a hűtőközpontok megnyitásának, az árvízzónákban élő emberek evakuálásának vagy a rekreációs fürdőhelyek bezárásának időpontját a baktériumok jelenléte miatt.

Az országjelentések példákat tartalmaznak a lakó-, munkahelyi és egészségügyi létesítményekben az egészséget érintő különböző éghajlati kockázatok kezelése érdekében hozott intézkedésekre

Az intézkedések leggyakrabban felsorolt példái a magas hőmérsékletből eredő egészségügyi kockázatok kezelésére és a fertőző (különösen a vektorok által terjesztett) betegségek nyomon követésére összpontosítanak, amelyet az árvízzel kapcsolatos egészségügyi problémák kezelése követ.

Németországban folyamatban van az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatainak integrálása a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendelkezésekbe. A szárazföldi területeken a lakóépületek hőmérsékleti viszonyaival kapcsolatos, a változó éghajlat által érintett tényezőkre vonatkozó rendelkezéseket állapítanak meg. Ausztriában az irányadó fűtési cselekvési terv támogatja az orvosi és gondozási létesítményeket saját fűtési terveik kidolgozásában és kidolgozásában.

Az országok példákkal szolgálnak a szubnacionális szintű egészségügyre összpontosító alkalmazkodási tervekre, például Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában vagy Romániában.

Kapcsolódó források