European Union flag

végén az ASPHER és az EEA felmérést végzett a helyi és regionális önkormányzatok személyzetével és választott tisztviselőivel. A felmérés célja az volt, hogy azonosítsa az éghajlat-egészségügyi megfontolásoknak a szubnacionális alkalmazkodási tervezésbe való integrálásával kapcsolatos tudásigényeket az alkalmazkodásért felelős személyek körében. 20 ország 173 válaszadója válaszolt a felmérésre.

Kulcsfontosságú üzenetek

  • A felmérést 20 európai ország településeit és régióit képviselő 173 válaszadó egészítette ki, akiknek mintegy fele Norvégiából, Svájcból és Németországból érkezett. A válaszadók főként az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a környezettel/fenntarthatósággal és a népegészségüggyel foglalkozó szervezeti egységek tisztviselői voltak. A válaszadók egynegyedét polgármesterek vagy más választott tisztviselők alkották. A minta nem reprezentatív Európára nézve. 

  • A válaszadó települések/régiók több mint 60 %-a rendelkezett éghajlat-változási tervvel és külön éghajlat-változási osztállyal. Az egészségügy a válaszadó szubnacionális hatóságok 43 %-ánál az alkalmazkodási tervek külön eleme volt, és további 31 %-uk minimálisan foglalkozott vele. 

  • A válaszadók több mint 77%-a azt válaszolta, hogy joghatóságukon belül az éghajlatváltozás már most is hatással van az emberi egészségre; 90%-uk szerint az éghajlatváltozás 10 éven belül hatással lesz az emberi egészségre a területükön.

  • A kis települések (<50 ezer lakos) válaszadói sokkal kisebb valószínűséggel válaszoltak arra, hogy elegendő ismerettel rendelkeznek az egészségügyi éghajlati kockázatok megértéséhez, mint a nagy települések (>500 ezer lakos) válaszadói. A kistelepülések válaszadóinak mindössze 33%-a nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatainak megértéséhez szükséges teljes ismeretekkel, szemben a legnagyobb települések 64%-ával.

  • A műszaki tisztviselők közül a gazdasági értékelési eszközök használata, valamint a nyomon követés és értékelés – különösen a méltányossággal kapcsolatban – voltak azok a területek, ahol a legkevesebben számoltak be elegendő ismeretről.  

  • A legtöbb válaszadó (73%) szeretne többet megtudni a hőségről. Ezt követték a veszélyeztetett népességcsoportokra gyakorolt egészségügyi hatások (55%), az áradások (44%) és a légszennyezés (41%).

Eredmények

1Egészségügy az alkalmazkodás tervezésében2Tudáslehetőségek3A válaszadókról

Az egészségügyi szempontok figyelembevétele az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésében 

Annak érdekében, hogy jobban megértsék a helyi és regionális önkormányzatok képességét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések megtervezésére és végrehajtására, megkérdezték a válaszadókat a településükön az éghajlatváltozással kapcsolatos adminisztratív intézkedésekről. A többség (61%) arról számolt be, hogy külön éghajlat-változási osztálya van. Emellett a válaszadó települések 60 %-a rendelkezett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervvel, míg további 23 %-uknál folyamatban volt annak kidolgozása. Ezek a megállapítások jelzik, hogy az éghajlatváltozás és az alkalmazkodás milyen mértékben intézményesült a helyi önkormányzati struktúrákon belül.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervek meglétén túl a felmérés azt is megvizsgálta, hogy az egészségügyi megfontolásokat milyen mértékben építették be az alkalmazkodás tervezésébe. Az alkalmazkodási tervek 52 %-a tartalmazott külön egészségügyi komponenst (a 104 bejelentett alkalmazkodási tervből 54), és 17 válaszadó mérlegelte, hogy az egészségügyet beépíti-e a jövőbeli alkalmazkodási tervekbe. Ez alig valamivel magasabb, mint amit az EU alkalmazkodási missziójának aláírói jelentettek. 2024-ben a misszió aláírói által bejelentett tervek 60 %-a az egészségügyre vonatkozott (Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont, 2025). Az „Egy az egészség” koncepció 14 alkalmazkodási tervben, részben pedig további 27 tervben szerepelt. 

Az éghajlat egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos bejelentett ismeretek

A válaszadók között általános volt az egyetértés abban, hogy az éghajlatváltozás a közeljövőben hatással lesz az emberi egészségre a területükön (közel 90%), és ez már így is van (több mint 87%) (1. ábra). Ez a megállapítás összhangban van az EU alkalmazkodási missziójában részt vevő helyi és regionális önkormányzatok eredményeivel, ahol az egészségügy az éghajlati kockázatok és sebezhetőségek értékelése során kulcsfontosságú aggodalomra okot adó területként jelent meg. Az egészségügyet a misszió keretében bejelentett alkalmazkodási intézkedések kulcsfontosságú eredményeként is azonosították (az EU alkalmazkodási missziója, 2026). 

ábra. A válaszadók megítélése az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli (10 éves) egészségügyi hatásairól a hatáskörükön belül (%)

A válaszadók többsége azt állította, hogy legalább részleges ismeretekkel rendelkezik az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatairól (95%), azonosította a veszélyeztetett csoportokat (91%) és együttműködött az érintett érdekelt felekkel (83%). A kis települések válaszadói kisebb valószínűséggel válaszoltak „igen, teljes mértékben” erre a kérdésre (2. ábra). Ez a Polgármesterek Globális Szövetségének (CoM) kezdeményezéséhez bejelentett hasonló adatokat tükrözi, amely kezdeményezés megállapította, hogy a kis települések elmaradnak a nagy településektől az intézkedések megtervezésére és az azokra való felkészülésre, valamint a kockázatok értékelésére vonatkozó kapacitásuk tekintetében. A kistelepüléseknek csak 29 %-a végzett vagy majdnem végzett kockázatértékelést, szemben a nagyobb települések 46 %-ával (EGT, 2026).

ábra. Az elegendő ismeretre vonatkozó kérdésre „igen, teljes mértékben” válaszoló válaszadók százalékos aránya a népesség nagysága szerint.

Az ismeretekre és készségekre vonatkozó részletesebb kérdések a műszaki tisztviselőknek szóltak (132 válaszadó). A legmagasabb szintű ismeretekről saját maguk számoltak be az egészséggel kapcsolatos éghajlatváltozási kockázatértékelések elvégzésével kapcsolatban – beleértve a veszélyeztetett csoportok figyelembevételét az éghajlati kockázatértékelésekben –, valamint az alkalmazkodási lehetőségek azonosításával és értékelésével kapcsolatban. A műszaki tisztviselőknek azonban csak 8%-a nyilatkozott úgy, hogy bízik az olyan gazdasági értékelési eszközök használatában, mint a költség-haszon elemzés (CBA) vagy a többkritériumos elemzés (MCA), és csak 9%-uk rendelkezik elegendő ismerettel az egészségügyi eredmények és a veszélyeztetett csoportokra gyakorolt hatások nyomon követéséhez. Az értékelési eredmények felhasználása, az előrehaladás nyomon követésére szolgáló megfelelő mutatók kiválasztása és a méltányosság integrálása szintén olyan szempontok voltak, amelyekről a technikai válaszadók alacsony százaléka (<20%) számolt be arról, hogy elegendő ismerettel rendelkezik (3. ábra).

Míg Európa-szerte számos település rendelkezik az alkalmazkodási terve részeként meghatározott nyomonkövetési és jelentéstételi rendszerrel, csak egy kisebbség rendelkezik egyértelmű mutatókkal és célkitűzésekkel (EEA, 2023). A felmérés megállapításai is tükrözik ezt a különbséget a nyomon követés és az értékelés fontosságának elismerése és az e tevékenységek végrehajtásához szükséges technikai kapacitás között.

ábra. A műszaki tisztviselők saját bevallásuk szerint az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos ismeretei és készségei

Tudásfejlesztési lehetőségek

Arra a kérdésre, hogy mely éghajlattal kapcsolatos kérdéseket szeretnék megismerni, a válaszadók legnagyobb százaléka a hőt (73%) és a veszélyeztetett népességcsoportokra gyakorolt egészségügyi hatásokat (55%) választotta. Ezt követte az árvizek, a légszennyezés, a mentális egészség, a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek és az élelmiszer-biztonság (a válaszadók több mint 30%-a) (4. ábra).

ábra. Az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi veszélyek vagy egészségügyi hatások, amelyekről a válaszadók többet szerettek volna megtudni

A válaszadók több mint fele úgy vélte, hogy az egészségügynek az alkalmazkodási politikákba való integrálására vonatkozó iránymutatásoknak ki kell terjedniük a zöld infrastruktúrára és a területrendezésre/fejlesztésre mint releváns tematikus területekre. Ezt követte a vészhelyzeti tervezés/reagálás, valamint az egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatásnyújtás iránti érdeklődés (5. ábra).

ábra. Az egészségügynek az alkalmazkodási politikákba való integrálására vonatkozó iránymutatások tematikus területei

A válaszadók kétharmada rámutatott arra, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezéséhez szükséges pénzügyi források hiánya olyan végrehajtási kihívás, amelyhez több iránymutatásra van szükség. A kiválasztott kérdések több mint fele a különböző ágazatok és kormányzati szintek közötti koordinációval, valamint a döntéshozók éghajlattal és egészséggel kapcsolatos alacsony tudatosságával vagy szerepvállalásával kapcsolatos (6. ábra). Hasonlóképpen, az uniós alkalmazkodási misszió jelentést tevő aláírói a finanszírozást/finanszírozást az alkalmazkodási tervezés egyik fő végrehajtási kihívásaként azonosították (EEA, 2026).

ábra. Végrehajtási kihívások, amelyek esetében több iránymutatásra vagy erőforrásra lenne szükség

A műszaki tisztviselőket arról kérdezték, hogy szükség van-e az egészséggel kapcsolatos alkalmazkodási lehetőségekre vonatkozó iránymutatásokra. A legtöbb válaszadó azt állította, hogy többet kell tudni a hőre adott válaszokról, majd ezt követik az árvizek, az aszályok és más szélsőséges időjárási események (6. ábra). Az alkalmazkodási lehetőségek hatékony végrehajtásához több technikai ismeretre volt szükség a szélsőséges időjárási eseményekkel és a hőséggel kapcsolatban (7. ábra).

ábra. A műszaki tisztviselők válaszai a „Mely, az egészséggel foglalkozó alkalmazkodási lehetőségekre szeretné, ha az általunk kidolgozandó iránymutatásokban ezekre összpontosítanánk?” című, többszörösen kiválasztott napirendi pontra

ábra. A műszaki tisztviselők válaszai a „Mely alkalmazkodási lehetőségekhez van szükség több technikai ismeretre vagy támogatásra a hatékony végrehajtáshoz?” több elemre

Az ellenérdekű felek

A felmérés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó helyi és regionális szintű tisztviselőket és döntéshozókat célozta meg. A felmérésre 173 válaszadó válaszolt. Míg a válaszadók 20 országból származtak, a mintában több ország is erősen dominált: Norvégia (18 %), Svájc (16 %), Németország (15 %), Moldova (12 %) és Spanyolország (9,8 %) (9. ábra). A minta nem reprezentatív Európára nézve.

A legtöbb válaszadó kis településekről érkezett, de a mintában valamennyi hatóság mérete szerepelt (10. ábra).

A fő válaszadói típus a köztisztviselők voltak, a legtöbben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó osztályokról vagy a fenntarthatósági/környezetvédelmi osztályokról érkeztek. A lakosság 13%-a a közegészségügyből származott. A válaszadók valamivel kevesebb mint egynegyede választott tisztviselő volt, beleértve a polgármestereket is (11. ábra).

ábra. A válaszadók földrajzi eloszlása országonként

ábra. Különböző méretű települések válaszadóinak száma

ábra. A különböző szerepeket betöltő válaszadók száma

Következtetések

  • A felmérés válaszadói jól ismerik az éghajlatváltozás hatásait és azoknak a veszélyeztetett népességcsoportokra gyakorolt hatását. Annak ellenére, hogy mind a nemzeti, mind a szubnacionális hatóságok arról számolnak be, hogy alapos ismeretekkel rendelkeznek az éghajlatváltozás egészségügyi hatásairól, és komoly aggályok merülnek fel a hatásokkal kapcsolatban, az egészségügyi kérdéseknek a helyi alkalmazkodási tervezésbe való integrálása továbbra is korlátozott.
  • Az alkalmazkodási intézkedések nyomon követése és értékelése állandó kihívást jelent. Ez a megállapítás mind helyi, mind nemzeti szinten tükröződik az alkalmazkodás nyomon követésének és értékelésének állapotáról szóló egyéb tanulmányokban.
  • Technikai szakértelemre és pénzügyi forrásokra egyaránt szükség van az önkormányzatoknak az alkalmazkodási tervezési ciklus során történő támogatásához. Különösen a kisebb települések rendelkeznek korlátozott erőforrásokkal és technikai kapacitással az alkalmazkodási tervezés elvégzéséhez.

A helyi és regionális önkormányzatoknak gyakorlati támogatásra van szükségük a következőkhöz:

    • A lehetőségek azonosítása és stratégiák meghatározása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésének finanszírozására / finanszírozására.
    • Az éghajlattal, a környezettel, a tervezéssel, az egészséggel, a szociális ellátással, a vészhelyzet-kezeléssel és az infrastruktúrával foglalkozó osztályok közötti koordináció javítása.
    • Stratégiák kidolgozása a döntéshozók bevonására az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéseiben.
    • Értékelje és kezelje a helyi szinten feltárt kiemelt veszélyeket, például a hőséget, az árvizeket, az aszályt, a szélsőséges időjárási eseményeket és a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségeket, és értse meg, hogy ezek a veszélyek hogyan érintik a veszélyeztetett csoportokat.
    • Olyan intézkedések kiválasztása és végrehajtása, mint a korai előrejelző rendszerek, a hő-egészségügyi cselekvési tervek, a zöld és kék infrastruktúra, az árvízálló tervezés, a vészhelyzeti felkészültség és a kockázati kommunikáció.
    • Az egészséggel kapcsolatos eredmények nyomon követése és az értékelési eredmények felhasználása az alkalmazkodási intézkedések idővel történő javítása érdekében.

Folyamatban van egy tájékoztató dokumentum készítése az egészségnek a helyi alkalmazkodásba való beépítéséről. A dokumentum célja, hogy gyakorlati támogatást nyújtson e tudásbeli és technikai hiányosságokkal kapcsolatban.

Hivatkozások

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.

Felelősség kizárása
Ezt a fordítást az eTranslation, az Európai Bizottság által biztosított gépi fordítóeszköz készítette.