Földcsuszamlások

Megfigyelt hatások

Az 1995 és 2014 közötti időszakban az európai régió 27 országában[1] 1370 halálesetet és 784 sérülést regisztráltak 476 halálos földcsuszamlásban (Haque et al., 2016). Amikor a földcsuszamlás okát azonosították, az leggyakrabban szélsőséges időjárási események, például heves esőzések és árvizek miatt következett be. Néhány más esetben a földcsuszamlásokat bányászat, ipari tevékenységek vagy földrengések váltották ki (Haque et al., 2016). A földcsuszamlások általában a hegyvidéki területeken, például az Alpokban vagy Törökország hegyvidéki területein élő embereket érintik a leginkább, de más tényezők, például a talajtulajdonságok, a felszínborítás és a vízáramlás is befolyásolják a földcsuszamlások valószínűségét. 1995 és 2014 között a földcsuszamlások növekvő tendenciája figyelhető meg, amely 2008 és 2014 között volt a legmarkánsabb. Egyes országokban, például Olaszországban és Törökországban, ahol az összes halálos földcsuszamlás 43 %-át regisztrálták, sokkal több földcsuszamlást figyeltek meg az 1995–2014-es időszak második felében és különösen az elmúlt 5 évben, amelyeket főként olyan természeti jelenségek váltottak ki, mint a heves esőzések és az árvizek (Haque et al., 2016). Nagyon kevés mennyiségi információ áll rendelkezésre a földcsuszamlások egészségügyi hatásairól a haláleseteken vagy sérüléseken túl, és szinte semmilyen adat nem áll rendelkezésre az európai földcsuszamlások pszichoszociális és mentális egészségügyi hatásairól (Kennedy et al., 2015).

[1] Míg 1995 és 2014 között az európai régió 37 országában, azaz Törökországban, Olaszországban, Portugáliában, Oroszországban, Grúziában, Svájcban, Bulgáriában, Spanyolországban, Ausztriában, Norvégiában, Romániában, Franciaországban, Bosznia-Hercegovinában, Németországban, Szlovéniában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Angliában, Görögországban, Szerbiában, Macedóniában, Izlandon, Ukrajnában, Andorrában, Írországban, Lengyelországban, Svédországban, Liechtensteinben, Belgiumban, Moldovában történt földcsuszamlásról számoltak be, addig az áldozatok száma mindössze 27 volt.

Tervezett hatások

Várható, hogy az éghajlatváltozással a földcsuszamlások gyakorisága és nagysága tovább fog nőni, különösen az alpesi régiókban, és nagyrészt a szélsőséges esőzések növekedése miatt (Haque et al., 2016; Auflič et al., 2023). Mindazonáltal az éghajlatváltozás földcsuszamlásokra gyakorolt jövőbeli hatásainak és azok európai egészségügyi hatásainak koherens megértését elhomályosítja számos különböző mechanizmus és környezeti tényező összetettsége (Olsson et al., 2019). Például a heves esőzések és árvizek gyakori előfordulása valószínűleg további földcsuszamlásokat okoz. A magas hegyvidékeken a felmelegedés a permafroszt olvadásához és a kapcsolódó földcsuszamlásokhoz is vezethet. Másrészt az alacsonyabban fekvő hegyekben, ahol a felmelegedés csökkenti a fagyás–olvadás ciklusok számát, és ezáltal a kőzetesést elősegítő időjárási körülményeket, a kőzeteséshez kapcsolódó földcsuszamlások várhatóan csökkenni fognak (Nissen et al., 2023). Ezenkívül a földcsuszamlások számának növekedése nem feltétlenül vezetne az egészségügyi hatások arányos növekedéséhez. Az ebből eredő egészségügyi hatások a földcsuszamlás mértékétől és a veszélyeztetett személyek számától is függenek (Franceschini et al., 2022), amelyet a felszínborítás, a népsűrűség és a népességeloszlás változásai okoznak (Casagli et al., 2017). Az európai földcsuszamlás-kockázatra vonatkozó, uniós finanszírozású SAFELAND projekt becslése szerint például a veszélyeztetett népesség 2010-hez képest 2090-re 15%-kal fog nőni (a teljes népességcsökkenés ellenére), míg a területnek csak további 1,5%-a lesz kitéve földcsuszamlásnak (amelyet főként a változó csapadékeloszlás okoz) (Jaedicke et al., 2011).

Szakpolitikai válaszok

A földcsuszamlás előtti megfigyelés, beleértve a kockázati zónák azonosítását, a megfigyelést és a korai előrejelző rendszereket, megelőzheti az emberéletek, az eszközök és a megélhetés elvesztését. Az európai földcsuszamlás-érzékenységi térképen (ELSUSv2) Európa-szerte földcsuszamláskockázati zónákat azonosítottak. Az uniós finanszírozású GIMS projekt fejlett, alacsony költségű rendszert dolgozott ki a földcsuszamlások és a talajsüllyedés nyomon követésére, amely képes észlelni, ha a domboldalak csúszásra készek, és korai jelzést ad a gyors, katasztrofális mozgásról. Norvégia és Olaszország rendelkezik földcsuszamlásokra vonatkozó nemzeti korai előrejelző rendszerekkel, míg Olaszországban több regionális kormányzat is működtet korai előrejelző rendszereket (Guzzetti et al., 2020).

A földcsuszamlást követő azonnali intézkedések, például a korai figyelmeztetések kiadása, a kutató-mentő szolgálatok aktiválása és a sérültek elsősegélynyújtása (gyakran a meglévő katasztrófatervek egy része) jelentősen csökkenthetik a földcsuszamlások egészségügyi hatásait. A földcsuszamlásokhoz hasonló események miatti kényszerű lakóhelyelhagyást követő kormányzati támogatás szintén csökkentheti a mentális egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat (Baseler és Hennig, 2023).

Uniós szinten egyetlen konkrét szakpolitika sem reagál kizárólag a földcsuszamlásokra. A földcsuszamlásokat azonban – gyakran egy veszélyességi lista részeként – megemlítik néhány jogalkotási dokumentumban, például a 8 uniós alapot szabályozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben. Nevezetesen a földcsuszamlásokat nem említi az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia).