Permafroszt felolvadás

Egészségügyi kérdések

A permafroszt a föld északi féltekéjének egynegyedét borító, egész évben fagyott talaj- és kőzetréteg. Ezt egy „aktív talajréteg” borítja, amely szezonálisan olvad és fagy, támogathatja a növények növekedését, és ugyanakkor a permafroszt hőmérsékletét 0 °C alatt tartó szigetelésként szolgál. Európában a permafroszt a Svalbard magas sarkvidéki régióiban és a skandináv országok északi részein, valamint a skandináv és az Alpok magasan fekvő hegyeiben található. A globális felmelegedés a permafroszt felolvadását okozza, ami számos útvonalon – többek között a vízminőségen, a fizikai veszélyeken, az infrastruktúra károsodásán, a veszélyes hulladékok kibocsátásán, a mezőgazdaságon, az élelmezésbiztonságon és az élelmezésbiztonságon, valamint a kórokozóknak való kitettségen keresztül – hátrányosan befolyásolhatja az emberi egészséget.

Vízminőség

A permafroszt felolvasztása kiengedi a talajvizet a fagyott talajokból, megváltoztatja a hidrológiai útvonalakat, több lefolyást hoz létre, és befolyásolja a felszín alatti vizek feltöltési folyamatait. A permafroszt felolvasztása természetes módon tárolt nyomelemeket (köztük higanyt) és fő ionokat is kibocsát a vízi utakba (Colombo et al., 2018; Lamontagne-Hallé et al., 2018). Ez rontja az ivóvíz minőségét, amely nagy mennyiségben történő fogyasztás esetén fejlődési, immun- és reproduktív rendellenességekhez, neurotoxicitáshoz, rákhoz és egyéb egészségügyi hatásokhoz vezethet (WHO, 2022).

Fizikai veszélyek, az infrastruktúra károsodása és veszélyes hulladék kibocsátása

A permafroszt lebomlása és felolvadása fagyasztott törmelékek és földcsuszamlások mozgását okozhatja, ami közvetlen fenyegetést jelent az emberekre nézve. Csökkenti továbbá az infrastruktúra (beleértve az épületeket, utakat, vasútvonalakat) stabilitását, ami a már távoli közösségek alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének csökkenését eredményezheti. Ez súlyosan befolyásolhatja a helyi közösségek megélhetését, ami mentális (Bell et al., 2010) és fizikai egészségügyi hatásokhoz, többek között sérülésekhez és halálesetekhez vezethet (IPCC, 2022). A permafroszt felolvasztása destabilizálhatja az ipari telephelyeket (beleértve a hulladéktárolási és -ártalmatlanítási infrastruktúrát), és kárt okozhat a hulladéklerakókban, a fúrási helyszíneken, a tárolótartályokban és a csővezetékekben, ezáltal egészségügyi veszélyt jelent az emberekre nézve. Ezenkívül a korábban permafrosztban tárolt veszélyes anyagok, köztük a vegyi és radioaktív hulladékok is felszabadulhatnak (Langer et al., 2023). Az ezekkel a veszélyes anyagokkal való érintkezés számos egészségügyi kockázathoz vezethet, beleértve a sugárbetegséget, a rákot és a fiziológiai károsodásokat (Miner et al., 2021).

Mezőgazdaság, élelmezésbiztonság és élelmezésbiztonság

A permafroszt változásai hatással vannak a mezőgazdaságra és a rénszarvastartásra, ami közvetlenül befolyásolja az e gyakorlatokra támaszkodó helyi közösségek megélhetését, ami magas stresszszinthez és rossz mentális egészséghez, valamint a víz és az élelmiszerek korlátozott rendelkezésre állásából eredő rossz fizikai egészséghez vezet (Jungsberg et al., 2022). A permafroszt felolvadása élelmiszer-szennyeződéshez és kapcsolódó élelmiszer-eredetű betegségekhez is vezethet a helyi közösségekben, mivel a permafroszt kevésbé hatékony a természetes élelmiszer-hűtésben (Parkinson és Evengård, 2009).

A permafroszt felolvasztásával felszabaduló higany egészségügyi kockázatokat is jelenthet az élelmiszerláncon keresztül, mivel a rendkívül erős neurotoxin-metil-higany felhalmozódik a halakban és az artikális emlősökben, például a fókákban (WHO, 2017). Az artikában élő emberek különösen ki vannak téve a higanymérgezés és a kapcsolódó fejlődési és neurológiai betegségek (például a Minamata-betegség) kockázatának, mivel a halak és az artikális emlősök az étrend nagy részét teszik ki (Nedkvitne et al., 2021).

A kórokozóknak való fokozott kitettség

A permafroszt felolvadása a kórokozóknak való fokozott kitettséghez is vezethet, mind közvetlenül a permafrosztban korábban lefagyasztott kórokozók kibocsátása révén (Miner et al., 2021), mind közvetetten a betegségek átviteli feltételeinek javítása révén (pl. a nedves vagy mocsárszerű talajok kedveznek a szúnyogok tenyésztési feltételeinek és a vektorok által terjesztett betegségek terjedésének; a permafroszt olvadása miatt tápanyagban gazdagabb víz növeli a kórokozók virulenciáját a halakban, és növeli az élelmiszer-eredetű betegségek kockázatát (Wu et al., 2022; Wedekind et al., 2010). A különösen meleg évek a korábban fagyasztott lépfene-baktériumok felszabadulásának megnövekedett kockázatával és a lépfene-kitörésekkel jártak, ami komoly veszélyt jelent az emberi egészségre és az északi-sarkvidéki pásztorközösségek állatállományára (azaz bevételi forrásukra) nézve (Stella et al., 2020).

A permafroszt felolvadásának veszélyével fenyegetett települések 2060-ra

Source: Ramage et al., 2021

A térkép a jelenlegi (2017) permafrost településeket mutatja, i. amelyeket a permafrost felolvadása fenyeget, ahol az embereknek 2060-ra alkalmazkodniuk kell a permafrost veszteséggel kapcsolatos változásokhoz (barna pontok), és ii. azokat, amelyek 2060-ban permafrost települések maradnak (zöld pontok). Az összes európai permafroszt település közül Norvégiában csak 2 település, Grönlandon pedig a jelenleg létező települések kevesebb mint fele lesz még mindig permafroszton 2060-ra.

_{Forrás: Ramage et al., 2021}