Pollen

Megfigyelt hatások

Az elmúlt évtizedekben Európában nőtt a pollen által kiváltott allergiák előfordulási gyakorisága. Ez a növekedés nem magyarázható kizárólag a populáció genetikai vagy egészségügyi állapotában bekövetkezett változásokkal (D’Amato et al., 2007, 2020; Becker et al., 2021). E betegségek előfordulási gyakoriságának növekedése összefügghet a jobb higiéniával, a fokozott antibiotikum-használattal és vakcinázással, valamint az életmód, az étkezési szokások és a légszennyezés változásaival (de Weger et al., 2021). Emellett az éghajlatváltozás számos módon befolyásolja a pollennek való kitettséget és az allergiás szenzibilizációt, beleértve a pollenszezon eltolódását és meghosszabbítását, a pollenkoncentráció és az allergén hatás változásait, valamint a pollen földrajzi eloszlásának eltolódását.

Pollen: szezonális műszakok és a szezon meghosszabbítása

Mind a pollenszezonok kezdetét, mind azok időtartamát a meteorológiai változók, főként a hőmérséklet határozzák meg. A globális felmelegedésre válaszul a növények megváltoztatják fejlődési szakaszuk időzítését, beleértve a virágzást és a pollenkibocsátást. A globális pollenadatkészletek átfogó tanulmánya kiemelte a pollenszezon időtartamának (évente átlagosan 0,9 nappal) és a pollenterhelésnek az elmúlt 20 évben bekövetkezett növekedését (Ziska et al., 2019). A városi területeken, ahol az európaiak többsége él, a városi hősziget hatása által súlyosbított magasabb hőmérsékletek a pollenszezon korábbi kezdetéhez vezetnek (D’Amato et al., 2014). A levegő hőmérsékletére vonatkozó adatok alapján a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása a 2010 és 2019 közötti nyírfa pollenszezon kezdetét jeleníti meg, regionális különbségeket mutatva a pollenszezon kezdetének előrehaladásában. Mindazonáltal a sugárzás, a csapadék és a páratartalom is befolyásolja a pollenkibocsátást és a levegőben történő szállítást, bár kevesebb, mint a hőmérséklet.

Pollen: koncentráció és allergén hatás

A melegebb körülmények és a megnövekedett légköri CO₂ koncentráció serkenti a növények növekedését. Ez növelheti a pollen- és allergénkoncentrációt a levegőben, valamint a pollenallergén hatást, ami növeli az allergiás reakciók kockázatát (Beggs, 2015; Ziska et al., 2019). A pollenszezonban a megváltozott páratartalom, az időjárási szélsőségek és a zivatarok is magasabb pollen- és allergénkoncentrációt okoznak a levegőben, ami súlyosabb allergiás reakciókhoz és asztmás rohamokhoz vezet (Shea et al., 2008; Wolf et al., 2015; D’Amato et al., 2020).

Pollen: földrajzi eltolódások

A globális felmelegedés és a vegetációs időszak ezzel összefüggő meghosszabbodása elősegíti az invazív növényfajok észak felé történő vándorlását Európában, beleértve azokat is, amelyek allergén pollent bocsátanak ki. Az új allergének bevezetése növelheti a helyi szenzibilizációt, azaz azt a folyamatot, amelynek során az emberek az allergéneknek való kitettség miatt érzékenysé vagy allergiássá válnak (Confalonieri et al., 2007). Különös példa erre a parlagfű (Ambrózia),amelyet több évtizeddel ezelőtt hoztak be Európába az amerikai kontinensről szállítással. A parlagfű pollenje erősen allergén, és viszonylag későn (szeptember elején) szabadul fel, ami további allergiahullámot és az allergiás szezon meghosszabbodását okozhatja (Vogl et al., 2008; Chen et al., 2018). Már beszámoltak jelentős egészségügyi és gazdasági hatásokról a parlagfű által megszállt területeken Közép- és Kelet-Európában, Franciaországban és Olaszországban (Makra et al., 2005). Míg a parlagfű terjedését Európában elsősorban a közlekedési és mezőgazdasági tevékenységek vezérlik, az éghajlati változások megkönnyítik az új területek gyarmatosítását. Ezenkívül a parlagfű pollenszemek légi úton könnyen szállíthatók több százezer kilométerre, ami a pollencsúcsokat és a kapcsolódó allergiás tüneteket okozza azokon a területeken, ahol a parlagfű még nem elterjedt (Chen et al., 2018).

Tervezett hatások

Az éghajlatváltozásnak a pollenszezonokra, a koncentrációkra és az allergén hatásra gyakorolt hatásai a jövőben várhatóan az európai lakosság pollennek és aeroallergéneknek való fokozott kitettségéhez vezetnek. Ez növelni fogja az új allergiás szenzibilizációk valószínűségét, az eredetileg gyenge allergének esetében is (de Weger et al., 2021). A közepes üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyv (RCP 4.5) szerint a parlagfű-szenzibilizáció várhatóan Európa-szerte elterjed, és egyes országokban 2050-re akár 200%-kal is nőhet (Lake et al., 2017).

A már szenzibilizált egyéneknél az allergiás tünetek időtartama és súlyossága várhatóan növekedni fog az éghajlatváltozás alatt a hosszabb pollenszezonok és a magasabb pollenallergén hatás miatt. Ha az az időszak, amely alatt az emberek ki vannak téve a pollennek, meghosszabbodik, az allergének elkerülése, mint megküzdési stratégia, bonyolultabbá válik, ami befolyásolja a mentális jólétet.

Az aeroallergének éghajlat-vezérelt változásai és a kapcsolódó kiváltott allergiás reakciók az előrejelzések szerint hatással lesznek az asztma prevalenciájára és a kapcsolódó orvosi költségekre (gyógyszerek, sürgősségi kórházi látogatások) (Anderegg et al., 2021). Emellett a magas hőmérsékletek és hőhullámok, amelyek a változó éghajlat mellett várhatóan növelik a gyakoriságot és az időtartamot, súlyosbítják a légzőszervi problémákat, és növelik az asztmában és az allergiákból eredő egyéb légzőszervi problémákban szenvedők mortalitását (D’Amato et al., 2020). Emellett az emberek vírusfertőzésekre való érzékenysége fokozódhat a légzőszervi gyulladás súlyosbodása, valamint az allergének és a pollen által okozott immunválaszok gyengülése révén (Gilles et al., 2020).

A városokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében bevezetett zöld infrastruktúra a jövőben növelheti a pollenterhelést és az allergiás reakciókat is (Cheng és Berry, 2013). Egy 18 brüsszeli zöldterületen végzett esettanulmány kimutatta, hogy a városi parkok allergén potenciálja várhatóan megkétszereződik a pollenszezonok időtartamának, a pollen allergén hatásának és a lakosság szenzibilizációs arányának együttes változása miatt (Aerts et al., 2021). Az allergiás kockázatok súlyosbodásának elkerülése érdekében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések kidolgozása és a területrendezésben való részvétel során döntő fontosságú a városi környezetnek megfelelő fafajok figyelembevétele.

Szakpolitikai válaszok

A különböző fák és fűfélék pollenkoncentrációját minden európai országban rutinszerűen nyomon követik. A méréseket a pollenszezon kezdetének és időtartamának, valamint intenzitásának meghatározására használják. A méréseket a kémiai szállítási modellekkel együtt a polleninformációs vagy korai előrejelző rendszerekben használt allergiakockázati rendszerek felállítására is használják. Az Európai Aeroallergén Hálózat és a Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása (CAMS) közötti partnerségből származó polleninfo portál naponta frissített pollenkoncentráció-előrejelzéseket és allergiakockázat-értékeléseket biztosít valamennyi európai ország számára.

A pollenszinttel ellentétben az allergének szintjén nincsenek rutinszerű mérések, sem a pollenszemcsékben lévő allergének számára, sem a levegőben lévő allergének koncentrációjára vonatkozóan. Az ilyen típusú mutatókhoz való hozzáférés mindazonáltal segítene megmagyarázni a szezon előtti allergiás tünetek előfordulását, különösen olyan körülmények között, amikor a magas légszennyezési szintek egybeesnek az alacsony pollenkoncentrációkkal (Cabrera et al., 2021).

A lakosság körében releváns pollenkoncentrációk általános küszöbértékeinek meghatározása nehéz, mivel az egészségügyi hatások az adott személy érzékenységétől is függenek (Becker et al., 2021). Ennek ellenére a polleninformációs szolgáltatások támogathatják az egyes betegeket a negatív egészségügyi eredmények elkerülésében, különösen akkor, ha a pollenmonitorozást és a pontos egyéni tünetek dokumentálását fésülik. Például az egyéni tünetekre vonatkozó adatokat és a pollenkoncentrációkat kombináló okostelefon-alkalmazások felhasználhatók a személyes pollenküszöbök meghatározására és az egészségügyi hatások hatékonyabb csökkentésére (Becker et al., 2021).

Diagnózis, menedzsment és megküzdés

A pollenallergiát aluldiagnosztizálják, és gyakran nem vagy rosszul kezelik. Ezért fel kell hívni a figyelmet az allergia hatásaira, hogy segítsünk az embereknek felismerni, megelőzni és kezelni az allergia tüneteit. Szükséges diagnosztizálni az allergiát okozó pollen típusát, és elkezdeni az allergiás gyógyszereket a pollen szezon kezdete előtt. A pollenszezonban a tünetek megelőzése és a megküzdés elsősorban az allergéneknek való kitettség elkerülésén alapul. Az ajánlások a szabadban való tartózkodás elkerülésétől, a napszemüveg viselésétől, a ruhák kiszáradásának elkerülésétől, az ablakok zárva tartásától és másoktól terjednek. Az EAACI külön weboldallal rendelkezik az ajánlásokkal rendelkező betegek számára, és számos országban vannak olyan nemzeti betegszervezetek is, amelyek tanácsot adhatnak az allergiás betegeknek.

Területrendezési megfontolások

Hipoallergén zöldterületek kialakítása a városokban és azok közelében a fafajok gondos kiválasztása révén (Aerts et al., 2021) csökkentheti a pollenallergiák előfordulási gyakoriságát. Melyik fafaj alkalmas, a helytől függ, és a választásnak figyelembe kell vennie a várható éghajlati változásokat. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése érdekében nem ajánlott az allergén fák eltávolítása a meglévő zöldterületekről, többek között támogatva az éghajlatváltozás okozta magas hőmérséklethez való alkalmazkodást (Aerts et al., 2021).

Ellenőrzési intézkedések

A közönséges, erősen allergén parlagfű (Ambrosia)közelmúltbeli inváziója számos európai országot arra ösztönzött, hogy kémiai és mechanikai ellenőrzési módszereket fejlesszen ki és hajtson végre. Emellett a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK uniós irányelv jogi normát állapít meg az Ambrosia vetőmagok takarmányokban való koncentrációjára vonatkozóan a növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Hasonlóképpen, a madarak vetőmagkeverékei nem tartalmazhatnak kilogrammonként 50 milligrammnál több Ambrosia magot.

Egy biológiai védekezési szer, például az észak-amerikai levélbogár Ambrosia elleni bevetése csökkentheti a parlagfű előfordulását Európában, és mintegy 2,3 millióval csökkentheti a betegek számát, valamint évi 1,1 milliárd euróval csökkentheti az egészségügyi költségeket (Schaffner et al., 2020). A biológiai védekezésre szolgáló anyagok bevezetése azonban negatív hatással lehet a biológiai sokféleségre azáltal, hogy károsítja a nem célzott növényeket és az őshonos növényfajokat, ezért óvatosan kell megközelíteni.