Campylobacteriosis

Campylobacteriosis összes és hazai esetek bejelentési aránya (térkép) és összes jelentett eset (ábra) Európában

_{Megjegyzések: A térkép és a grafikon az EGT-tagállamok adatait mutatja. Az ezen a térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást. Az ezen a térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást. A betegséget uniós szinten kell bejelenteni, de a jelentéstételi időszak országonként eltérő. Ha az országok nulla esetet jelentenek, a bejelentési arány a térképen „0”-ként jelenik meg. Ha az országok egy adott évben nem jelentettek a betegségről, az arány nem látható a térképen, és „be nem jelentett” (legutóbb 2024 augusztusában frissített)}jelöléssel van ellátva.

Forrás & átvitel

Az emberek többnyire fertőzött Campylobacter baktériumok fogyasztása révén szennyezett élelmiszer, gyakran alulfőzött hús vagy pasztörizálatlan tej, vagy használata révén szennyezett eszközök feldolgozása szennyezett élelmiszer. A Campylobacter baktériumok gyakoriak az állatokban, mind az élelmiszer-fogyasztás céljából tenyésztett állatokban, mind a kedvtelésből tartott állatokban (Heimesaat et al., 2021). Az emberek akkor is megbetegedhetnek, ha rekreációs tevékenységek során szennyezett vízzel érintkeznek, vagy ha klórmentes vizet isznak (Tang et al., 2011), ami a fertőzött állatokkal vagy azok székletével való közvetlen érintkezésből vagy közvetlen, személyek közötti átvitelből ered (Romdhane és Merle, 2021).

Egészségügyi hatások

A campylobacteriosis gyomorgyulladást (gastroenteritis) okoz, ami (gyakran véres) hasmenéshez és hányáshoz, valamint hasi fájdalmakhoz, lázhoz, fejfájáshoz vagy hányingerhez vezet. A tünetek egy-tíz napig tarthatnak. Súlyos esetekben késleltetett kapcsolódó tünetek, neurológiai rendellenességek vagy egyéb szövődmények léphetnek fel. Ritkán a fertőzések a bénulás egy formáját (azaz a Guillain-Barré szindrómát) okozhatják, ami tartós fogyatékossághoz vezethet (Saito, 2002).

Morbiditás

Az EGT-tagországokban (Svájc és Törökország kivételével, mivel nem állnak rendelkezésre adatok) a 2007–2022 közötti időszakban:

• 140 241 fertőzést jelentettek 2022-ben 30 EU/EGT-országban
• Az esetek 5-10%-ában kórházi ápolásra van szükség
• 341 haláleset (ECDC, 2024) és egy 0,03 és 0,05 % közötti halálos kimenetelű eset
• 2015 óta stabil incidencia, amelyet 2020-ban a fertőzések számának csökkenése követett, valószínűleg a Covid19-világjárvány miatti korlátozások és a bejelentések esetleges elmaradása miatt. 2021-ben a teljes bejelentési arány 100 000 főre vetítve 44,5 eset volt, ami még mindig alacsonyabb, mint a 2020 előtti bejelentési arány. Az ügyek száma 2022-ben stabil maradt.
• 2019-ig az esetek mintegy 11–15%-a volt utazással kapcsolatos.

(ECDC, 2017–2022; ECDC, 2024)

A népességen belüli megoszlás

• A betegség előfordulási gyakorisága Európában a legmagasabb: 0–4 évesek (ECDC, 2017–2024)
• Súlyos betegség kockázatának kitett csoportok: kisgyermekek, idősek, alacsony immunitású emberek
  

Klímaérzékenység

Éghajlati alkalmasság

Az emberi egészség szempontjából legrelevánsabb Camplyobacter törzsek a 37 és 42 °C közötti hőmérsékletet részesítik előnyben, amely több állat belső testhőmérsékletének felel meg (Duffy and Dykes, 2006). A baktériumok azonban az állat testén kívül is életben maradhatnak. Vízi környezetben például a Campylobacter aktivitása és a biofilmek képződése (azaz a baktériumközösségek vékony, robusztus nyálkarétegei) 10 és 15 °C közötti hőmérsékleten a legmagasabb (Thomas et al., 1999; Bronowski et al., 2014).

Szezonalitás

Európában a fertőzések egész évben előfordulnak, de nyáron, június és augusztus/szeptember között élesen tetőznek. Egyes években az év elején – gyakran januárban – még kisebb a csúcs (ECDC, 2017–2024). A nyári csúcsidő időzítése és intenzitása az egyes európai országokban eltérő. A Campylobacter-fertőzések előfordulása a magasabb hőmérséklettel és – bár kevésbé erősen – a növekvő csapadékmennyiséggel nő (Lake et al., 2019).

Az éghajlatváltozás hatása

A szélsőségesebb eseményekkel járó melegebb és nedvesebb éghajlat megkönnyíti a baktériumok szaporodását és az emberek kórokozóknak való kitettségét (Fitzgerald, 2015), ezért Európában több Campylobacter-fertőzés várható. Az áradás növeli az emberi érintkezést a sáros környezetekkel és a baktériumok terjedését, ami kedvezhet a Campylobacter terjedésének. A skandináv régióra vonatkozóan rendelkezésre álló becslések szerint a campylobacteriosis előfordulása 2080-ra megkétszereződik az átlaghőmérséklet várható növekedése és a hevesebb esőzések miatt (Kuhn et al., 2020; Zeigler et al., 2014).

Megelőzés & Kezelés

Megelőzés

• Tojó- és brojlercsirkék vakcinázása és jó egészségügyi feltételek madarak kezelése során a Campylobacter élő állatokban való előfordulásának csökkentése érdekében
• Jó higiénia a (baromfi)gazdaságokban és a vágóhidakon a bélsárszennyezés minimalizálása érdekében
• Hatékony higiéniai gyakorlatok a húsfeldolgozó iparban és a hazai konyhákban
• Nyers ételek főzése és pasztörizálása
• Tudatosságnövelés a betegségek átvitelével kapcsolatban

Kezelés

• Rehidratáció
• Antibiotikumok súlyos esetekben

Hivatkozások

Bronowski, C., et al., 2014, Role of environmental survival in transmission of Campylobacter jejuni (A környezeti túlélés szerepe a Campylobacter jejuni átvitelében), FEMS microbiology letters 356(1), 8-19. http://doi.org/10.1111/1574-6968.12488

Devleesschauwer, B., et al., 2017, 2. fejezet – A Campylobacter egészségügyi és gazdasági terhe, in: Klein, G. (szerk.), Campylobacter, 27–41. o. http://doi.org/10.1016/B978-0-12-803623-5.00002-2

Duffy, L., and Dykes, G. A., 2006, Growth temperature of four Campylobacter jejuni strains influences their following survival in food and water, Letters in Applied Microbiology 43(6), 596–601. https://doi.org/10.1111/j.1472-765X.2006.02019.x.

ECDC, 2017–2024, Éves járványügyi jelentés a 2014–2022-es időszakra – Campylobacteriosis. Elérhető a következő internetcímen: https://www.ecdc.europa.eu/en/campylobacteriosis/surveillance. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

ECDC, 2024, A fertőző betegségek felügyeleti atlasza. Elérhető a következő internetcímen: https://atlas.ecdc.europa.eu/public/index.aspx. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

EFSA és ECDC, 2022, The European Union One Health 2021 Zoonoses Report, EFSA Journal 20(12), e07666. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2022.7666

Fitzgerald, C., 2015, Campylobacter. Laboratóriumiorvostudományi klinikák 35(2), 289–298. https://doi.org/10.1016/j.cll.2015.03.001

Heimesaat, M. M. és mások, 2021, Human Campylobacteriosis – A Serious Infectious Threat in a One Health Perspective, in: Backert, S. (szerk.), Fighting Campylobacter Infections: Towards a One Health Approach,Current Topics in Microbiology and Immunology, Springer International Publishing, 1–23. o. https://doi.org/10.1007/978-3-030-65481-8_1

Kuhn, K. G. és mások, 2020, Campylobacter infections expected to increase due to climate change in Northern Europe, Scientific Reports 10(1), 13874–13885. https://doi.org/10.1038/s41598-020-70593-y

Lake, I. és mások, 2019, Exploring Campylobacter seasonality across Europe using The European Surveillance System (TESSy), 2008–2016, Eurosurveillance 24(13), 1800028. https://doi.org/10.2807/1560-7917.ES.2019.24.13.180028

Romdhane, R. B. és Merle, R., 2021, The Data Behind Risk Analysis of Campylobacter Jejuni and Campylobacter Coli Infections, Current Topics in Microbiology and Immunology 431, 25–58. https://doi.org/10.1007/978-3-030-65481-8_2

Saito, T., 2002, Fulminant Guillain-Barrè-szindróma campylobacter jejuni enteritis és anti-ganglioside antitest után, Internal medicine 41(10), 760-761. https://doi.org/10.2169/internalmedicine.41.889

Tang, J. Y. H. és mások, 2011, Transfer of Campylobacter jejuni from raw to cooked chicken via wood and plastic cutting boards: Campylobacter jejuni-keresztszennyeződés szennyezett vágódeszkákkal, Letters in Applied Microbiology 52(6), 581–588. https://doi.org/10.1111/j.1472-765X.2011.03039.x

Thomas, C., et al., 1999, Evaluation of the impact of temperature and nutrients on the survival of Campylobacter spp. (A hőmérséklet és a tápanyagok hatásának értékelése a Campylobacter spp. túlélésére). In water microcosms, Journal of Applied Microbiology 86(6), 1024–1032. https://doi.org/10.1046/j.1365-2672.1999.00789.x

Zeigler, M. és mások, 2014, Outbreak of Campylobacteriosis Associated with a Long-Distance Obstacle Adventure Race–Nevada, 2012. október, Morbidity and Mortality Weekly Report 63(17), 4. o. Elérhető a következő internetcímen: https://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm6317a2.htm