Legionárius betegség

A Legionella spp. által okozott legionárius betegség tüdőgyulladást és több testrész fertőzését okozhatja. Az elszigetelt esetek és járványkitörések Európa minden országában előfordulnak, többségüket az egészségügyi intézményeken kívül szerzik be. 2017 óta az évente bejelentett esetek mintegy 10–20%-a utazással kapcsolatos (ECDC, 2012–2023). Bár a betegség Európában nem gyakori és főként szórványos légzőszervi fertőzés, jelentősen aluldiagnosztizált és alulbecsült (ECDC, 2012–2023). A növekvő hőmérséklet, a nagyobb esőzési intenzitás és a szélsőségesebb események befolyásolhatják a baktériumok növekedését és a vízhasználatot (ahol a baktériumok jelen vannak), ami növelheti a betegség előfordulását bizonyos régiókban.

Legionárius betegség összes bejelentett esetének aránya (térkép) és összes jelentett eset (ábra) Európában

_{Forrás: ECDC, 2024, A fertőző betegségek felügyeleti atlasza}

_{Megjegyzések:}_{A térkép és a grafikon az EGT-tagállamok adatait mutatja. Az ezen a térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást. Az ezen a térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást.}_{A betegséget uniós szinten kell bejelenteni,}_{de a jelentéstételi időszak országonként eltérő.}_{Ha az országok nulla esetet jelentenek, a bejelentési arány a térképen „0”-ként jelenik meg. Ha az országok egy adott évben nem jelentettek a betegségről, az arány nem látható a térképen, és „be nem jelentett” (legutóbb 2024 augusztusában frissített) jelöléssel van ellátva.}

Forrás & átvitel

A különböző létező Legionella fajok közül a L. pneumophila felelős az emberek legtöbb Legionella fertőzéséért, amelyek főként az alsó légutakat érintik (Kozak-Muiznieks et al., 2018). A Legionella spp. gyakori és kis számban fordul elő természetes folyókban és tavakban. A mesterséges vízi rendszerekben, például hűtőtornyokban, tartályokban, párologtató kondenzátorokban, párásítókban, dekoratív szökőkutakban, forró vízben és hasonló rendszerekben a baktériumok könnyen szaporodhatnak és egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

A létező Legionella fajok közül a L. pneumophila felelős az emberek legtöbb Legionella fertőzéséért, amelyek főként az alsó légutakat érintik (Kozak-Muiznieks et al., 2018). A Legionella spp. gyakori és kis számban fordul elő természetes folyókban és tavakban. A mesterséges vízi rendszerekben, például hűtőtornyokban, tartályokban, párologtató kondenzátorokban, párásítókban, dekoratív szökőkutakban, forró vízben és hasonló rendszerekben a baktériumok könnyen szaporodhatnak és egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Az embereket főként az aeroszolok, azaz a Legionella spp.-t tartalmazó vízcseppek belélegzése fertőzi meg. A sebészeti sebeket körülvevő levegőben lévő vízcseppek belélegzése vagy a sebekkel való közvetlen érintkezés szintén megfertőzheti az embereket (Kashif et al., 2017). A szennyezett víz ivása nem jelent kockázatot, és a személyek közötti érintkezéssel járó fertőzések rendkívül ritkák (Correia et al., 2016).

A legionárius betegség kitörése a nyaralókban leginkább a meleg vagy hideg víz vízrendszerekhez kapcsolódik, beleértve a víztartályokat, a szállodai helyiségeket, az úszómedencékben és gyógyfürdőkben található zuhanyzókat, vagy a kerti sprinklereket. Ha a vízben magas a baktériumok koncentrációja, a vízcseppekben rekedt baktériumokat belélegző személy zuhanyzás vagy fürdés közben megfertőződhet (Papadakis et al., 2021). A nagy kitöréseket gyakran hűtőtornyokkal vagy úgynevezett nedves-légkondicionáló rendszerekkel hozzák összefüggésbe. Amikor a Legionella spp. jelen van az ilyen rendszerekben, gyorsan megsokszorozódhatnak és kockázatot jelenthetnek az olyan közintézményekben, amelyek vizet használnak a légkondicionáláshoz, mint például a szállodák. A száraz légkondicionáló rendszerek nem veszélyesek.

A legionárius betegség a kórházakban is kialakulhat, amikor a Legionella spp. kolonizálja a vízrendszereket, és fürdőzés, gőzzel fűtött törülközők, párásítók, díszkutak és bizonyos orvostechnikai eszközök révén fertőzéseket okoz (Beauté et al., 2020).

Egészségügyi hatások

A legionárius betegség általában száraz köhögéssel, lázzal, fejfájással és néha hasmenéssel kezdődik. A Legionella spp. fertőzései gyakran a fertőzés után néhány nappal tüdőgyulladást eredményeznek. Leggyakrabban a tüdő és a gyomor-bél traktus érintett. Súlyos esetekben a legionárius betegség több szervet és testrészt érinthet, ami magas halálozási arányhoz vezet. Hasonló tünetek miatt a legionárius betegséget gyakran tévesen diagnosztizálják rendszeres tüdőfertőzésként. A hasmenés és a specifikus enzimek jelenléte a vérben azonban Legionella spp. fertőzésre utalhat. Ha egyszerre több embert diagnosztizálnak, ez járvány kitörését jelezheti, és a fertőzés közös forrása azonosítható.

Morbiditás & mortalitás

Az EGT-tagországokban (Svájc és Törökország kivételével, mivel nem állnak rendelkezésre adatok) a 2005–2021-es időszakban:

117 605 fertőzés (ECDC, 2024)
Az EU-ban/EGT-ben az eddigi legmagasabb éves bejelentési arány 2021-ben volt megfigyelhető, 100 000 főre vetítve 2,4 esettel.
A halálozási arány 7 és 9% között változik.
2014 és 2022 között egyre több esetet jelentettek, kivéve 2020-ban, a Covid19-világjárvány idején, az alacsony bejelentési arány és a csökkent kitettség miatt.
Az utazással kapcsolatos ügyek aránya a világjárvány előtt 15–20% volt, de 2020–2021-ben 10 % alá/körülbelül 10 %-ra csökkent, legalább részben a világjárvány és a kapcsolódó utazási korlátozások miatt.

(ECDC, 2012–2023)

A népességen belüli megoszlás

A betegség előfordulási gyakorisága Európában a legmagasabb: > 65 évesek, és az összes eset több mint 90%-át a 45 év felettiek jelentették (ECDC, 2012–2023)
Súlyos betegség kockázatának kitett csoportok: 45 év felettiek, dohányosok, alacsony immunitásúak vagy rossz egészségi állapotúak

Klímaérzékenység

Éghajlati alkalmasság

Ismert, hogy a Legionella spp. széles hőmérsékleti tűréssel rendelkezik, 0 és 68 °C közötti hőmérsékletnek ellenáll, és 25 és 42 °C között nő, a leggyorsabb növekedéssel 35 °C-on (Spagnolo et al., 2013).

Szezonalitás

Európában a legtöbb fertőzés június és október között fordul elő, és a nyári hónapokban tetőzik, amikor a hőmérséklet néhány évben magasabb (ECDC, 2012–2023).

Az éghajlatváltozás hatása

A legionárius betegség az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó növekvő éves csapadékmennyiséggel és átlaghőmérséklettel, csapadékintenzitással és -időtartammal növekedhet (Han, 2021; Pampaka et al., 2022). A csapadékmennyiség növekedése a legfontosabb éghajlati tényező, mivel a Legionella spp. vízi úton terjed. A gyakoribb vagy intenzívebb aszályos időszakok alacsony áramlási sebességet idéznek elő, ami viszont növelheti a baktériumok növekedését. Emellett a levegő hőmérsékletének emelkedése a legtöbb európai országban kedvez a bakteriális növekedésnek, mivel a bakteriális növekedés optimális feltételei nem túl gyakoriak, például a Legionella spp. optimális növekedése 35 °C-on történik. (Spagnolo et al., 2013). A hőmérséklet és a csapadékviszonyok változása miatt, amelyek egyre inkább megfelelnek a Legionella betegségnek, a baktériumok és a kapcsolódó betegség észak felé történő terjedése valószínűsíthető Európában, és a korábban nem érintett területeken legionárius megbetegedések vagy járványkitörések fordulhatnak elő.

Megelőzés & Kezelés

Megelőzés

A mesterséges vízrendszerek megfelelő karbantartása és a kockázati tényezők (köztük a szerves anyagok, a meleg víz hőmérséklete (25–42 °C) és az alacsony áramlási sebességek) elkerülése, például a forró víz (> 60 °C) keringtetésével
Ivóvíz-ellátó rendszerek és dekoratív szökőkutak karbantartása, amelyek aeroszolokat és cseppeket terjeszthetnek, pl. 25 °C alatti vízellátással és rendszeres tisztítással
Biztonságos vízi környezet fenntartása szabadidős tevékenységekhez gyakori tisztítás és fertőtlenítőszerek (pl. klór) használata révén
Jobb vízbiztonsági gazdálkodás a hajókon, pl. a vízhőmérsékletnek a Legionella spp. számára kedvező tartományon kívül tartása és rendszeres fertőtlenítés révén
A légiósok betegségfelügyelete, pl. az Európai Légiós Betegségfelügyeleti Hálózat (ELDSNet), amely lehetővé teszi a betegség észlelését és az azt követő válaszintézkedéseket a betegség terjedésének megelőzése érdekében

(Nemzeti Tudományos, Műszaki és Orvostudományi Akadémia, 2020; Sciuto et al., 2021)

Kezelés

Antibiotikumok

Further információ

Hivatkozások

Beauté, J., et al., 2020, Healthcare-Associated Legionnaires' Disease, Europe, 2008-2017, Emerging Infectious Diseases 26(10), 2309-2318. https://doi.org/10.3201/eid2610.181889

Correia, A.M., et al., 2016, Probable Person-to-Person Transmission of Legionnaires’ Disease, New England Journal of Medicine 374 (5), 497-498. https://10.1056/NEJMc1505356

ECDC, 2012–2023, Éves járványügyi jelentések a 2010–2021-es időszakra – Legionárius betegség. Elérhető a következő internetcímen: https://www.ecdc.europa.eu/en/legionnaires-disease/surveillance-and-disease-data/surveillance. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

ECDC, 2024, A fertőző betegségek felügyeleti atlasza. Elérhető a következő internetcímen: https://atlas.ecdc.europa.eu/public/index.aspx. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

Han, X. Y., 2021, Effects of climate changes and road exposure on the fast rising legionellosis incidence rates in the United States (Az éghajlatváltozás és a közúti expozíció hatásai a legionellózis előfordulási arányának gyors növekedésére az Egyesült Államokban), PLOS ONE 16(4), e0250364. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0250364

Kashif, M., et al., 2017, Legionella pneumonia associated with severe acute respiratory distress syndrome and diffuse alveolar hemorrhage—A rare association, Respiratory Medicine Case Reports 21 , 7–11. https://doi.org/10.1016/j.rmcr.2017.03.008 (A súlyos akut respirációs distressz szindrómához és a diffúz alveoláris vérzéshez társuló Legionella pneumonia – ritka asszociáció), Respiratory Medicine Case Reports 21, 7–11. o.

Kozak-Muiznieks, N. A. és mások, 2018, Comparative genome analysis reveals a complex population structure of Legionella pneumophila subspecies, Infection, Genetics and Evolution 59 , 172–185. https://doi.org/10.1016/j.meegid.2018.02.008 (Az összehasonlító genomelemzés feltárja a Legionella pneumophila alfaj, a fertőzés, a genetika és az evolúció összetett populációszerkezetét 59, 172–185). https://doi.org/10.1016/j.meegid.2018.02.008

Nemzeti Tudományos, Műszaki és Orvostudományi Akadémiák, 2020, Legionella kezelése a vízrendszerekben. Washington, DC, The National Academies Press. https://doi.org/10.17226/25474 (angol nyelven).

Pampaka, D. és mások, 2022, Meteorológiai feltételek és a legionárius betegség szórványos esetei – szisztematikus áttekintés, Environmental Research 214, 114080. https://doi.org/10.1016/j.envres.2022.114080

Papadakis, A., et al., 2021, Legionella spp. Az utazással összefüggő legionárius betegséghez kapcsolódó szállodák vízrendszereinek kolonizációja, víz 13(16), 2243. https://doi.org/10.3390/w13162243

Sciuto, E. L. és mások, 2021, Environmental Management of Legionella in Domestic Water Systems: Consolidated and Innovative Approaches for Disinfection Methods and Risk Assessment (A fertőtlenítési módszerek és a kockázatértékelés egységesített és innovatív megközelítései), Microorganisms 9(3), 577. https://doi.org/10.3390/microorganisms9030577

Spagnolo, A. M. és mások, 2013, Legionella pneumophila in healthcare facilities, Reviews in Medical Microbiology 24(3), 70–80. https://doi.org/10.1097/MRM.0b013e328362fe66