Salmonellózis

A szalmonellózis a Salmonella baktériumok által okozott élelmiszer-eredetű betegség, és az egyik leggyakoribb hasmenést okozó betegség Európában. A szennyezett tojás vagy tojástermékek hordozzák a legnagyobb fertőzési kockázatot. Bár a nagy szalmonellózis-kitörések gyakran vonzzák a média figyelmét, a legtöbb eset szórványos, és nem része egy nagy kitörésnek. 2014 óta a jelentések szerint évente 30 európai országban fordulnak elő szalmonellafertőzések, és a teljes bejelentési arány Európában 2022-ben 15,5/100 000 fő volt (ECDC, 2016–2024). A globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események növekedése valószínűleg növeli az élelmiszer-eredetű betegségek, például a szalmonellózis előfordulását és terjedését.

A szalmonellózissal kapcsolatos összes és hazai eset bejelentési aránya (térkép) és az összes jelentett eset (grafika) Európában

_{Megjegyzések:}_{A térkép és a grafikon az EGT-tagállamok adatait mutatja. Az ezen a térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást. Az ezen a térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást.}_{A betegséget uniós szinten kell bejelenteni,}_{de a jelentéstételi időszak országonként eltérő.}_{Ha az országok nulla esetet jelentenek, a bejelentési arány a térképen „0”-ként jelenik meg. Ha az országok egy adott évben nem jelentettek a betegségről, az arány nem látható a térképen, és „be nem jelentett” (legutóbb}_{2024 augusztusában frissített)}jelöléssel van ellátva.

Forrás & átvitel

A szalmonella baktériumok széles körben jelen vannak az élelmiszer-termelő és a vadon élő állatokban. A Salmonella e. enterica alfaj számos szerotípusa, amely megbetegítheti az embereket, átvihető az állatokról az emberekre (Rabsch et al., 2002). A baktériumok rezisztensek, és száraz környezetben több hétig, vagy akár több hónapig is túlélhetnek a vízben. A fertőzések néha invazívak és életveszélyesek lehetnek.

Többnyire az emberek szalmonellózist kapnak az állati eredetű szennyezett élelmiszerek (főként tojás, de tej, hús és baromfi) fogyasztása révén. Azonban a nyers zöldségek is fertőzés forrása lehet, ha állati bélsárral szennyezettek vagy keresztszennyeződtek az élelmiszer-előkészítés során. A bélsárszennyezés lenyelése után is előfordul a személyek közötti átvitel. Az emberek az élő fertőzött állatokkal való érintkezés révén is megfertőződhetnek, beleértve a háziállatokat is, akik nem mutatják a betegség jeleit (Silva et al., 2013).

Egészségügyi hatások

A legtöbb szalmonella fertőzésben szenvedő ember csak enyhe tünetektől szenved, és néhány napon vagy héten belül kezelés nélkül felépül. Általában ez egy tipikus gyomor-bélrendszeri betegség, amely hasmenéssel, hasi görcsökkel, ízületi fájdalommal, fejfájással, hányással és hirtelen lázzal jár. Az egészségügyi hatások órákkal vagy napokkal a Salmonella baktériumok bevétele után kezdődnek, és több naptól egy hétig tartanak. Ritka, súlyos esetekben a betegség vérmérgezéshez vagy tartós gyomor-bélrendszeri tünetekhez, vagy akár halálos kimenetelhez is vezethet, ha a baktériumok behatolnak a bélfalba, és gyulladást és folyadékkiválasztást okoznak (Lönnermark et al., 2015; WHO, 2022).

Morbiditás & mortalitás

Az EGT-tagországokban (Svájc és Törökország kivételével, mivel nem állnak rendelkezésre adatok) a 2007–2022 közötti időszakban:

1 334 344 fertőzés
A kórházi kezelés mérsékelt valószínűsége^[1]
2022-ben 81 halálos kimenetelű esetet jelentettek, ami 0,22 %-os halálozási arányt jelent
Súlyos szalmonellózisos esetekben a halálozási arány 17%-ra emelkedhet (Marchello et al., 2022).
Stabil ügyszám a 2011–2019-es időszakban. 2020-ban drasztikusan csökkent az esetek száma, de ezt megzavarhatják a Covid19-re vonatkozó szabályozási intézkedések és az esetleges aluljelentések. 2022-ben a teljes bejelentési arány 100 000 főre vetítve 15,5 eset volt.

(ECDC, 2016–2024; ECDC, 2024)

A népességen belüli megoszlás

A betegség előfordulási gyakorisága Európában a legmagasabb: 0–4 évesek (ECDC, 2016–2024)
Súlyos betegség kockázatának kitett csoportok: kisgyermekek (4 éves kor alatt), idősek vagy legyengült immunrendszerű személyek

Klímaérzékenység

Éghajlati alkalmasság

A szalmonellabaktériumok széles pH-tartományban (4-9) és széles hőmérséklet-tartományban (5-45 °C) nőnek jól, bár a növekedés optimális 35 és 37 °C között. A baktériumok nem nőnek álló vízben, hanem túlélésükhöz minimális 0,8 ml/perc áramlási sebességre van szükségük, míg az optimális áramlási sebesség 0,96 és 0,99 ml/perc között van (Tajkarimi, 2007).

Szezonalitás

Európában a fertőzések egész évben előfordulnak, de augusztusban és szeptemberben tetőznek (ECDC, 2016–2024).

Az éghajlatváltozás hatása

A globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események fokozódása összefüggésbe hozható az élelmiszer-eredetű betegségek növekvő előfordulásával. A magasabb levegőhőmérséklet a szalmonellabaktériumok gyorsabb növekedését és a szalmonella koncentrációjának növekedését eredményezi az élelmiszer-ellátási láncban. Az 5 °C feletti egyfokos hőmérséklet-emelkedés 5-10%-kal több Salmonella-fertőzést okoz (Semenza és Menne, 2009; Kovats et al., 2004). Angliában, Lengyelországban, Hollandiában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban a megnövekedett betegségterhek több mint 30%-a a hőmérsékleti hatásokhoz köthető (Semenza és Menne, 2009). Az árvizek különböző forrásokból, például szennyvízből, állati hulladékból és talajból származó szalmonella baktériumokat hordozhatnak, és szennyezhetik a termesztett területeket. Ha a szennyezett növényeket fogyasztás előtt nem mossák meg vagy főzik meg megfelelően, ez növelheti a szalmonellafertőzések kockázatát. A 21.^század végére az éghajlatváltozás akár 40 000-rel is növelheti a hőmérséklettel összefüggő szalmonellafertőzések számát Európában (a kizárólag a népességváltozásokból eredő növekedésen felül) (Watkiss and Hunt, 2012).

Megelőzés & Kezelés

Megelőzés

Jó higiénia a gazdaságokban és a vágóhidakon a bélsárszennyezés minimalizálása érdekében
Hatékony higiéniai gyakorlatok a húsfeldolgozó iparban és a hazai konyhákban
Fertőzésveszélyes nyers élelmiszerek főzése és/vagy pasztőrözése
A csecsemők, kisgyermekek és kedvtelésből tartott állatok közötti érintkezés korlátozása vagy gondos felügyelete
A környezet terjedésének megelőzése, pl. a szennyezett földterületről az öntözésre vagy rekreációs célokra használt vizek elérése érdekében történő lefolyás megakadályozása révén
Az élelmiszer-eredetű betegségek felügyelete a betegségek kimutatásának lehetővé tétele érdekében, valamint az ezt követő válaszintézkedések a betegség terjedésének megelőzése érdekében
Tudatosságnövelés a betegségek átvitelével kapcsolatban

Kezelés

Elektrolitpótlás súlyos esetekben
Antibiotikumok csecsemők, idősek vagy rossz egészségi állapotban lévő betegek számára, vagy súlyos esetekben; az egyébként egészséges betegeknél enyhe vagy közepesen súlyos esetekben az antibiotikumok nem ajánlottak a gyógyszerekkel szembeni antimikrobiális rezisztencia elkerülése érdekében

Further információ

Hivatkozások

ECDC, 2016–2024, Annual epidemiological reports for 2014–2022 –Salmonellosis (A 2014–2022-es időszakra vonatkozó éves járványügyi jelentések – Salmonellosis). Elérhető a következő internetcímen: https://www.ecdc.europa.eu/en/infectious-diseases-and-public-health/salmonellosis/surveillance-and. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

ECDC, 2024, A fertőző betegségek felügyeleti atlasza. Elérhető a következő internetcímen: https://atlas.ecdc.europa.eu/public/index.aspx. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

Kovats, R. S., et al., 2004, The impact of temperature on food poisoning (A hőmérséklet hatása az élelmiszer-mérgezésre): a szalmonellózis idősoros elemzése tíz európai országban, Epidemiology & Infection 132(3), 443-453. https://doi.org/10.1017/S0950268804001992

Lönnermark, E. és mások, 2015, Effects of Probiotic Intake and Gender on Nontyphoid Salmonella Infection, Journal of Clinical Gastroenterology 49(2), 116–123. https://doi.org/10.1097/MCG.0000000000000120.

Marchello, C. S. és mások, 2022, Complications and mortality of non-typhoidal salmonella invasive disease: globális szisztematikus áttekintés és metaelemzés, The Lancet Infectious Diseases 22(5), 692-705. https://doi.org/10.1016/S1473-3099(21)00615-0

Rabsch, W. és mások, 2002, Salmonella enterica Serotype Typhimurium and Its Host-Adapted Variants, Infection and Immunity 70(5), 2249–2255. https://doi.org/10.1128/IAI.70.5.2249-2255.2002

Semenza, J. C. és Menne, B.,2009, Climate change and infectious diseases in Europe (Éghajlatváltozás és fertőző betegségek Európában), The Lancet Infectious Diseases 9(6), 365–375. https://doi.org/10.1016/S1473-3099(09)70104-5

Silva, C. és mások, 2013, One Health and Food-Borne Disease: Salmonella Transmission between Humans, Animals, and Plants, Microbiology Spectrum – American Society for Microbiology Press 2. cikk (1) bekezdés, 1-9. pont https://doi.org/10.1128/microbiolspec.OH-0020-2013

Tajkarimi, M., 2007, Salmonella spp. California Department of Food and Agriculture Report PHR 250, B6, 1–8. sz. jelentés. Elérhető a következő internetcímen: https://www.cdfa.ca.gov/ahfss/Animal_Health/PHR250/2007/25007Sal.pdf

Watkiss, P. és Hunt, A., 2012, Projection of economic impacts of climate change in sectors of Europe based on bottom up analysis: emberi egészség, Climatic Change 112(1), 101-126. https://doi.org/10.1007/s10584-011-0342-z

WHO (2022). Egészségügyi Világszervezet, https://www.who.int/. Legutóbbi hozzáférés: 2022. augusztus.

[1] A kórházi ellátás valószínűségét alacsonynak, mérsékeltnek vagy magasnak nevezik, ha az esetek 25%-a, 25-75%-a vagy több mint 75%-a kórházi ellátásban részesül.