Adriai- és jón-tengeri

A régió országai

Az adriai- és jón-tengeri együttműködési térség az Adriai- és Jón-tengerrel határos európai országokat foglalja magában. A 2021–2027-es együttműködési terület magában foglalja az előző Interreg program teljes területét (Görögország, Horvátország és Szlovénia teljes meghosszabbítása, tizenkét olasz régió és két tartomány, valamint Albánia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem uniós országai), beleértve az Észak-macedón Köztársaságot is. A régi és az új határokat összehasonlító térkép itt tekinthető meg.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A végül 2022. november 30-án jóváhagyott Interreg VI B „IPA ADRION program (2021–2027)” célja az adriai- és jón-tengeri térség fenntartható gazdasági és társadalmi jólétének előmozdítása. Támogatja a növekedést és a munkahelyteremtést azáltal, hogy javítja a régiók vonzerejét, versenyképességét és összeköttetéseit, miközben megőrzi a környezetet, valamint biztosítja az egészséges és kiegyensúlyozott tengeri és part menti ökoszisztémákat. A 2021–2027-es időszakban az IPA-ADRION négy prioritásra összpontosított:

• Prioritás: 1 – Intelligensebb adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: 2 – A zöldebb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: 3 – Szén-dioxid-semleges és jobban összekapcsolt adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: 4 – Az adriai- és jón-tengeri régió irányításának támogatása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással elsősorban a 2. prioritás és annak 2.4. egyedi célkitűzése foglalkozik (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés előmozdítása, reziliencia az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével). A program várhatóan a természet helyreállítását és a zöld infrastruktúra előmozdítását célzó intézkedések révén is fokozza az alkalmazkodást a 2.7. RSO (A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása, többek között a városi területeken, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése) egyedi célkitűzés teljesítése érdekében.

E tekintetben az IPA ADRION hozzá fog járulni közös transznacionális és makroregionális intézkedések létrehozásához az éghajlatváltozás kezelése, valamint a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzése érdekében, a természet megőrzését kulcsfontosságú elemnek tekintve.

A 2014–2020-as programozási időszakban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a 2. prioritási tengely keretében, a 2.2. sz. egyedi célkitűzés („A környezeti sebezhetőség, a széttagoltság transznacionális kezelésére és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésére irányuló kapacitás növelése az ADRION területén”) részeként vizsgálták. E célkitűzés révén az ADRION hozzájárult a környezetvédelem, a biológiai sokféleség kezelése, az ökoszisztéma-szolgáltatások és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás közös értelmezésének erősítéséhez a régióban.

Ezenkívül az Olaszország–Horvátország határon átnyúló együttműködési program nagy jelentőséggel bír az adriai- és jón-tengeri régió számára. Együttműködési területe (Olaszország 25 tartománya és Horvátország 8 megyéje) az adriai alrégió jelentős részét fedi le. Az Interreg Olaszország–Horvátország határon átnyúló együttműködési program (2021–2027) megjegyzi, hogy javítani kívánják a programok közötti koordinációt az ADRION-nal és más, határokon átnyúló programokkal az adriai- és jón-tengeri térségben. A programok közötti koordinációra a földközi-tengeri térség egészében is törekedni kell. A program a kék gazdaságra összpontosít, kiaknázza a korábbi együttműködési tapasztalatokat, és erősebb szinergiákat hoz létre az EUSAIR-rel. A zöld és reziliens közös környezet (2. prioritás) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok megelőzésére terjed ki.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az ADRION együttműködési terület egybeesik az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiával (EUSAIR). Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia általános célkitűzése a régió gazdasági és társadalmi jólétének és növekedésének előmozdítása a régió vonzerejének, versenyképességének és összeköttetéseinek javítása révén. Négy uniós tagállammal (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia) és hat nem uniós országgal (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, San Marino, Szerbia) a stratégia hozzájárul a Nyugat-Balkán további integrációjához. Az EUSAIR a régió szárazföldi és tengeri erőforrásaira egyaránt összpontosít. Négy tematikus pillérre épül, amelyek a régió legfontosabb kihívásait és lehetőségeit képviselik: (1) Kék növekedés, (2) A régió összekapcsolása, (3) Környezetminőség, (4) Fenntartható turizmus. A közös környezeti erőforrásokkal való közös gazdálkodásra, valamint az éghajlatváltozással és a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos kérdésekre irányuló együttműködés az adriai- és jón-tengeri régió fenntartható fejlődése szempontjából kulcsfontosságú kihívásokkal foglalkozik. Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófakockázat-kezelés olyan horizontális témák, amelyek az EUSAIR stratégia mind a négy pillére szempontjából relevánsak. A stratégiát a 2020. évi cselekvési terv (SWD(2020))egészíti ki. A 2014. évi terv helyébe lép, amely a stratégia ugyanazon négy pillére alapján épül fel. A terv témákat, intézkedéseket és projekteket határoz meg a stratégia mind a négy pilléréhez. A „Környezetminőség” pillér keretében végrehajtott intézkedések várhatóan hozzájárulnak az éghajlatváltozás tengeri és szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának minimalizálásához.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is) terén transznacionális szinten folytatott együttműködés a teljes földközi-tengeri térségre kiterjedően a barcelonai egyezmény és a kapcsolódó jegyzőkönyvek keretében ölt hivatalos formát.

Az EU évek óta finanszíroz célzott regionális együttműködési kezdeményezéseket a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén, támogatva a balkáni országokat. Ezek egy része jelenleg az adriai- és jón-tengeri régióhoz is tartozik. A Regionális Környezetvédelmi Hálózat a Csatlakozásért projekt (RENA 2010–2013) hozzájárult a nyugat-balkáni környezet- és éghajlat-politikai fejlesztésekhez, valamint a régió uniós normákhoz való közelítéséhez. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai regionális csatlakozási hálózat (ECRAN 2013–2016) tovább erősítette a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek közötti regionális együttműködést. Ezt jelenleg az EU csatlakozási környezetvédelmi partnerségi programja (EPPA 2019–2022) és az IPA II kedvezményezettjei számára nyújtott uniós éghajlat-politikai támogatás – „Átállás az alacsony kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaság felé” (TRATOLOW 2020–2023) követi nyomon. Támogatja a nyugat-balkáni partnerek uniós integrációját a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén. A TRATOLOW 4. munkacsoportja kifejezetten az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozik. Segíti a nyugat-balkáni országok nemzeti és regionális alkalmazkodási tervezését és intézkedéseit.

A Közép-európai Kezdeményezés (CEI) 17 közép-, kelet- és délkelet-európai tagállam regionális kormányközi fóruma. Magában foglalja az adriai- és jón-tengeri régió valamennyi országát (Görögország kivételével). A regionális együttműködés révén előmozdítja az európai integrációt és a fenntartható fejlődést. A CEI munkája két fő cél elérésére összpontosul: Zöld növekedés & Just Societies. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozása szerepel a CEI cselekvési terv célkitűzései között, a „Zöld növekedés ösztönzése” című 1. cél keretében.

Nyolc adriai- és jón-tengeri ország (Olaszország kivételével) Bulgáriával, Magyarországgal, Moldovával, Romániával és Törökországgal, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezménnyel (UNCCD) és a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) működik együtt a Délkelet-európai Aszálykezelési Központ (DMCSEE) keretében. A központ koordinálja és elősegíti az aszálykockázat-kezelési eszközök és politikák fejlesztését, értékelését és alkalmazását Délkelet-Európában azzal a céllal, hogy javítsa a felkészültséget és csökkentse az aszály hatásait ebben a régióban.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

Az adriai- és jón-tengeri régió sajátos összefüggésében mindeddig nem dolgoztak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. A barcelonai egyezmény szerződő feleinek 19.^ülése (COP19) által jóváhagyott, a Földközi-tenger tengeri és part menti területeire vonatkozó, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás regionális kerete e konkrét régióra is vonatkozik.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az ADRION 2014-2020 program által finanszírozott I-STORM (Integrált tengeri viharkezelési stratégiák) projekt (2018-2019) a tengeri viharokkal és a kapcsolódó hatásokkal (part menti áradások, erózió és a part menti ökoszisztémákra és infrastruktúrákra gyakorolt hatások) kapcsolatos adatok, előrejelzések és ismeretek fokozott megosztása közös infrastruktúrák és eszközök révén. A projekt iránymutatásokat dolgozott ki az adatok és előrejelzések korai előrejelzési és beavatkozási eljárásokba történő átültetésére, valamint stratégiát dolgozott ki az ADRION-medence nemzeti/regionális kulcsszereplői számára. Mindkét dokumentum az adat- és előrejelzéskezelés, valamint a kapcsolódó korai előrejelző eljárások kezelésének leghatékonyabb módját javasolta. Ezenkívül a projekt kifejlesztette az I-STORMS alkalmazást okostelefonokra és táblagépekre, valamint az I-STORMS webes integrált rendszert (IWS). Az IWS egy online eszköz az adatok és információk megosztására és integrálására, elősegítve a partnerek közötti együttműködést az adriai- és jón-tengeri viharok kockázataira való jobb reagálás érdekében. A projekt állandó együttműködési táblázatot kezdeményezett, amely biztosítja, hogy a párbeszéd a projekt lezárását követően is folytatódjék. Célja, hogy elősegítse a part menti területek előtt álló jelenlegi kihívások közös értelmezését, valamint előmozdítsa a koordinációt és a know-how megosztását.

Az adriai- és jón-tengeri régió nagy részét lefedő egyéb releváns projekteket az Olaszország–Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program (2014–2020) finanszírozta, és azokat az alábbiakban ismertetjük. Közülük három (ADRIADAPT, RESPONSe és ADRIACLIM) támogatást nyújtott a helyi hatóságoknak az adriai- és jón-tengeri régió part menti és városi területeire vonatkozó alkalmazkodási tervek és stratégiák kidolgozásához.

Az ADRIADAPT (az adriai-tengeri városok és települések rezilienciájával foglalkozó információs platform, 2019–2021) előmozdította a helyi és regionális rezilienciát. Hozzájárult az adriai- és jón-tengeri térségben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a tervezésre vonatkozó megfelelő lehetőségek azonosításához szükséges tudásalap fejlesztéséhez. A projekt keretében létrejött az Adriadapt rezilienciaplatform, amely a helyi önkormányzatokkal együtt tesztelt éghajlat-politikai tervezési eszközöket és ismereteket tartalmazott. Támogatta továbbá a helyi éghajlat-politikai tájékoztatási és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó terveket.

A RESPONSe (Az adriai-tengeri régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását célzó stratégiák, 2019–2021) lehetővé tette a helyi politikai döntéshozók számára, hogy éghajlattudatos irányítási megközelítéseket tegyenek lehetővé, és előmozdította a fenntartható életvitelt az adriai-tengeri és part menti területeken. A projekt eredményei közé tartozik az alkalmazkodási intézkedések eszköztára a hatóságok számára (Éghajlat-menüaz adriai-tengeri régiók számára). Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések ingyenes online adattára, amely támogathatja a helyi szakpolitikai döntéshozatalt az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése érdekében. Az ADRIACLIM (Climate change information, monitoring and management tools for adaptation strategies in Adriatic coastal areas 2020–2022) célja, hogy pontos információkat dolgozzon ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó regionális és helyi tervek kidolgozásának támogatására. Célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási kapacitás növelése a part menti területeken. Segítette a homogén és összehasonlítható adatok fejlesztését, az éghajlatváltozás nyomon követésére és modellezésére szolgáló rendszerekkel kapcsolatos ismeretek, kapacitás és együttműködés javítását, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás optimális tervezéséhez szükséges fejlett információs rendszerek, eszközök és mutatók kidolgozását.

Az ASTERIS (adaptáció a tengerszint-emelkedési forgatókönyvek szerinti sósvíz-behatoláshoz, 2019–2021) javítja a tengervíz-behatolás térbeli és időbeli változásainak megértését. Különböző éghajlatváltozási forgatókönyveket alkalmaz, hogy azonosítsa és feltérképezze a kockázatkezelés szükségleteit és akadályait, és gyakorlati eszközöket biztosítson a part menti víztartó rétegek helyi szintű fenntartható kezeléséhez.

AdriaMORE (Adriai DSS kiaknázása a part menti szélsőséges időjárás és áradások nyomon követésére és kockázatkezelésére) (2018–2019), kihasználva az IPA Adriatic CBC program által finanszírozott ADRIARadNet projekt főbb eredményeit, hatékony eszközökkel látta el a területeket és az embereket a súlyos időjárási események és más kapcsolódó tengeri kockázati események kezelésére.