Alpesi térség

A régió országai

Az Alpesi térség program együttműködési területe az Alpokra és az azokat körülvevő síkságokra terjed ki, és nagyon különböző régiókat köt össze, amelyek Svájc, Ausztria, Liechtenstein és Szlovénia teljes területét, Franciaország nyugati részeit, Németország déli részeit és Olaszország északi régióit foglalják magukban. A 2021–2027-es Interreg program együttműködési területe magában foglalja a 2014–2020-as Interreg program teljes területét, további hét németországi régióval. A régi és az új határokat összehasonlító térkép itt tekinthető meg.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A 2021–2027-es Interreg alpesi űrprogram (amelyet az Európai Bizottság 2022. május 5-én fogadott el) célja a fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi jóllét integrációjának előmozdítása, valamint kiemelkedő jellegének megőrzése. Támogatja a határokon átnyúló együttműködési projekteket, és elősegíti a közös transznacionális megoldásokat.

A program négy prioritást határoz meg:

• prioritás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és zöld alpesi régió
• prioritás Szén-dioxid-semleges és erőforrás-érzékeny alpesi régió
• prioritás: A zöld alpesi régiót támogató innováció és digitalizáció
• 4. prioritás: Szövetkezeti irányítású és fejlett alpesi régió

Az éghajlatváltozást ismételten az Alpok fő hajtóerejeként és sajátos kihívásaként azonosítják. Az 1. prioritás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást tűzi ki célul a következő egyedi célkitűzésen belül: „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a katasztrófakockázat-megelőzés és a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket”. A program támogatja az Alpok-régió természeti, gazdasági és társadalmi rendszerei közötti összefüggésekre összpontosító, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések előmozdítását. A program részletesen a következőket mozdítja elő: (1) a felkészültségre és az alkalmazkodásra vonatkozó megoldások és kísérleti projektek, (2) az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás és a gyakorlati végrehajtás közötti szakadék áthidalását célzó megoldások és kísérleti projektek, (3) tudástranszfer-kezdeményezések, valamint (4) az éghajlatváltozás konkrét hatásainak mérésére és nyomon követésére szolgáló módszerek és eszközök. A program olyan kockázatmegelőzési és katasztrófavédelmi intézkedéseket is támogat, amelyek szorosan kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz.

A szén-dioxid-semleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens terület felé vezető út támogatása érdekében megerősítik az e program és az EUSALP stratégiai céljai közötti koherenciát. A 4. prioritás keretében a program célja „a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása a makroregionális stratégiák és a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák, valamint egyéb területi stratégiák végrehajtása érdekében”. E tekintetben a program támogatja „az EUSALP irányítási struktúráján belüli együttműködési és szervezési folyamatok javítását célzó megoldások” kidolgozását és végrehajtását.

A 2014–2020-as időszakban (INTERREG V B) az éghajlatváltozást, bár az Alpok fő hajtóerejeként és sajátos kihívásaként határozták meg, nem konkrét célkitűzések, hanem horizontális témaként és minden projektben érvényesítendő kérdésként határozták meg. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást mint horizontális kérdést kifejezetten megemlítették a 3. prioritásban („Élő alpesi térség”), amelynek célja a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítása. A 2014–2020-as program támogatta az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia folyamatát is, beleértve annak kockázatkezeléssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó 8. cselekvési csoportját. Irányítási struktúrájának finanszírozását az AlpGov projekten keresztül biztosította, valamint azáltal, hogy rendszeres projektpályázatokat írt elő az EUSALP tematikus munkacsoportjai prioritásainak kezelésére és tevékenységeinek támogatására.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSALP) az alpesi államok és régiók közös kezdeményezésén alapul, amelynek célja a köztük lévő együttműködés megerősítése és a közös kihívások hatékonyabb kezelése. Hét országot (Ausztria, Franciaország, Olaszország, Németország, Szlovénia, Liechtenstein és Svájc) és 48 régiót foglal magában. Ez valamivel nagyobb területet fed le, mint az ASP. Az EUSALP célja az olyan alpesi kihívások kezelése, mint a fejlődés és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtése, a versenyképesség fokozása és a területi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az alkalmazkodás a 8. akciócsoport (kockázatkezeléssel foglalkozó akciócsoport) két fő témájának egyike. Jelenlegi (2019 közepéig szóló) középtávú munkatervének közös célkitűzése az irányítási mechanizmusok feltérképezése, elemzése és javítása a természeti veszélyek kezelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén, beleértve a két szakpolitikai terület közötti fokozott koherenciát is. A tervezett eredmények a kockázatkezeléssel, az alkalmazkodás irányításával, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-csökkentés általános érvényesítésével kapcsolatos tanulmányok, bevált gyakorlatok példái és szakpolitika-javítási lehetőségek. Ezen eredmények célja, hogy kikövezzék az utat a hatékonyabb és összehangoltabb irányítási megközelítések előtt az alpesi makrorégióban. Az akciócsoport további célja a CAPA transznacionális online portál – az Alpok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásával foglalkozó platform – telepítése, előmozdítása és fenntartása. A 2016–2019-es és a 2020–2022-es időszakban a CAPA-t az AlpGov 1 és az AlpGov 2 Interreg alpesiűrprojekt (az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia alpesi kormányzási mechanizmusainak végrehajtása)finanszírozta.

Az EUSALP cselekvési terv ösztönzi többek között az Alpok-régióra vonatkozó alkalmazkodási stratégia és cselekvési terv kidolgozását, amely átfogó sebezhetőségi értékelésen alapul, és összhangban van a meglévő nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal. Az éghajlatváltozás hatásai és az ahhoz való alkalmazkodás az ökológiai konnektivitás és a természeti erőforrások, többek között a víz- és talajgazdálkodás témáihoz is kapcsolódnak. Az alkalmazkodással kapcsolatos ágazatközi kérdésekkel (pl. zöld infrastruktúra, aszályok, vízkereslet és -kínálat kezelése) bizonyos mértékig a megfelelő akciócsoportok tevékenységei foglalkoznak.

Az alpesi régió egyes területei átfedésben vannak más makrorégiókkal, amelyek stratégiáikban releváns információkkal rendelkezhetnek. Ezek a Duna makrorégió és az adriai- és jón-tengeri makrorégió.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

Az 1991-ben elfogadott Alpesi Egyezmény az Alpok fenntartható fejlődéséről és védelméről szóló nemzetközi szerződés az alpesi országok (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Liechtenstein, Monaco, Szlovénia és Svájc) és az EU között. Az Alpesi Egyezmény végső célja az Alpok közös örökségének fejlesztése és megőrzése a jövő generációi számára a nemzeti, regionális és helyi hatóságok transznacionális együttműködése révén.

Az Alpesi Egyezmény keretében a „Klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensAlpok 2050” című (2019) nyilatkozat (innsbrucki nyilatkozat)megerősíti azt a célkitűzést, hogy az európai és nemzetközi rendelkezésekkel összhangban 2050-ig törekedni kell az Alpok klímasemlegességére és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájára. Emellett az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés a 2017–2022-es többéves munkaprogram 6 prioritásának egyike. A szerződő felek, a megfigyelők és az egyezmény tematikus munkacsoportjai rendszeresen dolgoznak az alkalmazkodás ágazatközi szempontjain. Számos konkrét transznacionális szintű outputot hoztak létre, többek között nyilatkozatokat és iránymutatásokat, munkaértekezleteket és kísérleti projekteket, amelyek gyakran hozzájárulnak az éghajlat-politikai cselekvési tervben meghatározott intézkedések végrehajtásához. Az Alpesi Klímatanácsot (ACB) 2016-ban hozták létre az egyezmény keretében, és kidolgozta a 2050-re vonatkozó alpesi éghajlat-politikai célrendszert és a 2.0-ás éghajlat-politikai cselekvési tervet. E terv általános célja, hogy az Alpokat klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens régióvá alakítsa át (lásd alább az alkalmazkodási stratégiákról és tervekről szóló szakaszt).

Az egyezmény jól megalapozott transznacionális megfigyelői hálózattal rendelkezik, amely számos érintett kormányzati és nem kormányzati ernyőszervezetet foglal magában, amelyek az Alpesi Egyezmény tevékenységi területein tevékenykednek,^{beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást} is.

Az Alpesi Egyezmény és az EUSALP szervei hozzájárulnak az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek transznacionális létrehozásához és átadásához. Az Alpesi Egyezmény munkaeredményeinek kiemelkedő példái közé tartozik az „Alpesistratégia az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra a természeti veszélyek területén”(2013), az „Iránymutatásokaz éghajlatváltozáshoz való helyi szintű alkalmazkodáshoz az Alpokban” (2014), az „Összefoglaló jelentés az Alpesi Klímatanács tevékenységei meghatározásának alapjaként”(2017, 2019-ben frissítve), valamint az „Aszályokaz Alpok-régióban. Tapasztalatok, megközelítések és közös kihívások (2018)és az Alpok helyzetéről szóló hetedik jelentés: Természeti veszélyekkel kapcsolatos kockázatkezelés (2019).

4.      Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A 2050-re vonatkozó alpesi éghajlat-politikai célrendszert az Alpesi Klímatanács (ACB) dolgozta ki, és a XV. Alpesi Konferencia fogadta el 2019-ben. Konkrét célokat határoz meg az Alpesi Egyezmény tíz különböző tevékenységi ágazatában és két transzverzális/horizontális cselekvési területen. Integrált megközelítés révén növeli az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén az egész Alpokra kiterjedő együttműködés hozzáadott értékét. Ennek keretében az ACB aktualizálta az eredetileg 2009-ben kidolgozott éghajlat-politikai cselekvési tervet, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére egyaránt kiterjed. Az új éghajlat-politikai cselekvési terv 2.0 prioritásként kezeli a 2050-re vonatkozó alpesi éghajlat-politikai célrendszer végrehajtására irányuló konkrét intézkedéseket, középtávra (5–10 évre) összpontosítva. Részletes végrehajtási útvonalakat javasol tíz ágazat számára, amelyeket az érdekelt felekkel és az Alpesi Egyezmény tematikus munkacsoportjaival közösen dolgoznak ki. Az ACB nyomon követi az útvonalak általános végrehajtását, és rendszeresen közli az eredményeket. Létrejött egy közösségi platform (a 2050-ig tartó alpesi éghajlat-politika),amely biztosítja a kapcsolatot a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat-politikai célrendszer végrehajtása és célkitűzései között.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az Interreg ALPS által finanszírozott AlpGov2 projekt (2020–2022) javítja az EUSALP irányítási struktúráit és mechanizmusait, figyelembe véve cselekvési tervének valamennyi témáját, a korábbi AlpGov 1 nyomán.

A GoApply (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás többdimenziós irányítása a politikai döntéshozatalban és gyakorlatban, 2016–2019) közvetlenül a C3-Alps (2007–2013) által kezdeményezett transznacionális politikai döntéshozói hálózatból fejlődött ki. A GoApply azokra a többszintű kormányzással kapcsolatos kihívásokra, akadályokra és hiányosságokra reagál, amelyekkel jelenleg valamennyi alpesi ország szembesül a nemzeti alkalmazkodási stratégiáik gyakorlatba való átültetésére irányuló erőfeszítései során. A projekt célja az volt, hogy több szinten és ágazatban megerősítse az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás irányításához és végrehajtásához szükséges kapacitásokat. Az eredményeket országjelentésekben (Ausztria, Németország, Olaszország, Svájc) közlik, és egy transznacionális összefoglaló jelentésben állítják össze. A jelentés bemutatja az Alpok többszintű alkalmazkodási irányításának továbbfejlesztéséhez szükséges tudásalapot, valamint a sikertényezők, akadályok, levont tanulságok, bevált gyakorlatok és fejlesztési lehetőségek portfólióját.

ALPTREES (A nem őshonos fák fenntartható használata és kezelése az alpesi régióban, 2019–2022) segít megerősíteni a természeti erőforrások fenntartható használatát azáltal, hogy előrejelzi a nem őshonos fák jelenlegi és potenciális eloszlását az éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint. A projekt várhatóan technikai iránymutatásokat nyújt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatali eszközökhöz és tervezéshez a zöld infrastruktúra, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos funkciók és az ökoszisztéma-szolgáltatások jövőjének védelme érdekében az EUSALP teljes területén.

Az alpesi térség támaszkodhat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó, az előző, 2007–2013-as INTERREG programozási időszakban finanszírozott transznacionális együttműködési projektek széles körű tapasztalataira is, például a CLISP, az AdaptAlp vagy a C3-Alps projektek esetében.