Földközi-tenger medencéje (KÖVETKEZŐ)

A régió országai

Algéria, Ciprus, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Izrael, Olaszország, Libanon, Jordánia, Málta, Palesztina, Portugália, Spanyolország, Tunézia és Törökország.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A 2023-ban jóváhagyott Interreg NEXT földközi-tengeri medence program (NEXTMED)együttműködési kerete az Interreg-Med stratégia kidolgozásából ered, amelynek célja, hogy valamennyi földközi-tengeri parton bevonja a nem uniós országokat.

Így kiegészíti és kibővíti a 2014–2020-as Interreg MED program megközelítését, amely az Interreg EURO MED (2021–2027) nyomonkövetési program révén továbbra is az uniós együttműködés kulcsfontosságú pillére marad ebben a makrorégióban. Emellett a MED-területre vonatkozó szélesebb körű ENPI CBC MED (2007–2013 és 2014–2020) határokon átnyúló együttműködési programokra is épít.

Az Európai Unió kohéziós politikájának keretében az Interreg NEXT MED 2027 végéig támogatni fogja a régiók és országok közötti euromediterrán együttműködést ezen a területen. A NEXT MED az Interreg külső dimenzióján belüli „transznacionális együttműködés” elnevezésű B. ághoz tartozik. „Az Interreg NEXT MED célja, hogy kiegyensúlyozott, hosszú távú, széles körű együttműködés és többszintű kormányzás támogatásával hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és méltányos fejlődéshez mindenki számára a Földközi-tenger medencéjében. A program küldetése olyan együttműködési projektek finanszírozása, amelyek földközi-tengeri szinten foglalkoznak a közös társadalmi-gazdasági, környezeti és irányítási kihívásokkal, például a fejlett technológiák elterjedésével, a kkv-k versenyképességével és a munkahelyteremtéssel, az energiahatékonysággal, a fenntartható vízgazdálkodással, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállással, az oktatással és képzéssel, valamint az egészségügyi ellátással” (az EniCBC MED honlapja).

A NEXT MED program a következő négy prioritásra terjed ki:

• prioritás: versenyképesebb és intelligensebb földközi-tengeri térség;
• prioritás: zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és reziliens földközi-tengeri térség;
• prioritás: Szociálisabb és befogadóbb földközi-tengeri térség;
• prioritás: Az együttműködés jobb irányítása a földközi-tengeri térség számára.

A NEXT MED program 2. prioritása („Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és reziliens földközi-tengeri térség”) az éghajlat- és környezetvédelmi politikákra összpontosít. A program költségvetésének 42%-át (96,9 milliárd eurót) erre a prioritásra különítették el. E prioritás konkrét célkitűzései közül a második és a harmadik releváns az alkalmazkodás szempontjából:

• Az energiahatékonyság előmozdítása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés, valamint a reziliencia előmozdítása az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével
• A vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása
• A körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás előmozdítása.

E tekintetben a program támogatni fogja a transznacionális együttműködést az éghajlatváltozás környezetre, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatos tudatosság növelése érdekében. Az intézkedések várhatóan kedvező környezetet teremtenek az igazgatási és döntéshozó szervek számára az éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodással, a katasztrófakockázatok csökkentésével és a többszintű és több ágazatra kiterjedő irányítási struktúrán belüli fokozott rezilienciával.

2.     Makrorégiós stratégiák

A földközi-tengeri térség tágabb perspektívájában a földközi-tengeri országok egy csoportja (Horvátország, Szlovénia, Albánia, Montenegró, Görögország, Olaszország, utóbbi kettő szintén a Földközi-tenger medencéjének része) szerepel az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiában (EUSAIR), amely az ADRION együttműködési terület egészére kiterjed. Az EUSAIR-rel kapcsolatos további információkért lásd az adriai- és jón-tengeri régióweboldalát.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A Földközi-tenger szintjén a környezetvédelmi együttműködés (beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is) transznacionális szinten a barcelonai egyezmény és a kapcsolódó jegyzőkönyvek keretében formalizálódik.

E régióban a nemzetközi együttműködés széles körű fóruma az Unió a Mediterrán Térségért, egy széles körű kormányközi euromediterrán szervezet, amely az Európai Unió valamennyi országát, valamint a dél- és kelet-mediterrán térség 16 országát tömöríti.

Hasonlóképpen, a WESTMED kezdeményezés a Földközi-tenger nyugati medencéjének déli (Algéria, Mauritánia, Marokkó, Málta, Tunézia) és északi (Olaszország, Spanyolország, Franciaország) partvidékén található országok közötti, a fenntartható kék növekedéssel kapcsolatos együttműködésre terjed ki.

Az Európai Unió és déli szomszédságbeli partnerei közötti stratégiai partnerség újraindítása és megerősítése érdekében a 2021-ben elindított,a földközi-tengeri térségre vonatkozó új program azt javasolja, hogy egyesítsék erőiket a földközi-tengeri partvidéken az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a zöld és digitális kettős átállás felgyorsításában. Öt szakpolitikai területre összpontosít: emberi fejlődés, jó kormányzás és jogállamiság; ii. reziliencia, jólét és digitális átállás; iii. béke és biztonság; iv. migráció és mobilitás, valamint v. zöld átállás. A tervet a déli szomszédokra vonatkozó célzott gazdaságélénkítési és beruházási terv támogatja (legfeljebb 7 milliárd EUR a 2021–2027-es időszakra), amely az életkörülmények javítására és a Covid19 utáni igazságos helyreállításra összpontosít. Az éghajlatváltozás elleni fellépés és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében a menetrend konkrét célkitűzésekkel rendelkezik az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a vízkészletek védelme tekintetében. Az együttműködési kezdeményezésekről további információk találhatók a Földközi-tenger térsége oldalon és az adriai- és jón-tengeri oldalon.

4.      Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A földközi-tengeri térség szintjén nem adtak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. Konkrétan az INTERREG transznacionális együttműködés vagy az együttműködés egyéb formái keretében nem dolgoztak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket a földközi-tengeri térségre vonatkozóan. 2016-ban azonban a barcelonai egyezmény szerződő feleinek 19. ülése (COP19) jóváhagyta „Azéghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó regionális keret a földközi-tengeri és part menti területek számára” című dokumentumot. A dokumentum célja, hogy közös regionális stratégiai megközelítést alakítson ki az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és az alkalmazkodási kapacitás növelése érdekében.

Ezen túlmenően az Interreg NEXT-MED programdokumentumában szereplő néhány stratégiai pont a következő kulcsfontosságú alkalmazkodási prioritásokat határozza meg a NEXT MED területen:

• az éghajlatváltozás többrétegű és bonyolultan összefüggő hatásainak jobb megértése ahelyett, hogy azokat független ágazati kérdések sorozataként értelmeznénk;
• az országok közötti együttműködés fejlesztése az éghajlatváltozás jelentette veszélyekre adandó nemzetközileg összehangolt válaszok tekintetében, mivel a Covid19 rávilágított arra, hogy a globális fenyegetésekkel szemben nem megfelelőek az összehangolatlan nemzeti intézkedések.
• a polgári védelmi kockázatmegelőzési és katasztrófaelhárítási ügynökségek reagálási képességének javítása: „A közös alkalmazásra irányuló kísérleti projektek és demonstrációs eljárások révén fokozni kell az együttműködést és a kapacitást, bizonyítani kell a koncepciót és fokozni kell az innovációt”.
• a katasztrófareagálási megközelítést költséghatékonyabb stratégiákkal, például előkészítő intézkedésekkel, például ökoszisztéma-alapú megközelítésekkel és elővigyázatossági tervezéssel kell kiegészíteni.

Ugyanez a dokumentum különös hangsúlyt fektet a vízre, rámutatva arra, hogy javítani kell a vízminőséget, a rezilienciát és a vízgazdálkodást, amely kulcsfontosságú erőforrás a térségben, és amely az éghajlatváltozás miatt valószínűleg szűkösebbé válik. A dokumentum különösen olyan szakpolitikai intézkedésekre szólít fel, amelyek célja a releváns technológiák átadása és a helyi igényekhez való igazítása, valamint a releváns technológiák kísérleti projektek révén történő elterjedésének növelése „műszaki, pénzügyi és környezeti előnyeik bemutatása érdekében”. Emellett olyan keretet szorgalmaz, amely megfelelő ösztönzőket határoz meg, és intelligens fogyasztásmérést és vízárazást alkalmazó, megfelelő szabályozásokat és nyomonkövetési rendszereket hajt végre anélkül, hogy összeütközésbe kerülne a helyi szakpolitikákkal és szabályozási keretekkel. 

Mindeddig nem került sor konkrét alkalmazkodási célokat követő konkrét intézkedésekre. A vízkészletek területén azonban az ENI CBC MED program keretében finanszírozott projektek révén szélesebb körű intézkedésekre került sor (lásd a következő szakaszt).

Példák az ENI CBC MED program 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektjeire

Az Interreg Next-MED keretében új projektek kidolgozása még folyamatban van, de vannak olyan releváns projektek, amelyeket az előző program, nevezetesen az ENI CBC MED keretében finanszíroztak. Ezek a projektek elsősorban a szűkös vízkészletek intelligens és nem hagyományos felhasználására összpontosítanak. 

MEDISS (Mediterrán Integrált Vízellátási Rendszer, 2019–2023). Országok: Palesztina, Olaszország, Jordánia, Tunézia; ENI CBC MED program projekt.

A MEDISS innovatív megoldásokat tesztel a kezelt szennyvíz felhasználása és a sós víz sótalanítása terén. A végfelhasználókat célzó konkrét figyelemfelkeltő kezdeményezések megkérdőjelezhetik a nem hagyományos vízkészletekkel szembeni vonakodásukat, és kiképezhetik őket a bevált mezőgazdasági gyakorlatokra. Hosszabb távon a projekt várhatóan hozzájárul az édesvízre nehezedő stressz és a vízellátás költségeinek csökkentéséhez, miközben növeli a termelékenységet és a termények diverzifikációját, és ezáltal a mezőgazdasági termelők élelmezésbiztonságát és jövedelmét. 

MEDWAYCAP (The MEDiterranean pathWAY for innovation CAPitalisation towards an urban-rural integrated development of non-conventional water resources, 2021–2023), Országok: Görögország, Olaszország, Egyiptom, Málta, Palesztina, Tunézia, Jordánia.

A MEDWAYCAP támogatja a kihívások által vezérelt együttműködést és a folyamatos, határokon átnyúló párbeszédet, amelyet a hatóságok és a politikai döntéshozók regionális/nemzeti szintű tudatosságának növelése, a kapacitásépítés, az információkhoz való könnyű hozzáférés és a kölcsönös tanulás eszközeinek használata támaszt alá a nem hagyományos vízkészletek (NCWR) területén. A cél a helyi vízválságok enyhítéséhez való hozzájárulás az NCWR technikáival, irányításával, tervezésével és a területi szintű háztartási és mezőgazdasági célú újrafelhasználáshoz szükséges készségekkel kapcsolatos legkorszerűbb ismeretek átadásával.

MENAWARA (Nem hagyományos víz-újrafelhasználás a földközi-tengeri országok mezőgazdaságában, 2019–2023). Országok: Olaszország, Palesztina, Jordánia, Tunézia, Spanyolország.

A MENAWARA megoldásokat keres a vízkészletek növelésére a vízelvezetés és a szennyvíz újrahasznosításával, a vízveszteségek csapolásával, a vízhasználati gyakorlatok racionalizálásával és a nemzeti és nemzetközi tervekkel összhangban lévő irányítási modellek kialakításával. A projekt célja a vízhez való hozzáférés javítása a kiegészítő öntözésként újrafelhasználandó szennyvíz kezelése révén, valamint a kormányzati intézmények, az ágazatban működő nem állami szereplők, a technikusok és a mezőgazdasági termelők kapacitásának megerősítése.

NAWAMED (Természetalapú megoldások a háztartási víz újrafelhasználására a Földközi-tenger térségében; 2019–2023) Országok: Olaszország, Tunézia, Jordánia, Málta, Libanon.

Az egy főre jutó háztartási vízfelhasználás drasztikusan csökkenthető a nem hagyományos vízforrások nem ivóvízcélú felhasználásával. A szürkevizet (és adott esetben az esővizet) újra fel lehet használni WC-öblítésre és öntözésre, de ehhez egy vagy néhány épületet kiszolgáló decentralizált szennyvízkezelő rendszerek bevezetésére van szükség. A NAWAMED célja a városi vízgazdálkodási gyakorlat megváltoztatása innovatív, fenntartható és alacsony költségű kezelési technológiák segítségével. Ezeket decentralizált módon kell alkalmazni annak érdekében, hogy az ivóvíz használatát jó minőségű ÉKV váltsa fel.

PROSIM (Promoting Sustainable Irrigation Management and non-conventional water use in the Mediterranean [A fenntartható öntözéskezelés és a nem hagyományos vízhasználat előmozdítása a földközi-tengeri térségben], 2019–2023). Országok: Olaszország, Jordánia, Libanon, Tunézia, Spanyolország.

Az öntözés vízigényére és vízellátására összpontosítva a PROSIM a Földközi-tenger térségére jellemző vízügyi kérdéseket vizsgálja, például a vízveszteséget, a hatékony vízgazdálkodási tervek érvényesítéséhez szükséges korlátozott intézményi kapacitást és a korszerű megoldások ismeretének hiányát a gazdaságok szintjén. A projekt várhatóan olyan innovatív megoldásokat hoz létre, amelyek ötvözik a vízfelhasználás hatékonyságát és az NCW-t. Segítenie kell továbbá az e megoldások elfogadásához és továbbfejlesztéséhez szükséges helyi kapacitások kiépítését, a határokon átnyúló kapacitásépítés fejlesztését, valamint a jobb vízgazdálkodásra vonatkozó ütemterveket és terveket.