Az EU legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek

A régió országai

Az EU 22 tengerentúli területet foglal magában, amelyek öt tagállamhoz kapcsolódnak (Franciaország, Hollandia, Dánia, Spanyolország és Portugália).

Ezek közül kilenc a legkülső régiókközé tartozik, és az EU szerves részét képezi. Ezek a következőkből állnak: három francia tengerentúli megye (Martinique, Guadeloupe és Francia Guyana) és egy francia tengerentúli közösség a Karib-térségben (Saint-Martin); Mayotte és Réunion francia tengerentúli megyék az Indiai-óceánon; két portugál autonóm régió (Madeira és az Azori-szigetek) és egy spanyol autonóm közösség (Kanári-szigetek) az Atlanti-óceánon.

A fennmaradó 13 tengerentúli ország és terület (TOT) különleges „társult” státusszal rendelkezik, és Dániához, Franciaországhoz és Hollandiához kapcsolódik. Ezek a területek alkotmányosan kapcsolódnak az anyatagállamhoz, de nem részei az egységes piacnak, és meg kell felelniük a harmadik országokra rótt kereskedelmi kötelezettségeknek. Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat és a 2013/755/EU tanácsi határozat részletezi az EU TOT-okkal fennálló társulási kapcsolatait a 2021–2027-es, illetve a 2014–2020-as időszakban.

térképforrás: ETC/CCA 2018

Szakpolitikai keret

1.    Transznacionális együttműködési program

A 2021–2027-es programozási időszakban a legkülső régiók sajátosságait az Interreg program egy külön ágán (D. ág) keresztül ismerik el, amely támogatja a szomszédos országokkal és területekkel való együttműködést. Az Interreg VI-D a következő földrajzi területeket érinti: Amazonia, Karib-térség, Madeira–Azori-szigetek–Kanári-szigetek (MAC), Indiai-óceán, Mozambiki-csatorna. A 2014–2020-as időszakban a karibi és az indiai-óceáni legkülső régiók három INTERREG transznacionális együttműködési programban vettek részt, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

A Karib-térségi együttműködési program (2014–2020) Guadeloupe-ot, Francia Guyanát, Martinique-ot és Saint Martint, valamint a Karib-térség mintegy 40 harmadik országát és TOT-ját foglalta magában. A programot a három regionális gazdasági szervezettel, azaz a Karibi Közösséggel (CARICOM), a Karibi Államok Szövetségével (ACS) és a Kelet-karibi Államok Szervezetével (OECS) partnerségben működtették. A program két komponensből állt: (1) határokon átnyúló együttműködés Guadeloupe, Martinique és az OECS-országok között, valamint (2) transznacionális együttműködés Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Saint Martin, valamint a többi részt vevő ország és terület részvételével. Hat kiemelt területe van, amelyek a következőkre irányulnak:

• a karibi vállalkozások versenyképességének növelése;
• a természeti veszélyekre való reagálási képesség növelése;
• a kulturális és természeti környezet védelme;
• a közös egészségügyi kérdések kezelése karibi szinten;
• a megújuló energiák fejlesztésének támogatása;
• A humán tőke megerősítése.

A 2. prioritás célja a természeti veszélyekkel kapcsolatos ismeretek bővítése és közös kockázatkezelési rendszerek létrehozása, különösen közös megfigyelési eszközök és válságkezelésre alkalmas földrajzi információs rendszer kifejlesztése révén.

Az Indiai-óceán térségére vonatkozó együttműködési program (2014–2020) előmozdította az együttműködést Réunion és Mayotte (Franciaország), valamint az Indiai-óceán déli részén fekvő 12 harmadik ország (a Comore-szigeteki Unió, Madagaszkár, Mauritius, Seychelle-szigetek, Dél-Afrika, Tanzánia, Mozambik, Kenya, India, Srí Lanka, Maldív-szigetek és Ausztrália), valamint a francia déli és antarktiszi területek között. A program a következőkre épült:

• a Réunion és a Comore-szigetek, Madagaszkár, Mauritius és a Seychelle-szigetek mint az Indiai-óceáni Bizottság tagjai közötti, határokon átnyúló együttműködés, valamint
• Szélesebb körű transznacionális együttműködés Réunion, Mayotte és a többi részt vevő ország között. A programnak öt stratégiai prioritása van, amelyek közül kettő az éghajlatváltozással kapcsolatos.

Az 1. prioritás a gyógyszerkönyvekre, a biotechnológiára, az energiára és az éghajlatváltozásra összpontosító kutatási és innovációs központ létrehozását célozta. A 3. prioritás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a kockázatmegelőzéshez és -kezeléshez szükséges kapacitások fejlesztésére irányult a regionális polgári védelmi intézkedések megerősítése révén; együttműködés a járványügyi és fertőző kockázatokkal kapcsolatban; valamint a tengeri tevékenységekkel kapcsolatos kockázatok megelőzése.

A 2014–2020-as AMAZONIA együttműködési program előmozdította a határokon átnyúló és transznacionális együttműködést Francia Guyana, Suriname, valamint a brazíliai Amapá és Amazonas államok között. A program nem tett említést az alkalmazkodásról és a kockázatkezelésről a kiemelt területein. A 2. prioritás általában a környezetvédelemmel és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással foglalkozott. Különös hangsúlyt fektettek a helyi biológiai sokféleség, valamint a természeti és kulturális örökség közös megőrzési intézkedések révén történő védelmére és fokozására.

2.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A CARICOM-közösség keretében létrejött a Karibi Közösség Éghajlatváltozási Központja, amely referenciapontként szolgál a régióban az éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodási stratégiákkal kapcsolatos kutatásokhoz. A központ 2005-ben nyílt meg azzal a céllal, hogy koordinálja a régiónak az éghajlatváltozás kezelésére és az ahhoz való alkalmazkodásra adott válaszát. A központ tájékoztatást nyújt a döntéshozóknak (a regionális éghajlat-változási adatok hivatalos adattára és elszámolóháza). Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos projekteket dolgoz ki, tanfolyamokat, tanácsadást és közös vállalkozási szolgáltatásokat szervez.  A központ éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai tanácsadást nyújt a CARICOM-tagállamoknak és az Egyesült Királyság karibi tengerentúli területeinek. A központ az UNFCCC Éghajlat-változási Alapjának (GCF) akkreditált regionális végrehajtó szervezete (RIE).

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

AzInterreg programok a legkülső régiókban (2014–2020)című kiadvány bemutatja, hogy az INTERREG programok hogyan járultak hozzá a legkülső régiók regionális fejlődéséhez és a szomszédaikkal való szorosabb integrációhoz.

A CARIBE-COAST projekt (az éghajlatváltozással kapcsolatos part menti kockázatok karibi hálózata, 2018–2022) célja a nyomonkövetési és part menti kockázatmegelőzési megközelítések és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás összevonása, közös kialakítása és terjesztése. A projekt három célja: hidrodinamikai modellezési katalógus létrehozása a jelenlegi és jövőbeli veszélyek szimulációjához; a meglévő megfigyelőközpontok fejlesztése és a nyomon követés bevált gyakorlatainak megosztása egy közös protokoll mentén, valamint döntéstámogató eszközök biztosítása a természetes part menti kockázatok megelőzése érdekében.

A Ready Together projekt (2019–2022) a fokozott koordináció, az erőforrások összevonása és a kockázati kultúra kollektív előmozdítása révén erősíti a regionális együttműködést a Karib-térségben a természeti veszélyek és az éghajlatváltozás jelentette fő kihívások kezelése érdekében. A projekt átfogó, inkluzív és részvételen alapuló megközelítést támogat annak érdekében, hogy hatékony választ adjon a természeti veszélyeknek és az éghajlatváltozás hatásainak kitett legkiszolgáltatottabb népesség szükségleteire.

Ami az Indiai-óceán térségét illeti, a 2007–2013-as operatív program az 1. prioritási tengely („Fenntartható fejlődés”) keretében nyújtott finanszírozást a regionális polgári védelmi mechanizmus számára. Különösen támogatta a Réunionban működő Francia Vöröskeresztet az Indiai-óceán délnyugati részén jelentkező katasztrófakockázatok kezelésére irányuló regionális együttműködési program, valamint az azt követő cselekvési terv kidolgozásában.