IKT

Kulcsfontosságú üzenetek

• Mind az akut (azaz szélsőséges időjárási események), mind a krónikus éghajlati hatások (azaz a környezet hosszabb távú változásai) hatással vannak az információs és kommunikációs technológiára (IKT).

• Az IKT-kat egyre inkább az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, nyomon követésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló innovatív megközelítések elősegítőiként ismerik el.

• Az uniós alkalmazkodási stratégia egyértelműen kimondja, hogy a digitális transzformáció döntő fontosságú a zöld megállapodás alkalmazkodási célkitűzéseinek eléréséhez. Az olyan új eszközök, mint az „Irány a Föld” és a „Digitális ikrek” nagy ígéretet jelentenek arra, hogy bolygószintű és helyi szinten jobban megértjük a jelenlegi és jövőbeli éghajlati hatásokat. Az óceánok mérését és megfigyelését is tovább fogják erősíteni.

Hatások, sebezhetőségek és kockázatok

Az éghajlatváltozás által az IKT számára támasztott kihívások két fő kategóriába sorolhatók: akut események és krónikus stressz. Az akut események (más néven kritikus vagy válságesemények) közé tartoznak az árvizek (pluviális, folyami, part menti), hurrikánok, jégviharok, hőhullámok stb. Az akut események veszélyeztetik az IKT-infrastruktúrákat azáltal, hogy megsemmisítik vagy letiltják azokat a fizikai eszközöket, amelyektől függenek. Bár pusztító hatásuk lehet, az akut események általában rövid életűek.

A krónikus stressz az éghajlati normák fokozatosabb változásaiból ered. Ezek a változások magukban foglalják a megnövekedett napi és éves hőmérsékleti tartományokat, a hőmérsékleti szélsőségeknek való nagyobb kitettséget, a hosszabb ideig tartó magas hőmérsékleteket, a gyorsabb hőmérséklet-ingadozást, a magasabb páratartalmat és a másodrendű hatásokat, például a csapadék és a szél mintázatának változásait, amelyek gyakoribb vízbehatoláshoz vagy viharkárosodáshoz vezetnek. Bár ezek a hatások kevésbé valószínű, hogy katasztrofális következményekkel járnak, fokozott eszközromláshoz, gyakoribb meghibásodásokhoz és rövidebb élettartamhoz vezetnek, ami viszont jelentős pénzügyi következményekkel jár, mivel az eszközöknek gyakoribb korszerűsítési és csereciklusokra lesz szükségük, és valószínűleg intenzívebb nyomon követést igényelnek a romlás jeleit illetően. A krónikus stressz sokkal hosszabb idő alatt jelentkezik. A felmelegedés és a változóbb éghajlat tovább növeli a villamosenergia-hálózat hűtési igényét. Az adatközpontok hajlamosak az éghajlatváltozás hatásaira. Jelentős mennyiségű vizet használnak a hűtéshez.

Az IKT általában decentralizált és moduláris, ezért nagymértékben ellenálló az éghajlatváltozással szemben. A redundáns vezetékes hálózatok, az internetszolgáltatók sokfélesége, a vészhelyzeti barangolás és a mobiltelefonok mikro-töltési tartalékrendszerei növelik az IKT éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Ez a jövőben változhat a felhőalapú számítástechnika térnyerésével, ami az infrastruktúra koncentrációját vonja maga után.

Szakpolitikai keret

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának uniós szakpolitikai kerete az IKT-infrastruktúra éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának javítására és az ágazat környezeti lábnyomának energiahatékonysági intézkedések és egyéb kezdeményezések révén történő csökkentésére összpontosít. Az IKT éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának uniós szakpolitikai keretét az uniós digitális menetrend határozza meg. 2020-ban a második ötéves digitális stratégia – Európa digitális jövőjének alakítása – a digitális transzformáció három fő célkitűzésére összpontosított: emberközpontú technológia, tisztességes és versenyképes gazdaság, valamint nyitott, demokratikus és fenntartható társadalom. 2021-ben a stratégiát kiegészítette a tízéves digitális iránytű: a digitális évtized megvalósításának európai módja,amely konkrét formába önti az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit. A stratégia jelentős szerepet szán az IKT-ágazatnak az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelemben. Az uniós alkalmazkodási stratégia egyértelműen kimondja, hogy a digitális transzformáció döntő fontosságú az uniós alkalmazkodási célkitűzések eléréséhez. Az olyan új eszközök, mint az „Irány a Föld” és a „Digitális ikrek” nagy ígéretet jelentenek arra, hogy bolygószintű és helyi szinten jobban megértjük a jelenlegi és jövőbeli éghajlati hatásokat. Az óceánok mérését és megfigyelését is tovább fogják erősíteni.

Az uniós árvízvédelmi irányelv keretet hoz létre az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizek emberi egészségre, gazdasági tevékenységekre, környezetre és kulturális örökségre gyakorolt negatív következményeinek csökkentése érdekében az Európai Unióban. Ez lehetővé teszi olyan kérdések megfontolását is, mint az IKT-infrastruktúra.

Tekintettel az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) kapcsolatos növekvő kockázatokra (beleértve az éghajlati kockázatokat is), valamint a digitalizáció és az összekapcsoltság növekedésére, 2024 végén létrehozták a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabályt (DORA), hogy közös jogi keret bevezetésével tovább erősítsék az uniós pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciáját. Amellett, hogy átfogó szabályokat tartalmaz az IKT-kockázatkezelésre, az IKT-vonatkozású biztonsági események kezelésére, a digitális működési reziliencia tesztelésére és a harmadik féltől eredő IKT-kockázatokra vonatkozóan, a DORA nagyrészt az uniós pénzügyi ágazatra terjed ki, és legalább 20 típusú pénzügyi szervezetre terjed ki.

A tudásbázis fejlesztése

A 2024. évi európai éghajlati kockázatértékelés átfogó értékelést nyújt azokról a főbb éghajlati kockázatokról, amelyekkel Európának jelenleg és a jövőben szembe kell néznie. 36 fő éghajlati kockázatot azonosít, amelyek veszélyeztetik energia- és élelmezésbiztonságunkat, ökoszisztémáinkat, infrastruktúránkat, vízkészleteinket, pénzügyi rendszereinket és az emberek egészségét, figyelembe véve az IKT-ágazatot érintő kockázatokat is.

Beruházások és finanszírozás támogatása

Az EU emellett számos finanszírozási programot indított az IKT-k éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatására. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap például olyan projektekhez nyújt finanszírozást, amelyek javítják az IKT-infrastruktúra ellenálló képességét az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A Horizont Európa kutatási és innovációs program az IKT éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása terén is támogatja a kutatást és az innovációt.

Átfogó áttekintés található az alkalmazkodási intézkedések uniós finanszírozásáról szóló oldalon.

Az alkalmazkodás végrehajtásának támogatása

Az Európai Bizottság 2014-ben megkezdett megbízatásának részeként a Bizottság és a CEN-CENELEC arra törekedett, hogy foglalkozzon az európai szabványoknak és szabványosításnak az éghajlatváltozáshoz való hozzáigazításával, különös hangsúlyt fektetve a kulcsfontosságú ágazatok rezilienciájára. Ez az infrastrukturális szabványok felülvizsgálatához vezetett az éghajlatváltozás által érintett ágazatokban, például az energia, a közlekedés, az építőipar és az IKT területén.