3. Az alkalmazkodási lehetőségek azonosítása

A konkrét alkalmazkodási intézkedések végrehajtásának módját, idejét és ki által történő végrehajtását meghatározó részletes cselekvési terv alapvető fontosságú a helyi alkalmazkodás megvalósításához. E cselekvési terv kidolgozásához fontos azonosítani a lehetséges alkalmazkodási lehetőségeket (ebben a lépésben), és leszűkíteni azokat (lásd a 4. lépést).

Ez a lépés segíti a nemzeti és szubnacionális hatóságokat a lehetséges alkalmazkodási lehetőségek azonosításában és az e lehetőségekre vonatkozó releváns információk portfólióban történő összegyűjtésében, ami megkönnyíti a lehetőségek további rangsorolását.

Az alkalmazkodási alternatívák célja, hogy kezeljék a korábban azonosított, az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségi és kockázatértékelésekből is eredő aggályokat (lásd a 2. lépést)annak érdekében, hogy elfogadható szintre hozzák az éghajlatváltozás negatív vagy káros hatásait, és csökkentsék a kockázatokat. Továbbá az alkalmazkodási lehetőségek lehetővé tehetik az éghajlatváltozásból eredő pozitív lehetőségek kihasználását. Az alkalmazkodási lehetőségek az alkalmazkodóképességet kiépítő intézkedésektől (pl. tudásteremtés és információmegosztás, támogató intézményi keretek létrehozása) vagy irányítási rendszerek és támogató mechanizmusok (pl. jobb területgazdálkodási tervezés, biztosítási mechanizmusok) létrehozásától a helyszínen végrehajtott alkalmazkodási intézkedésekig (pl. fizikai vagy ökoszisztéma-alapú intézkedések) terjedhetnek. Ez a lépés megkönnyíti a lehetséges alkalmazkodási lehetőségek feltárását, és segít azonosítani a releváns intézkedéseket.

Az alkalmazkodási lehetőségek különböző típusainak kategorizálása érdekében az EEA számos kulcsfontosságú intézkedéstípust dolgozott ki. Amellett, hogy áttekintést nyújt valamennyi intézkedéstípusról, mivel ezek szélesebb körűek, mint a csak fizikai és technológiai beavatkozások, a kulcsfontosságú végrehajtási intézkedések egyik fő várható előnye az alkalmazkodás szempontjából a jelentéstétel minőségének javítása, mind a felhasználói/jelentéstevői tapasztalatok, mind pedig maga a jelentési kimeneti adatok tekintetében. A harmonizáltabb jelentéstétel és a világosabb eredmények pedig várhatóan támogatni fogják az alkalmazkodás tervezésének és nyomon követésének javítását uniós szinten, és következésképpen tagállami szinten is.

táblázat: KTM-ek, al-KTM-ek és előírások

Az alkalmazkodási lehetőségek a következőkre irányulhatnak:

• a hatások elfogadása és a kockázatokból eredő veszteségek viselése (pl. a tengerszint-emelkedésből való visszavonulás kezelése),
• a veszteségek kiegyenlítése a kockázatok vagy veszteségek megosztásával vagy megosztásával (pl. biztosítás révén),
• az éghajlati kockázatoknak való kitettség elkerülése vagy csökkentése (pl. új árvízvédelmi létesítmények építése, illetve a helyszín vagy a tevékenység megváltoztatása),
• új lehetőségek kiaknázása (pl. új tevékenységben való részvétel vagy a változó éghajlati viszonyok kihasználása érdekében a gyakorlatok megváltoztatása).

Az alkalmazkodási lehetőségeknek a kérdések széles körét kell lefedniük, beleértve a technológiai, információs, szervezeti, viselkedési, ökoszisztéma-alapú és társadalmi-gazdasági kérdéseket a különböző kormányzati szinteken, ágazati és ágazatközi szinten egyaránt. Az alkalmazkodásnak és az alkalmazkodóképességnek vannak korlátai egyes emberi és természeti rendszerek esetében 1,5 °C-os globális felmelegedés esetén, a kapcsolódó veszteségekkel együtt. Amint azonosították a fő aggályokat, össze kell gyűjteni a lehetséges alkalmazkodási lehetőségeket. A Climate-ADAPT esetében a felhasználók az alkalmazkodási lehetőségek széles körét találják meg, amelyek hatás és (gazdasági) ágazat szerint kereshetők.

Ez a szakasz megkönnyíti a lehetséges alkalmazkodási lehetőségek feltárását, és segít azonosítani a releváns intézkedéseket és azok lehetséges járulékos előnyeit.

Emellett az IPPC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentése megállapítja, hogy az éghajlati kockázatok csökkentése érdekében számos alkalmazkodási lehetőség áll rendelkezésre.

Az alkalmazkodóképesség kiépítése magában foglalja az emberek és a rendszerek azon képességének fejlesztését, hogy hatékonyan reagáljanak az éghajlatváltozásra. Ez magában foglalja a következő területekről származó információk gyűjtését és megosztását:

• kutatási eredményekhez való hozzáférés vagy kutatási projektekben való részvétel,
• az adatok és a releváns információforrások nyomon követése, valamint
• figyelemfelkeltés oktatás, tapasztalatcsere és képzési kezdeményezések révén, valamint
• támogató intézményi keret létrehozása, például a következők révén:

• változó szabványok,
• jogszabály-módosítás,
• finanszírozási mechanizmus(ok) létrehozása
• a helyes gyakorlatra vonatkozó iránymutatás nyújtása, valamint
• megfelelő szakpolitikák, tervek és stratégiák kidolgozása.

Az intézkedések összeállításakor figyelmet kell fordítani a következőkre:

• az azonosított sebezhetőségekre reagáló alkalmazkodási lehetőségek kiválasztása,
• beleértve a nem hagyományos és innovatív megoldásokat is (a szokásos üzletmenet gyakran akadályozza az alkalmazkodást),
• a különböző (pl. technikai és nem technikai) lehetőségek megfelelő kombinációjának létrehozása;
• a hosszú távú célok előtérbe helyezése a rövid távú politikai érdekekkel szemben.

Kérjük, tanulmányozza az alkalmazkodási lehetőségeket itt.