3. Az alkalmazkodási lehetőségek azonosítása

Az alkalmazkodás gyakorlati megvalósításához elengedhetetlen egy részletes cselekvési terv, amely meghatározza, hogy hogyan, mikor és kinek kell végrehajtania a konkrét alkalmazkodási intézkedéseket. E cselekvési terv kidolgozásához fontos azonosítani a lehetséges alkalmazkodási lehetőségeket (ebben a lépésben), és leszűkíteni azokat (lásd a 4. lépést).

Ez a lépés segíti a nemzeti és szubnacionális hatóságokat abban, hogy azonosítsák a lehetséges alkalmazkodási lehetőségeket, és egy portfólióban összegyűjtsék az e lehetőségekre vonatkozó releváns információkat, ami megkönnyíti a lehetőségek további rangsorolását.

Az alkalmazkodási lehetőségek célja az éghajlatváltozásból eredő sebezhetőségi és kockázatértékelésekből (lásd a 2. lépést)is eredő, korábban azonosított aggályok kezelése annak érdekében, hogy elfogadható szintre hozzák az éghajlatváltozás negatív vagy káros hatásait, és csökkenthetik a kockázatokat. Ezenkívül az alkalmazkodási lehetőségek lehetővé tehetik az éghajlatváltozásból eredő pozitív lehetőségek kihasználását. Az alkalmazkodási lehetőségek az alkalmazkodóképességet erősítő intézkedésektől (pl. tudásteremtés és információmegosztás, támogató intézményi keretek létrehozása) vagy irányítási rendszerek és támogató mechanizmusok kialakításától (pl. jobb területgazdálkodási tervezés, biztosítási mechanizmusok) a helyszínen végrehajtott alkalmazkodási intézkedésekig (pl. fizikai vagy ökoszisztéma-alapú intézkedések) terjedhetnek. Ez a lépés megkönnyíti a lehetséges alkalmazkodási lehetőségek feltárását, és segít azonosítani a releváns intézkedéseket.

Az alkalmazkodási lehetőségek különböző típusainak kategorizálása érdekében az EEA kulcsfontosságú intézkedéstípusokat dolgozott ki. Amellett, hogy áttekintést nyújt az összes intézkedéstípusról, mivel azok szélesebb körűek, mint a fizikai és technológiai beavatkozások, a kulcsfontosságú műszaki intézkedések egyik fő várható előnye az alkalmazkodás szempontjából a jelentéstétel minőségének javítása, mind a felhasználói/jelentéstevői tapasztalatok, mind maga a jelentéstételi kimeneti adatok tekintetében. A harmonizáltabb jelentéstétel és az egyértelműbb eredmények pedig várhatóan támogatni fogják az alkalmazkodás tervezésének és nyomon követésének javítását uniós szinten, következésképpen pedig tagállami szinten.

táblázat: KTM-ek, al-KTM-ek és előírások

Az alkalmazkodási lehetőségek a következőkre irányulhatnak:

• a hatások elfogadása és a kockázatokból eredő veszteségek viselése (pl. a tengerszint emelkedéséből való visszavonulás kezelése),
• a veszteségek ellentételezése a kockázatok vagy veszteségek megosztásával vagy megosztásával (pl. biztosítás révén),
• az éghajlati kockázatoknak való kitettség elkerülése vagy csökkentése (pl. új árvízvédelmi létesítmények építése, vagy a helyszín, a tevékenység és a magatartás megváltoztatása),
• új lehetőségek kiaknázása (pl. új tevékenység folytatása vagy a gyakorlatok megváltoztatása a változó éghajlati viszonyok kihasználása érdekében).

Az alkalmazkodási lehetőségeknek a kérdések széles körére ki kell terjedniük, beleértve a technológiai, információs, szervezeti, viselkedési, ökoszisztéma-alapú és társadalmi-gazdasági kérdéseket különböző kormányzati szinteken, ágazati és ágazatközi szinten egyaránt. Egyes emberi és természeti rendszerek esetében 1,5 °C-os globális felmelegedés esetén korlátozott az alkalmazkodóképesség és az alkalmazkodóképesség, amihez veszteségek társulnak. A főbb aggályok azonosítását követően össze kell gyűjteni a lehetséges alkalmazkodási lehetőségeket. A Climate-ADAPT esetében a felhasználók az alkalmazkodási lehetőségek széles körét találják meg, amelyek a hatás, a (gazdasági) ágazat és az intézkedés típusa (KTM) szerint kereshetők.

Ez a szakasz megkönnyíti a lehetséges alkalmazkodási lehetőségek feltárását, és segít azonosítani a releváns intézkedéseket és azok lehetséges járulékos előnyeit.

Emellett az IPPC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentése arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlati kockázatok csökkentése érdekében számos alkalmazkodási lehetőség áll rendelkezésre.

Az alkalmazkodóképesség kiépítése magában foglalja az emberek és rendszerek azon képességének fejlesztését, hogy hatékonyan reagáljanak az éghajlatváltozásra. Ez magában foglalja az alábbi területekről származó információk gyűjtését és megosztását:

• kutatási eredményekhez való hozzáférés vagy kutatási projektekben való részvétel,
• az adatok és a vonatkozó információforrások nyomon követése, valamint
• figyelemfelkeltés oktatás, tapasztalatcsere és képzési kezdeményezések révén, valamint
• támogató intézményi keret létrehozása, például a következők révén:
• a szabványok megváltoztatása,
• a jogszabályok módosítása,
• finanszírozási mechanizmus(ok) létrehozása
• a bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatás nyújtása, valamint
• megfelelő szakpolitikák, tervek és stratégiák kidolgozása.

Az intézkedések összeállításakor figyelmet kell fordítani a következőkre:

• az azonosított sebezhetőségekre reagáló alkalmazkodási lehetőségek kiválasztása,
• beleértve a nem hagyományos és innovatív megoldásokat is (a szokásos üzletmenet gyakran akadályozza az alkalmazkodást),
• a különböző típusú (pl. szervezeti, technikai és nem technikai) lehetőségek megfelelő kombinációjának létrehozása;
• a hosszú távú célok előtérbe helyezése a rövid távú politikai érdekekkel szemben.

Kérjük, vizsgálja meg az alkalmazkodási lehetőségeket itt.