6.2 Annak eldöntése, hogy kit kell bevonni a folyamatba

Az alkalmazkodás horizontális jellege azt jelenti, hogy különböző ágazatok és közigazgatási szintek több szereplője, köztük a magánszektor is részt vesz annak végrehajtásában. Ebből következik, hogy e tevékenységek előrehaladásának nyomon követésébe több olyan szereplőt és érdekelt felet is be kell vonni, akik információkkal, adatokkal és ismeretekkel rendelkeznek a végrehajtási tevékenységekről. Annak eldöntése, hogy ki vállalja az MRE-ért való általános felelősséget, a különböző szereplők szerepének tisztázása, valamint az ágazatok és közigazgatási szintek különböző szereplőivel való vertikális és horizontális koordinációt szolgáló mechanizmusok létrehozása alapvető fontosságú a MRE hatékonysága szempontjából.

Az alkalmazkodás MRE-jéért általában egy szervezet vagy szereplő felel, például a Környezetvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Ügynökség vagy egy több szereplőt tömörítő munkacsoport. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a felelős szereplő önállóan hajtja végre az MRE-t, hanem inkább azt, hogy ők felelősek a folyamat koordinálásáért és az eredményekről való beszámolásért. Az adott ország irányítási struktúráitól és közigazgatási hagyományaitól függően az alkalmazkodás MRE-jéért felelős szerv megegyezhet az alkalmazkodási politikákat általánosabban nemzeti szinten koordináló szervvel, vagy az alkalmazkodási politikák tervezéséért és végrehajtásáért felelős szereplőktől független szereplővel. Egyrészt az MRE és a szakpolitika-fejlesztés közötti szoros kapcsolat megkönnyítheti például az MRE-eredmények tanulását és felhasználását a szakpolitika-fejlesztés és -felülvizsgálat során. Másrészről egyes országokban kívánatos lehet a függetlenség, különösen az értékelési tevékenységek esetében.

E felelősség kulcsfontosságú része az, hogy aktívan koordináljunk azokkal az érdekelt felekkel, akik hasznos információkkal rendelkeznek az MRE számára. Az első lépés az MRE céljának átgondolása, és annak mérlegelése, hogy kinek a hozzájárulása szükséges az MRE-re vonatkozóan meghatározott kérdések megválaszolásához. Például az ágazati minisztériumok, valamint az állami ügynökségek és kutatóközösségek szakértőinek széles körű bevonása rendkívül releváns információkkal szolgálhat arról, hogy a különböző ágazatok hogyan haladnak az alkalmazkodási politikák végrehajtásával. Ha a cél annak megértése, hogy az alkalmazkodási politikák helyszíni végrehajtása hogyan járul hozzá a kiszolgáltatottság csökkentéséhez, az alkalmazkodóképesség és a reziliencia növeléséhez, fontos lehet szélesebb körben bevonni a végrehajtási tevékenységekben részt vevő helyi szereplőket.

Mechanizmusokra van szükség a különböző ágazatok és közigazgatási szintek szereplői véleményének bevonásához annak érdekében, hogy megkönnyítsék a koordinációt, a kommunikációt, az információ- és tudásmegosztást, valamint a tanulást az MRE-folyamatban. Munkacsoportok, irányítóbizottságok, koordinációs tanácsok vagy hasonlók biztosíthatnak ilyen platformokat, de semmiképpen sem az egyetlen módja az érdekelt felek bevonásának. A mélyebb részvétel formái, például az aktív szerepvállalás, a partnerségek és a szerepvállalás a szakpolitikai ciklus egészében jellemzően inkluzívabbak, ha aktualizálják őket, bevonva a különböző ágazatok érdekelt feleit. Az MRE-módszerek kiválasztását az is befolyásolja, hogy az érdekelt felek milyen mértékben és milyen mértékben kívánnak részt venni az MRE-módszerekben.

A legnagyobb tanulás minden érintett szereplő számára az értékelés során történik, információ- és tudásmegosztás, prezentációk és munkaértekezletek révén, valamint a megállapítások megvitatása során.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az érdekelt felek korai visszajelzéseinek biztosítására. Határozottan elismert tény, hogy az értékelési tanulságok keretét az alkalmazkodás szakpolitikai ciklusa során a különböző érdekelt felekkel folytatott kommunikáció interaktív formáinak és formátumainak összefüggésében kell felhasználni annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési tanulságok valóban „levont tanulságokká” váljanak.

Az ismeretek közös fejlesztése és közös előállítása, valamint az érdekelt felek bevonásának különböző formái és a részvételen alapuló elemek és megközelítések az alkalmazkodási politika kidolgozásának és végrehajtásának közös és nagyon releváns elemei.

Az érdekelt felek bevonása elengedhetetlen egyrészt ahhoz, hogy az MRE releváns mennyiségi és minőségi információkat, adatokat és ismereteket kapjon a folyamat és az előrehaladás nyomon követéséhez, másrészt a rendelkezésre álló adatok értelmezéséhez és a releváns üzenetek levezetéséhez. Az MRE hozzájárul a reziliencia további kiépítéséhez és az alkalmazkodóképesség növeléséhez.

Az érdekelt felek bevonása és az alkalmazkodási politika közös kidolgozása a stratégia és a tervezési folyamat során segíthet biztosítani a különböző/több szereplő általi igénybevételt, és határozottan támogathatja a végrehajtást.

Ez a jogszabályi követelmények (például az éghajlat-politikai jogszabályok) és az önkéntes megközelítések között változik, amelyek keretében az érdekelt felek bevonása még nagyobb szerepet játszik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó cselekvési tervekben előirányzott intézkedések végrehajtásában.