Hogyan vegyük figyelembe a bizonytalanságot?

Mivel a tökéletes információ hiánya a tudomány és a politikai döntéshozatal minden területén közös jellemző, a bizonytalanságkezelés a kockázatkezelés szerves része. A döntéshozóknak tisztában kell lenniük az egyes adatforrásokhoz kapcsolódó bizonytalanság mértékével, hogy döntéseik során figyelembe vehessék a lehetséges fejleményeket, de a bizonytalanságok nem akadályozhatják meg a döntések meghozatalát (EEA 2017).

Hogyan lehet figyelembe venni az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatal bizonytalanságát?

Az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos bizonytalanságok jelentősége egy adott alkalmazkodási döntés szempontjából olyan tényezőktől függ, mint a döntés időhorizontja és visszafordíthatósága, az éghajlati tényezők relatív jelentősége a döntés szempontjából, valamint a döntés bizonytalan fejleményekkel szembeni pufferelésének költségei (EEA 2017).

Különböző megközelítéseket dolgoztak ki a tervezési bizonytalanság kezelésére. Néhány hasznos megközelítés és elv, amelyet alkalmazni kell az alkalmazkodási döntések meghozatalakor, az alapul szolgáló ismeretekben rejlő bizonytalansággal, a következők lehetnek:

Forgatókönyv-tervezés

A bizonytalansággal szembesülve a döntéshozók dönthetnek úgy, hogy több valószerű eredményt vesznek figyelembe. Ezt a megközelítést alkalmazzák a forgatókönyv-elemzések. A forgatókönyvek különböző, valószerű jövőbeli feltételeket (vagy „a világ államait”) mutatnak be. Ezt követően döntéselemzést végeznek annak összehasonlítására, hogy az alternatív szakpolitikai döntések milyen jól teljesítenek e különböző jövőbeli feltételek mellett. A bizonytalanság hasznos leírása mellett a forgatókönyvek egyértelművé tehetik a döntéshozatali folyamaton belüli kompromisszumokat is.

Hasznos forrás:

KÖZVETÍTÉSI eszköztár (lásd a forgatókönyv-elemzést)

Adaptív menedzsment

Az adaptív menedzsment magában foglalja egy olyan stratégia kiválasztását, amely módosítható a jobb teljesítmény elérése érdekében, mivel többet tud meg a szóban forgó kérdésekről és a jövő kibontakozásáról. Az adaptív menedzsment kulcsfontosságú jellemzője, hogy a döntéshozók olyan stratégiákat keresnek, amelyek módosíthatók, ha a tapasztalatokból és a kutatásból új betekintést nyernek. A tanulás, a kísérletezés és az értékelés e megközelítés kulcsfontosságú elemei, amelyeket aktívan meg kell tervezni a döntéshozatal során.

Hasznos forrás:

Természetes élőhelyek adaptív kezelése

Robusztus vagy rugalmas stratégiák

Ez a megközelítés azonosítja azokat a lehetséges jövőbeli körülményeket, amelyekkel szembe kell néznie, majd megpróbálja azonosítani azokat a stratégiákat, amelyek meglehetősen jól működnek ebben a tartományban. A robusztus stratégia olyan stratégiaként határozható meg, amely az alternatív határidős ügyletek nagyon széles körében jól teljesít.

Hasznos forrás:

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeinek bizonytalan helyzetben történő értékelésére vonatkozó gazdasági megközelítések

A megvalósítási költségeket minimalizáló lehetőségek

Az éghajlatváltozáshoz való bizonytalan alkalmazkodás tervezése során különböző típusú lehetőségek állnak a döntéshozók rendelkezésére. A legmegfelelőbb lehetőség a meghozott döntés jellegétől, a döntés konkrét éghajlati hatásokra való érzékenységétől és a tolerálható kockázat szintjétől függ. Az adaptációs lehetőségek kiválasztásakor azonban a döntéshozók dönthetnek úgy, hogy előnyben részesítik azokat, amelyek minimálisra csökkentik a beültetési költségeket. Ezek közé tartozhatnak a következők:

• Alacsony megbánás („korlátozott megbánás” vagy „nem megbánás”)
  • Olyan lehetőségek, amelyek az éghajlatváltozás nélkül is előnyösek, és ahol az alkalmazkodás költségei viszonylag alacsonyak a cselekvés előnyeihez képest.
• Győztes-győztes (-win)
  • Olyan lehetőségek, amelyek a kívánt eredménnyel járnak az éghajlati kockázatok minimalizálása vagy a potenciális lehetőségek kiaknázása tekintetében, de más társadalmi, környezeti és/vagy gazdasági előnyökkel is járnak.
• Megfordíthatóság, rugalmasság és biztonsági tartalékok
  • A reverzibilis és rugalmas lehetőségek előnyben részesítése lehetővé teszi a későbbi módosításokat; Az új beruházások megfelelő „biztonsági tartalékkal” való kiegészítése biztosítja, hogy a válaszok reziliensek legyenek számos jövőbeli éghajlati hatással szemben.
• Puha stratégiák
  • A „puha” alkalmazkodási stratégiák (azaz a nem infrastrukturális lehetőségek) előmozdítása magában foglalja az olyan alkalmazkodási kapacitás kiépítését, amely biztosítja, hogy a szervezet jobban meg tudjon birkózni az éghajlati hatások széles körével (pl. hatékonyabb előzetes tervezés, információgyűjtés és -terjesztés, kedvező intézményi keret létrehozása révén).
• Késleltetett intézkedés vagy döntés
  • Az intézkedések vagy döntések késleltetése (nem tévesztendő össze a „jövő figyelmen kívül hagyásával”) megfelelő lehet egy aktív hosszú távú alkalmazkodási stratégia részeként, amennyiben megállapítást nyert, hogy egy adott intézkedés azonnali megtétele nem jár jelentős előnyökkel, vagy a döntés meghozatalához több információra van szükség.

Hasznos forrás:

Alkalmazkodási lehetőségek

Egyéb fő témák:

1. Mit jelent a bizonytalanság?

2. Hogyan kommunikálják a bizonytalanságokat?