1.5 Finanszírozás és finanszírozás azonosítása és megszerzése

A pénzügyi korlátokat gyakran említik az alkalmazkodási intézkedések helyi szintű kezdeményezésének és végrehajtásának akadályaként. Az alkalmazkodáshoz nyújtott finanszírozás és finanszírozás azonban rendelkezésre áll, és különböző forrásokból – nemzetközi, uniós, nemzeti és helyi, köz- és magánforrásokból egyaránt – kombinálható. A rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek alapos ismerete fontos ezen akadály leküzdéséhez. Az alkalmazkodásnak a jelenlegi tervezési folyamatokba és a meglévő költségvetésekbe való beépítése szintén fontos megfontolandó lehetőség.

Az alkalmazkodás finanszírozása olyan pénzösszeg, amelyet köz- vagy magánszervezetek (pl. alapítványok) ingyenesen biztosítanak egy konkrét alkalmazkodási szakpolitikai cél vagy elfogadott cél végrehajtására, pl. vissza nem térítendő támogatásként. A rendelkezésre bocsátott tőke visszafizetése nem szükséges, azonban konkrét szerződéses követelmények vannak annak biztosítására, hogy a pénzeszközöket a terveknek megfelelően használják fel. A finanszírozás ezzel szemben a későbbi visszafizetési kötelezettséggel járó tőkenyújtásra (adósságinstrumentum) vonatkozik, és általában a kamat "költség" - százalékos aránya merül fel.  Általában kölcsönként vagy más típusú finanszírozási eszközként nyújtják, általában egy pénzügyi intézmény.

Az alkalmazkodás finanszírozása és finanszírozása önkormányzati szinten Európában több uniós finanszírozási eszközön, nemzeti, regionális és helyi alapokon, valamint nemzetközi finanszírozási intézményeken és magánadományozó szervezeteken keresztül érhető el:

• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a LIFE program egyik kiemelt területe. A program társfinanszírozást biztosít olyan bevált gyakorlatokhoz, kísérleti és demonstrációs projektekhez, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozással szembeni fokozott ellenálló képességhez vezető erőfeszítések támogatásához, különösen a városi területeken.
• Az EU kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 célja, hogy költségvetésének 35%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási kiadásokra fordítsa. Ehhez a végfelhasználók és az érdekelt felek bevonására is szükség van, ami megnyitja az utat a városok bevonása előtt. Ezt 2021-ben a Horizont Európa követi, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témakörét is magában foglalja. 2020-ban egy további, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó pályázati felhívást tesznek közzé, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából releváns témákkal foglalkozik.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás általánosan érvényesül az EU európai strukturális és beruházási alapjaiban (esb-alapok). Ezek közé tartozik a KAP (főként az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap); a Kohéziós Alap; az Európai Regionális Fejlesztési Alap (különösen az INTERREG-en keresztül), az Európai Szociális Alap; valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap. Az adott tagállamban a nemzeti hatóságok felelősek e pénzeszközök kezeléséért, és további tanácsért fordulhatnak hozzájuk.
• Nemzeti és szubnacionális finanszírozás: Nemzeti és szubnacionális szinten egyaránt rendelkezésre állhat finanszírozás az alkalmazkodás tervezésére és végrehajtására, a tudatosság növelésére és a kapacitásépítésre, illetve a kutatásra.
• A magánszektor finanszírozása: A magánszektor fontos érdekelt fél az éghajlatváltozási kockázatokhoz való alkalmazkodásban, és nagy motivációja van az alkalmazkodási fellépésre. A magánszektor alkalmazkodási intézkedéseit a következők vezérlik: a) értékvédelmi motívumok, amikor a magánszereplők eszközeik és ellátási láncaik védelmére törekszenek, b) értékteremtési lehetőségek, amikor a magánszektor üzleti lehetőségként alkalmazkodási megoldásokat kíván kínálni. A helyi önkormányzatokat ezért arra ösztönzik, hogy törekedjenek a magánszektorral való együttműködésre (például a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén) a magánszektorból származó finanszírozás mozgósítása érdekében.
• Az alkalmazkodás finanszírozása kiegészíthető olyan pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekkel is, mint az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
• A városi zöld/éghajlati/fenntarthatósági kötvények gyorsan jelennek meg a városok alkalmazkodási intézkedései finanszírozásának vonzására szolgáló eszközként. A zöldkötvények létrehozása és kibocsátása szoros együttműködést igényel a pénzügyi piaci szervezetekkel.
• Emellett a biztosítási ágazat fontos magánszektorbeli szereplő, amely ösztönzőket biztosíthat a vállalkozások és a háztartások számára az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciába való beruházáshoz.
• Egyes városok úttörő szerepet játszottak az alkalmazkodás közösségi finanszírozással vagy magánadományozással történő megközelítésében, míg a polgári kezdeményezések alulról felfelé építkező alkalmazkodási intézkedéseket javasolnak, amelyeket aztán a javasolt intézkedések végrehajtására adományozni vagy forrásokat kölcsönözni kívánó közösségnek hirdetnek. Ily módon a kis egyéni adományok jelentős összeget tesznek ki, amely elegendő a cselekvés végrehajtásához.
• Háztartások szavatolótőkéje: A magánháztartások gyakran hajlandóak biztosítani lakhatásuk rezilienciáját és a család jóllétét azáltal, hogy kiadásaikat és beruházásaikat adaptívabb módon tervezik meg (pl. jobb szigetelésbe való beruházás a házak felújításakor vagy esővízgyűjtés telepítése a kerti öntözéshez az aszályos időszakokban). A figyelemfelkeltés, az oktatás és a nudge-ösztönzők hasznos eszközök a magánháztartási beruházások ösztönzésére. Egyes országokban a helyi hatóságok ösztönzőként visszatérnek az adó- vagy díjcsökkentési rendszerekhez is, például csökkentik a csapadékvízdíjakat, amelyeket az ingatlantulajdonosoknak számítanak fel, ha cserébe olyan intézkedésekbe ruháznak be, amelyek csökkentik az ingatlanukból az állami vízelvezető rendszerbe jutó esővíz mennyiségét.
• Ezenkívül az alkalmazkodás szempontjából releváns finanszírozás más ágazati finanszírozási mechanizmusokon keresztül is megszerezhető, amely esetben nem feltétlenül nevezhető „adaptációs finanszírozásnak”, azonban továbbra is hozzájárulhat az alkalmazkodási politika céljaihoz.

Tanácsos a rugalmasság, valamint a különböző finanszírozási és finanszírozási források kombinációja, különösen azokban az esetekben, amikor nehéz lehet biztosítani a célzott önkormányzati költségvetési sorokat. Ezenkívül a nem pénzügyi támogatás igénybevétele (lásd az 1.8. lépést) enyhítheti a finanszírozási követelményekre nehezedő nyomást.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a példákat, amikor Európa-szerte a városok sikeresen alkalmazzák ezeket a finanszírozási és finanszírozási forrásokat az alkalmazkodásra, és részletesen ismertetjük őket a városi alkalmazkodás finanszírozásáról szóló EEA-jelentésben. A jelentés emellett részletes áttekintést nyújt a városi alkalmazkodáshoz rendelkezésre álló uniós finanszírozásról és finanszírozási forrásokról. Lásd még az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Városi alkalmazkodás Európában: további információkért arról, hogy a városok hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra.

A Polgármesterek Szövetségének finanszírozási lehetőségekről szóló szakasza lehetővé teszi az aláíró városok igényeinek megfelelő európai finanszírozás vagy finanszírozási programok keresését. Lásd még a Polgármesterek Szövetségének tájékoztató füzetét:„Hogyan finanszírozzuk a helyi éghajlat- és energiapolitikát?” és „Innovatív pénzügyi rendszerek”, amelyek példákat tartalmaznak a Polgármesterek Szövetségét aláíró városok és régiók alkalmazkodási intézkedéseire. A Polgármesterek Szövetségének „Alkalmazkodási intézkedések finanszírozása” című webináriuma bemutatja az Európai Beruházási Bank Természetitőke-finanszírozási Eszközét, valamint az aláíró városok tapasztalatait az alkalmazkodási intézkedések helyszíni finanszírozásának módjáról.

Az EU-ban rendelkezésre álló alkalmazkodási finanszírozásról további áttekintés található a Climate-ADAPT finanszírozási szakaszában, valamint a regionális és városfejlesztéssel foglalkozó uniós honlapon.