1.5 A finanszírozás és a finanszírozás azonosítása és megszerzése

A pénzügyi korlátokat gyakran említik az alkalmazkodási intézkedések helyi szintű kezdeményezésének és végrehajtásának akadályaként. Az alkalmazkodás finanszírozása és finanszírozása azonban rendelkezésre áll, és különböző forrásokból – nemzetközi, uniós, nemzeti és helyi, köz- és magánforrásokból egyaránt – kombinálható. A rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek alapos ismerete fontos ezen akadály leküzdéséhez. Az alkalmazkodásnak a jelenlegi tervezési folyamatokba és a meglévő költségvetésekbe való beépítése szintén fontos megfontolandó lehetőség.

Az alkalmazkodás finanszírozása a köz- vagy magánszervezetek (pl. alapítványok) által egy konkrét alkalmazkodási szakpolitikai cél vagy egyeztetett cél megvalósítása érdekében térítésmentesen, például vissza nem térítendő támogatásként nyújtott pénzösszegeket jelenti. A rendelkezésre bocsátott tőke visszafizetése nem szükséges, azonban egyedi szerződéses követelmények biztosítják, hogy a pénzeszközöket rendeltetésszerűen használják fel. A finanszírozás ezzel szemben a tőke rendelkezésre bocsátását jelenti egy későbbi visszafizetési kötelezettséggel (adósságinstrumentum), és általában "költség" - a kamat százaléka - merül fel.  Általában hitelként vagy más típusú finanszírozási eszközként nyújtják, általában egy pénzügyi intézmény.

Az európai települési szintű alkalmazkodás finanszírozása és finanszírozása számos uniós finanszírozási eszközön, nemzeti, regionális és helyi alapokon keresztül, valamint nemzetközi finanszírozási intézményektől és magán adományozó szervezetektől érhető el:

• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a LIFE program egyik kiemelt területe. A program társfinanszírozást biztosít az olyan bevált gyakorlatokra, kísérleti és demonstrációs projektekre, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozással szembeni fokozott rezilienciához vezető erőfeszítések támogatásához, különösen a városi területeken.
• Az EU kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 célja, hogy költségvetésének 35%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási kiadásokra fordítsa. Ehhez a végfelhasználók és az érdekelt felek bevonására is szükség van, ami megnyitja az utat a városok bevonása előtt. Ezt 2021-ben a Horizont Európa követi, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témáját is magában foglalja. 2020-ban az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó további pályázati felhívást tesznek közzé az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos témákkal.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás általánosan érvényesül az EU európai strukturális és beruházási alapjaiban (esb-alapok). Ezek közé tartozik a KAP (főként az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap); a Kohéziós Alap; az Európai Regionális Fejlesztési Alap (különösen az INTERREG-enkeresztül), az Európai Szociális Alap; valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap. Az adott tagállamban a nemzeti hatóságok felelősek ezen alapok kezeléséért, és további tanácsért fordulhatnak hozzájuk.
• Nemzeti és szubnacionális finanszírozás: Nemzeti és szubnacionális szinten egyaránt rendelkezésre állhat finanszírozás az alkalmazkodás tervezésére és végrehajtására, a tudatosság növelésére és a kapacitásépítésre vagy a kutatásra.
• A magánszektor általi finanszírozás: A magánszektor fontos érdekelt fél az éghajlatváltozás kockázataihoz való alkalmazkodásban, és nagy motivációval rendelkezik az alkalmazkodási intézkedésekhez. A magánszektor alkalmazkodási intézkedéseit a következők vezérlik: a) értékvédelmi indítékok, amikor a magánszereplők vagyonuk és ellátási láncaik védelmére törekszenek, b) értékteremtési lehetőségek, amikor a magánszektor üzleti lehetőségként kíván alkalmazkodási megoldásokat kínálni. A helyi önkormányzatokat ezért arra ösztönzik, hogy törekedjenek a magánszektorral való együttműködésre (például a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén) a magánszektorból származó finanszírozás mozgósítása érdekében.
• Az alkalmazkodás finanszírozása kiegészíthető olyan pénzügyi intézményektől származó hitelekkel is, mint az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
• A települési zöld/éghajlati/fenntarthatósági kötvények gyorsan jelennek meg a városok alkalmazkodási intézkedéseihez szükséges finanszírozás vonzásának eszközeként. A zöldkötvények létrehozása és kibocsátása szoros együttműködést igényel a pénzügyi piaci szervezetekkel.
• Emellett a biztosítási ágazat fontos magánszektorbeli szereplő, amely ösztönzőket biztosíthat a vállalkozások és a háztartások számára az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciába való beruházáshoz.
• Egyes városok úttörő szerepet játszottak az alkalmazkodás közösségi finanszírozással vagy magánadományozással kapcsolatos megközelítéseiben, míg a polgári kezdeményezések alulról felfelé építkező módon javasolnak alkalmazkodási intézkedéseket, amelyeket azután hirdetnek azon közösségnek, amely hajlandó adományozni vagy hitelezni a javasolt intézkedések végrehajtásához. Ily módon a kis összegű egyéni adományok jelentős összeget tesznek ki, amely elegendő az intézkedések végrehajtásához.
• Háztartások szavatoló tőkéje: A magánháztartások gyakran hajlandóak biztosítani lakhatásuk rezilienciáját és a család jóllétét azáltal, hogy kiadásaikat és beruházásaikat adaptívabb módon tervezik meg (pl. jobb szigetelésbe való beruházás házak felújításakor vagy esővízgyűjtés telepítése kerti öntözés céljából aszályos időszakokban). A figyelemfelkeltés, az oktatás és a nudge-ösztönzők hasznos eszközök a magánháztartások beruházásainak ösztönzésére. Egyes országokban a helyi önkormányzatok ösztönzőként visszatérnek az adó- vagy díjcsökkentési rendszerekhez is, például csökkentik az ingatlantulajdonosoknak felszámított esővízdíjakat, ha cserébe olyan intézkedésekbe ruháznak be, amelyek csökkentik az ingatlanukból a közüzemi vízelvezető rendszerbe történő esővíz-lefolyást.
• Ezenkívül az alkalmazkodás szempontjából releváns finanszírozás más ágazati finanszírozási mechanizmusokon keresztül is megszerezhető, amely esetben nem feltétlenül nevezhető „az alkalmazkodás finanszírozásának”, azonban továbbra is hozzájárulhat az alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikai célokhoz.

Tanácsos a rugalmasság, valamint a különböző finanszírozási és finanszírozási források kombinálása, különösen azokban az esetekben, amikor az erre a célra szánt önkormányzati költségvetési sorok nehezen biztosíthatók. Ezenkívül a nem pénzbeli támogatás igénybevétele (lásd az 1.8. lépést)enyhítheti a finanszírozási követelményekre nehezedő nyomást.

Az alábbiakban példákat sorolunk fel azokra a városokra, amelyek Európa-szerte sikeresen alkalmazzák ezeket a finanszírozási forrásokat az alkalmazkodáshoz, és ezeket részletesen ismerteti a városi alkalmazkodás finanszírozásáról szóló EEA-jelentés. A jelentés részletes áttekintést nyújt a városi alkalmazkodáshoz rendelkezésre álló uniós finanszírozásról és finanszírozási forrásokról is. Lásd még az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Városi alkalmazkodás Európában: hogyan reagálnak a városok az éghajlatváltozásra további információkért.

A Polgármesterek Szövetségének finanszírozási lehetőségekről szóló része lehetővé teszi az aláíró városok igényeinek megfelelő európai finanszírozási vagy finanszírozási programok keresését. Lásd még a Polgármesterek Szövetségének „Howto finance your local climate & energy actions?”és az „Innovatívpénzügyi rendszerek”című brosúráját, amelyek példákat tartalmaznak a Polgármesterek Szövetségét aláíró városok és régiók alkalmazkodási intézkedéseire. A Polgármesterek Szövetsége „Azalkalmazkodási intézkedések finanszírozása”című webináriuma bemutatja az Európai Beruházási Bank természetitőke-finanszírozási eszközét és az aláíró városok tapasztalatait az alkalmazkodási intézkedések helyi finanszírozásának módjáról.

Az EU-ban rendelkezésre álló alkalmazkodási finanszírozásról további áttekintések találhatók a Climate-ADAPT finanszírozási szakaszában, valamint a regionális és városfejlesztéssel foglalkozó uniós weboldalon.