2.3 A veszélyeztetett városi ágazatok azonosítása

Az éghajlatváltozás jelenlegi és várható hatásai (lásd a 2.1. és 2.2. lépést)a város egészét érintik, de egyes városi ágazatokat valószínűleg nagyobb sebezhetőségük vagy alacsonyabb alkalmazkodási képességük miatt jobban érintenek. Az, hogy egy adott ágazat képes-e alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz és megbirkózni azokkal, a gazdagságtól, a technológiától, az információtól, a készségektől, az infrastruktúrától, az intézményektől, a méltányosságtól, az önrendelkezéstől és a kockázatmegosztási képességtől függ. A sérülékeny ágazatok azonosítása fontos az alkalmazkodási erőfeszítések rangsorolásához és összpontosításához.

Az éghajlatváltozás a város egészére hatással van, de egyes városi ágazatok jobban ki vannak téve bizonyos éghajlati veszélyeknek, mint mások. Például a pluviális árvizek nem feltétlenül gyakorolnak közvetlen hatást a közegészségre, de hatással lehetnek a közlekedési hálózatra, továbbgyűrűző hatásokat okozva az ipar számára.  A hőhullámok jelentik az egyik legnagyobb éghajlati veszélyt az egészségre, de a megnövekedett víz- és energiafogyasztás miatt kihívást jelenthetnek a víz- és áramellátás számára is.

Az értékelés során ellenőrizendő, potenciálisan veszélyeztetett városi ágazatok és tevékenységi területek listájának ezért legalább a következőkre ki kell terjednie:

• Ipar
• Katasztrófakockázat-kezelés
• Közegészségügy
• Szociális jólét
• Várostervezés, beleértve a zöld és kék infrastruktúrát
• Épületek
• Energia
• Közlekedés
• Víz
• Környezetvédelem/biológiai sokféleség
• Oktatás
• Szolgáltatási ágazat, beleértve a turizmust
• Pénzügyi ágazat és biztosítás
• Információs és kommunikációs technológiák

Görgessen az oldal aljára az ezekre az ágazatokra vonatkozó információkért és erőforrásokért.

Egyes ágazatokban a települések közvetlen hatáskörökkel és részvétellel rendelkezhetnek, másokban kevésbé. Ezért ajánlatos az ágazati érdekelt felek szélesebb körét bevonni (lásd az 1.6. lépést)az ágazati sebezhetőségek értékelésébe. Fontos továbbá az ágazatközi hatások és az ágazatok közötti továbbgyűrűző hatások vizsgálata; az IVAVIA-hoz hasonló eszközök hasznosak lehetnek a hatásláncok értékeléséhez.

Az ágazatonkénti hatásokat az alábbi táblázatban szereplő kritériumok alapján kell értékelni.