2.6 Az alkalmazkodással kapcsolatos főbb aggályok azonosítása és a célkitűzések meghatározása

2.6 Az alkalmazkodással kapcsolatos főbb aggályok azonosítása és a célkitűzések meghatározása

E lépés célja, hogy az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és sebezhetőségek értékelése alapján stratégiai irányt dolgozzon ki az alkalmazkodás tervezéséhez (lásd a 2.4. lépést). Az alkalmazkodással kapcsolatos fő aggályok azonosítása (pl. mely ágazatot vagy éghajlati hatást kell elsőként kezelni) a hatások közvetlenségének és súlyosságának elemzésén, valamint a meglévő katasztrófakockázat-csökkentési stratégiák vagy a jelenlegi erőforrás- és infrastruktúra-gazdálkodási intézkedések és tervek kihasználásának lehetőségein alapul. Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek széles körére, tanácsos ezt a rangsorolást az érdekelt felek teljes körű bevonásával elvégezni (lásd az 1.6. lépést).

jelentéstételi sablon

Különböző módszerek állnak rendelkezésre az alkalmazkodással kapcsolatos fő aggályok rangsorolására (lásd az alábbi iránymutatást és eszközöket). Általánosságban a kezelendő éghajlati hatások rangsorolása során figyelembe veendő fő kérdések a következők:

• Már bekövetkezett hatások (lásd a 2.1. lépést),különösen azok, amelyek az előrejelzések szerint a jövőben súlyosbodni fognak (lásd a 2.2. lépést);
• a rövid, közép- és hosszú távú hatások valószínűsége és súlyossága;
• a kockázat az önkormányzat vagy az érdekelt felek hatáskörébe tartozik-e, és így a meglévő igazgatási megállapodások révén kezelhető-e;
• súlyos kockázatok, amelyek visszafordíthatatlanul befolyásolhatják a várost (pl. a tengerszint emelkedése);
• Az alkalmazkodási intézkedésekkel összehangolt meglévő mechanizmusok (pl. a lakásállomány felújítása, területrendezés, az uniós árvízvédelmi irányelv szerinti új jogszabályok végrehajtása), amelyek hasznos belépési pontokat biztosíthatnak a fellépéshez. Az alkalmazkodás beépítése a meglévő vagy tervezett kezdeményezésekbe (lásd az 5.3. lépést)annak vizsgálatával kezdődhetne, hogy a veszélyeztetett ágazatok (lásd a 2.3. lépést)jelenleg hogyan reagálnak az éghajlattal és az időjárással kapcsolatos veszélyekre, valamint az önkormányzat különböző osztályaival és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megbeszélések révén (lásd az 1.6. lépést). A vonatkozó kezdeményezések, ágazatok és stratégiák közé tartoznak a következők:
  
  
  • Fenntartható fejlődési stratégiák
  • Vízgazdálkodás (pl. vízgyűjtő-gazdálkodási tervek)
  • Lakhatás (pl. szociális lakhatási programok felújítása)
  • Tervezés (pl. területfejlesztési tervek, városrehabilitációs stratégiák)
  • Egészségügy (pl. hőhullám-tervek, járványkitörés-elhárítási tervek)
  • Sürgősségi szolgáltatások (pl. árvízreagálási tervek)
  • Szociális szolgáltatások (pl. a kiszolgáltatott csoportok azonosítása)
  • Zöldterület- és természetvédelmi stratégiák
  • Közlekedés (pl. új infrastrukturális projektek)
  • Energia (pl. megújulóenergia-beruházások vagy ellátási hálózatok)
  • Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák (lásd még az 5.4. lépést)
  • Idegenforgalom
  • Regionális gazdasági stratégiák

Amint ismertté válnak az alkalmazkodással kapcsolatos fő aggályok, konkrét és reális alkalmazkodási célok határozhatók meg a városra vonatkozóan. Ezeknek a lehető legmérhetőbbnek és legpontosabbnak kell lenniük, többek között azért is, mert az alkalmazkodási stratégia és/vagy terv végrehajtásának ezt követő nyomon követése és értékelése (lásd: 6. lépés) (lásd: 5. lépés)közvetlenül kapcsolódik a célokhoz.

Az alkalmazkodással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek elemzéséhez szükség van az érdekelt felek bevonására. Míg a kockázatok megvitatására és rangsorolására szolgáló találkozók és munkaértekezletek szervezése költségvetés- és időigényes, az alkalmazkodási prioritások közös megállapodásban történő meghatározása azt jelentheti, hogy az alkalmazkodási stratégiát (lásd az 5. lépést)jobban elfogadják, és így nagyobb esélye van a sikerre.