5.4 Az éghajlatváltozás kezelése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése révén

Az éghajlatváltozás hatásainak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése révén történő enyhítése és az éghajlatváltozás jelentette kockázatokhoz való alkalmazkodás két egymást kiegészítő megközelítés az éghajlatváltozás kezelésére. Mivel mind az éghajlatváltozás mérséklése, mind az ahhoz való alkalmazkodás ugyanazzal a hatásokkal foglalkozik, integrált módon kell dolgozniuk saját céljaik sikeres elérése érdekében. Ezenkívül a különböző alkalmazkodási intézkedések hozzájárulhatnak a mérséklési célok eléréséhez, és fordítva, ezáltal maximalizálva a lehetséges járulékos előnyöket.

A mérséklésre vagy az alkalmazkodásra vonatkozó döntést általában különböző kormányzati szinteken és különböző döntéshozói csoportok hozzák meg. A két szakpolitikai terület közötti fő különbség az, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, míg az alkalmazkodási erőfeszítések hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia növeléséhez.  A kettő összehangolása érdekében erősen ajánlott, hogy a mérséklési tervezést és végrehajtást képviselő érdekelt feleket bevonják az alkalmazkodás tervezési és végrehajtási ciklusába a folyamatos visszajelzés és keresztellenőrzés érdekében (lásd még az 1.3. és 1.6. lépést).

Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás közötti kölcsönhatás meghatározásához a következő megfontolások lehetnek hasznosak:

• Hatással vannak-e az alkalmazkodási intézkedések az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célkitűzésekre? Egyes alkalmazkodási intézkedések például fokozott energiafelhasználást tehetnek szükségessé; a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának választása kevesebb negatív kompromisszumot tesz lehetővé az éghajlatváltozás mérséklésével.

• Hatással vannak-e az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések az alkalmazkodási célkitűzésekre? Például egy száraz régióban a szénmegkötést enyhítő intézkedésként fokozó erdőtelepítés nagyobb keresletet okozhat a korlátozott és csökkenő vízkészletek iránt, ezáltal korlátozva az alkalmazkodási potenciált. A szárazföldi erőforrásokért folytatott verseny az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések között is kialakulhat. Ezért erősen ajánlott az integrált tervezés az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések legkedvezőbb kombinációjának azonosításához.

• Vannak-e más folyamatok, amelyek hatással vannak mind az éghajlatváltozás mérséklését, mind az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekre? Ezek olyan folyamatok lehetnek különböző szakpolitikai és döntéshozatali területeken, amelyek közvetett hatást gyakorolhatnak mind az éghajlatváltozás mérséklésére, mind az ahhoz való alkalmazkodásra, például a földhasználatra és a városi területrendezésre, a vízkészlet-tervezésre, a katasztrófakockázat-kezelésre, a stratégiai fejlesztési tervezésre, a költségvetési megfontolásokra, az infrastrukturális projektekre, az egészségügyi és szociális politikákra stb. Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos megfontolások valamennyi releváns döntéshozatali területen történő érvényesítése (lásd az 5.3. lépést)elengedhetetlen a különböző stratégiai célok közötti koherencia biztosításához.

• Vannak-e olyan döntések, amelyek javítják a járulékos előnyöket, vagy kompromisszumokat eredményeznek az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése között? Ezek lehetnek olyan döntések, amelyek közvetlenül kapcsolódnak mind az alkalmazkodáshoz, mind az éghajlatváltozás mérsékléséhez, azonban nem veszik kifejezetten figyelembe a járulékos előnyöket és kompromisszumokat, például a vízenergia és a fogyasztási célú felhasználás közötti vízelosztást, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó tevékenységekre vonatkozó költségvetési előirányzatokat, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését egyaránt lefedő nyomonkövetési rendszereket, valamint az éghajlatváltozás mérséklését vagy az ahhoz való kiegyensúlyozatlan alkalmazkodást támogató médialefedettséggel kapcsolatos döntéseket illetően. Minden olyan esetben, amikor olyan döntéseket hoznak, amelyek közvetlen hatással vannak mind az alkalmazkodásra, mind az éghajlatváltozás mérséklésére, kifejezetten ajánlott olyan mechanizmusokat létrehozni, amelyek kifejezetten foglalkoznak a kölcsönhatásokkal.

Az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése közötti legnagyobb szinergiákkal rendelkező fő városi ágazatok a területrendezés, az energia és az építőipar/épületek (lásd a 2.3. lépést).

Ezen összekapcsolási szempontok megfelelő kezelése érdekében az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos megfontolásokat az alkalmazkodási ciklus egészében figyelembe kell venni, különösen az alkalmazkodási lehetőségek azonosítása, értékelése és kiválasztása során (lásd a 3. és a 4. lépést). A kidolgozott alkalmazkodási stratégiának és cselekvési tervnek (lásd az 5.1. lépést)foglalkoznia kell a mérséklési erőfeszítésekkel való kölcsönhatásokkal és szinergiákkal is.