Távérzékelés alkalmazása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban

A távérzékelést arra használják, hogy tudást vagy akár döntéstámogató rendszereket hozzanak létre a megcélzott felhasználók (pl. a katasztrófakockázat-kezelésben részt vevő szakemberek, várostervezők, földtervezők, mezőgazdasági termelők stb.) számára. A végső felhasználók érdekelt félként való bevonása a tudás és a termékek tervezésének és létrehozásának teljes folyamatába elengedhetetlen a valóban használt és hasznos eredmények előállításához, a koprodukciós paradigmának megfelelően.

A távérzékelési technikákat, különösen a műholdas felvételeket már sikeresen alkalmazták az éghajlatváltozás számos területén, például a következő területeken: i. a globális hőmérsékleti tendenciák vizsgálata mind az óceán felszínén, mind a légkörben, ii. a napsugárzás globális felmelegedést befolyásoló változásainak észlelése, iii. az aeroszolok, a vízgőz-koncentráció és a csapadékviszonyok változásainak nyomon követése, iv. a hótakaró és a jégtakaró dinamikájának tanulmányozása, v. a tengerszint változásainak és a parti változásoknak a nyomon követése, vi. a növényzet állapotának és változásának nyomon követése, vii. a vízkészletek és az aszályok és száraz időszakok okozta hatások nyomon követése, viii. a tűzesemények és a tűzkibocsátások nyomon követése, ix. katasztrófakockázatok, például ciklon, árvizek és aszály előrejelzése, x. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatali folyamatok irányítása. A távérzékeléses adatok használata gyorsan fejlődik, mind az elérhető technikák, mind a felbontás tekintetében, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából releváns egyéb felhasználások várhatóan a következő jövőben jelennek meg.

A távérzékelés alkalmazásával kapcsolatban azonban aggályok merültek fel. Az éghajlatváltozás tanulmányozása és nyomon követése hosszú távú megfigyelési idősorokat igényel, míg a műholdas adatok gyakran rövid távúak. Továbbá a kapott képkockák bizonyos bizonytalanságai és torzulásai a rezgések és turbulencia miatt az érzékelők és a visszakeresési algoritmusok torzításaiból származhatnak, ezért a műholdas megfigyelések használata az éghajlatváltozási tanulmányokban megköveteli az ilyen korlátok egyértelmű azonosítását. Az egyéb lehetséges korlátozások közé tartoznak a következők: i. a légi járművek és drónok nagy felbontású adatainak beszerzésével kapcsolatos magas költségek; ii. egyes esetekben a szükséges technológiákhoz való korlátozott hozzáférés a költségek vagy a készségek korlátai miatt; iii. a légi járművekre és a műholdakra vonatkozó adatok időbeli folytonosságának megszakadása; míg az első különösen költséges lehet, és ezért korlátozott számú felméréshez áll rendelkezésre, a másodikat a műholdas visszatérési időtől függően rögzített időközönként gyűjtik.

A közvetlen szárazföldi megfigyelések térbeli lefedettsége jellemzően korlátozott, míg a távérzékelési technikák nagyobb léptékű megfigyelést tesznek lehetővé. A műholdas adatok széles lefedettséggel, multi-temporális és multispektrális képességgel rendelkeznek, és az éghajlatváltozással kapcsolatos adatokat és információkat szolgáltatnak kiterjedt területek számára. Ez lehetővé teszi az éghajlati rendszer jobb megértését, az éghajlatváltozás ökoszisztémákra gyakorolt hatásának tanulmányozását és előrejelzését, valamint a végrehajtott alkalmazkodási intézkedések hatékonyságának nyomon követését.

A távérzékelés veszélyes vagy megközelíthetetlen területeken is lehetővé teszi az adatgyűjtést, anélkül, hogy zavarná a webhelyet, és gyakori frissítéseket biztosít. Az adatgyűjtés gyakran olcsóbb és gyorsabb, mint a földről történő közvetlen adatgyűjtés. Emellett a drónok használata rugalmasabbá teszi az idő- és térmegfigyelést, és azzal az előnnyel jár, hogy nincsenek emberi kockázatok.

A műholdképek ára a térbeli felbontástól függően változik. Az alacsony felbontású (> 10m) archív képek általában ingyenesek, míg az ár 1 és 8 $ / km² között emelkedik, az 5-10 m-es felbontásról 0,3-1 m-es felbontásra (2019-es árak; lásd például Geocento). A költségek valamivel magasabbak a repülőgépek és drónok által készített képek esetében; ez utóbbi elérheti a felbontás < 0,05 m. Természetesen az árak emelkednek, ha testreszabott képekre van szükség. Erőforrásokra van szükség az adatok feldolgozásához és az alkalmazások fejlesztéséhez is. Végül elegendő készségre és kapacitásra van szükség a távérzékelési adatok használatához.

A végrehajtási idő az adatfeldolgozásra és a végső ismeretek vagy termékek átadására vonatkozik. Ez nagyban függ a távérzékelési technikák konkrét alkalmazási körétől és használatától, a rendelkezésre álló készségek szintjétől, a szükséges eszközök rendelkezésre állásától és a különböző érintett érdekelt felek közötti együttműködéstől.

Az éghajlatváltozás tanulmányozására, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések meghatározásának támogatására szolgáló távérzékelési technikák rövid és hosszú távon egyaránt alkalmazhatók.