Gyakorlatközösség az olaszországi Pugliában található Occhito-tó körüli erdők fenntartható kezeléséhez

Az erdőtüzek jelenleg az egyik fő oka az erdők károsodásának az Occhito-tó körüli területen. A levegő hőmérsékletének emelkedése, az átlagos éves csapadékmennyiség csökkenése és a szélsőséges időjárási események (hőhullámok) gyakoribb előfordulása az éghajlatváltozás mozgatórugói, amelyek kedveznek a tüzek terjedésének, különös tekintettel az erdőtüzekre. A modell-előrejelzések (azéghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti terv, 2023) arra utalnak,hogy Dél-Olaszország magasabb hőmérséklettel és kevesebb csapadékkal fog szembesülni: a legrosszabb forgatókönyvet (RCP 8,5) figyelembe véve a hőmérséklet akár 2 °C-kal is emelkedhet, és a csapadékmennyiség 2050-ig akár 20%-kal is csökkenhet. Várhatóan növekedni fog a meleg és száraz napok száma, valamint a szélsőséges aszályos események száma is (3 hónapnál hosszabb időtartam).

A dél-olaszországi helyzetet tovább súlyosbítja egyes erdőnövényzet-típusok jelenléte, amelyek magas fokú gyúlékonysággal rendelkeznek, mint például a mediterrán cserjések, a mediterrán fenyőerdők, a magyaltölgy-erdők és a cserjés tölgyerdők. 2020-ban a Regionális Környezetvédelmi Ügynökség (ARPAPuglia, 2022)398 tűzesetet regisztrált Pugliában, amelyek teljes területe közel 3 600 hektár volt. A terület több mint 40%-át (1474 hektárt) erdő borította. Puglia régió leginkább érintett tartománya Foggia (ahol az Occhito erdő található), mind a tüzek számát, mind a lefedett területet tekintve, közel 1200 hektárral. 2013 óta az egyes tűzesetek átlagos éves területe (2017 kivételével) mindig kevesebb mint 10 hektár volt, ami arra utal, hogy a megelőzés és az aktív erdőtűz-kezelés eredményessé válik a régióban.

Az éghajlatváltozás mellett a mezőgazdasági földterületek termelésből való kivonása további kihívásokhoz, a kezeletlen növényzet talajon való felhalmozódásához és új városi települések létrehozásához vezet a vidéken. Mindkét folyamat növeli a tűzveszélyt a városi-erdő határfelületen található emberek és eszközök számára, és növeli a polgári védelem költségeit, különösen nyáron.

Az erdős területek rossz állapota (zavarok, földcsuszamlások, tüzek) csökkenti hatékonyságát a lejtők megszilárdításában és a tó ökológiai állapotának megőrzésében. Az erdészetet a helyi igényeken alapuló és irányítási célkitűzés nélküli, szétszórt beavatkozások révén gyakorolják. A terület állami, önkormányzati és magántulajdon mozaikja. A helyi önkormányzatok panaszkodnak az erdőgazdálkodási terv hiánya miatt, és támogatják az erdők egészséges állapotának fenntartását célzó erdészeti beavatkozásokat.  

A PABLO (Environmental and Forest Planning of Occhito Lake) projekt célja, hogy előmozdítsa az innovációt és részt vegyen az erdészeti ágazatban azáltal, hogy tudományos, műszaki, politikai és magán üzleti partnereket (gyakorlati közösséget) egyesít. A környezeti szempontokat és a gazdasági termelést egyaránt figyelembe vevő kombinált megközelítés révén a projekt célja az erdők ellenálló képességének, valamint az Occhito-tó környező tájának erdőállományai védelmi és környezeti funkcióinak javítása. A projekt várhatóan megóvja az erdőket a természetes bolygatásoktól és a többszörös kihívásoktól, beleértve az éghajlatváltozás miatti növekvő aszály- és tűzkockázatot. A konkrét célkitűzések a következők:

• A magán- és állami szervezetek közötti szinergiák előmozdítása a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása érdekében
• Innovatív és megismételhető erdészeti technikák bevezetése
• Tűzmegelőzési és -kezelési erdészeti beavatkozások végrehajtása
• Vonatüzemeltetők a tűzmegelőzés érdekében a projekt élettartamán túl is.

A PABLO projekt keretében háromféle megoldás kerül megvalósításra: az Occhito-tó körüli területre vonatkozó erdőgazdálkodási terv elkészítése; ii. köz-magán társulás kialakítása az irányítási terv végrehajtására; ii. kísérleti projekt végrehajtása az előírt égési technika alkalmazására az ellenőrizetlen erdőtüzek megelőzése érdekében.

 Az erdőgazdálkodás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében erdőgazdálkodási tervet dolgoztak ki, amely az Occhito-tavat körülvevő erdei tájra összpontosít. A gazdálkodási terv tartalmazza azokat a célkitűzéseket, stratégiákat, valamint erdészeti és nem erdészeti beavatkozásokat, amelyeket a következő 10 évben végre kell hajtani az erdőtüzek megelőzésének fokozása és az erdőterületek hidrogeológiai instabilitásának enyhítése érdekében, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbít.

A terv elkészítését egy részletes erdőleltározási szakasz előzte meg, amelynek célja az erdőszerkezet jobb jellemzése, valamint az egészség, a vitalitás és a jelenlegi gazdálkodási trend értékelése volt. A leltárt a hagyományos megfigyelési technikák és a távérzékelési technikák, különösen a légi Lidar érzékelő integrálásával készítették el. A terepi adatokat az egyrétegű rétegzett mintavételi rendszer alkalmazásával összesen 85 homogén területen gyűjtöttük (morfológia és erdőtípus szerint), tovább bontva négyzetes cellákra (23mx23m). Többek között a fák sűrűségét, fajösszetételét, biomasszáját, emlőmagasságban mért átmérőjét, a fákban tárolt szenet homogén területenként egy véletlenszerű cellában mértük.

Minőségi adatokat is gyűjtöttek annak érdekében, hogy információkat gyűjtsenek a környezeti feltételekről (pl. lejtő, szempont, tengerszint feletti magasság, hidrogeológiai instabilitás, növényzetkárosodás), valamint az egyes területek irányítási környezetéről. Az erdős területen több LiDAR drónrepülést hajtottak végre, amelyeket DTM (digitális terepmodell), DSM (digitális felületmodell) és CHM (digitális lombkorona-magasságmodell) biztosítására használtak. Minden adatot felhasználtak az éghajlatváltozás és más hatások által veszélyeztetett területek azonosítására és a tervezési feladat megalapozására.

A terv végrehajtásának megkönnyítése érdekében egy köz- és magánszféra közötti erdőgazdálkodási modellt javasoltak: önkéntes „erdészeti megállapodás”, amelyhez a területet működtető és irányító különböző szervezetek csatlakozhatnak. Ide tartoznak például az önkormányzatok, a környezetvédelmi egyesületek, a helyi akciócsoportok és a szövetkezeti vállalkozások vagy az egyes parcellákat birtokló vagy kezelő magánszemélyek.  Számos érdekelt fél fejezte ki érdeklődését, mind Puglia, mind Molise régió, valamint a PEFC Italy (erdőtanúsítási irányító testület) részéről. A megállapodás stratégiai célkitűzései a terület fenntartható kezelésére irányuló területi irányítási képesség növelése és a fenntartható ellátási láncok fejlesztésének előmozdítása. Ez az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és nyújtása révén valósul meg, tiszteletben tartva a biológiai sokféleséget, a helyi gazdaságot, a helyi kultúrát és tájakat. Az erdészeti megállapodás tervezetében a stratégiai célkitűzések 13 konkrét intézkedésben jelennek meg. Ezek olyan projekteket foglalnak magukban, amelyek az erdei ökoszisztémák rezilienciájának megőrzésére és fokozására irányulnak olyan természetalapú megoldások révén, amelyek célja a lejtők megszilárdítása, valamint az éghajlatváltozás miatt súlyosbodó tűzkockázatok és kártevőfertőzések megelőzése.

Végül a tűzveszély megelőzésére előírt égési sérülések alkalmazhatóságát tesztelték egy kísérleti kísérleti projektben 4,84 hektáros területen. Az előírt égés a tűz tudatos és szakszerű alkalmazása a tervezett felületeken, pontos előírások és működési eljárások alkalmazásával. A tűz használata természetalapú megoldás, amely megnehezíti az erdőtüzek lombkoronán keresztül történő terjedését, és csökkenti az üzemanyag rendelkezésre állását. Az előírt égési, finom és elhalt növényi anyagokat, amelyek különösen érzékenyek a gyulladásra, eltávolítják vagy csökkentik, megszakítják az üzemanyag függőleges folytonosságát, és fenntartják vagy helyreállítják az erdő belsejében és szélén található kis nyitott tereket. Ez is egy erdészeti technika, mivel elősegítheti a legkívánatosabb fajok kiválasztását és megváltoztathatja a fapopulációk szerkezetét, elősegítve a diametrikus növekedést és biztosítva az erdei ökoszisztéma nagyobb stabilitását. A megfelelő területek azonosítását és az üzemeltetők képzését követően sor került a kísérleti projekt végrehajtására. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok közös utat indítottak annak feltárására, hogy miként lehetne pótolni a jelenlegi regionális joghézagokat (lásd még a „Politikai és jogi keret” és a „Siker- és korlátozó tényezők” című szakaszokat), mivel az előírt égetési technikát még mindig nem szabályozzák konkrét regionális operatív iránymutatások.

Az erdészeti megállapodás partnersége rendszeres időközönként nyomon követi az erdőgazdálkodási tervben előirányzott beavatkozásokat, és általánosabban az erdészeti megállapodásban előirányzott tevékenységeket a hatékonyság tekintetében: e tevékenység koordinálása az erdészeti megállapodás irányító szervének feladata.

Az érdekelt felek részvétele képezi a PABLO projekt alapját, amely a „gyakorlati közösség” fogalmát alapvető pillérévé teszi. A gyakorlatok közösségei olyan emberek csoportjai, akik közös aggodalmakkal, érdekekkel és célokkal rendelkeznek. A PABLO gyakorlati közössége köz- és magánszervezetekből áll, amelyek különböző szerepekkel és felelősségi körökkel vesznek részt a projektben. Magában foglalja a Capitanata Konzorciumot (amely a hidraulikus hálózatot és az újraerdősítési beavatkozásokat irányítja), a Molise Egyetem ARIA kutatóközpontját, három kis agrár-erdészeti magánvállalkozást (ATSMontemaggiore, Tecno Forest, D.R.E.Am. Italia), valamint a regionális szintű együttműködést előmozdító regionális szervezetet (LegaCoop Puglia). Ezenkívül az Agriplan Innovation bróker támogatja a projektet. Számos más jogalany, például az erdőterületen gazdasági érdekeltséggel rendelkező önkormányzatok és magántulajdonosok is érintettek. Számos rendezvényt szerveztek a projekteredmények tájékoztatására és megosztására, valamint a potenciális érdeklődők összegyűjtésére az erdészeti megállapodás aláírása érdekében. A gyakorlatközösségen alapuló megközelítés és az erdészeti megállapodás révén az Occhito-tó területén élő és dolgozó embereknek az erdőgazdálkodás környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságára való átállás vezető szereplőivé kell válniuk.

A projekt egyik fő sikertényezője a különböző magán- és állami szervezetek együttműködése egy közös cél érdekében. A projekt iránt több municiplalitás is érdeklődött, és részt vett a projekt rendezvényein. Együtt meghatározták a földek elhagyásának és elnéptelenedésének ellensúlyozására, valamint a terület hasznosítására kínálkozó lehetőségeket, megnyitva a lehetőséget az olyan új és diverzifikált gazdasági tevékenységek előtt, mint az ökoturizmus.

Mivel a projekt a pugliai regionális fejlesztési programból részesült finanszírozásban, a projekttevékenységek a tó pugliai (keleti) oldalára összpontosultak. Az Occhito-tó körüli erdős terület azonban a Molise régióra (a tó nyugati oldalára) is kiterjed. Olyan problémákkal szembesül, amelyek nagyon hasonlóak a Pugliában tapasztaltakhoz. Így a PABLO projekt erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy eredményeit a Molise-ba exportálja. Számos cseretevékenységet szerveztek, például különböző találkozókat, amelyeken mind Puglia, mind Molise érdekelt felei részt vehettek. A Molise régióban található egyes települések további részt fognak venni az erdészeti megállapodásban, hogy hozzájáruljanak az erdészeti tervben előirányzott tevékenységekhez, és élvezzék azok előnyeit.

A szubregionális szinttől a regionális szintig terjedő vertikális skálázás alulról felfelé építkező megközelítése révén a projekt magasabb kormányzati szinteket érhet el, megteremtve a más területeken megvalósuló hasonló projektek feltételeit és fokozva a tudástranszfert.

A PABLO projektben tesztelt előírt égési technika nem rendelkezik megfelelő szabályozással Puglia régióban, bár a regionális jogszabályok előirányozzák, tesztelték és egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá. Ezért annak operatív és teljes körű alkalmazását jelenleg korlátozza a jelenlegi regionális joghézag. E hiányosság orvoslásának első lépése az volt, hogy felhívták a különböző közigazgatási szervek figyelmét erre a kérdésre.   

Hosszú előkészítő munkára volt szükség az erdőgazdálkodási terv elkészítéséhez, amelyben a földhasználati korlátokra vonatkozó valamennyi információt a korábbi növénytani, erdészeti, agronómiai és faunális tanulmányokból származó adatokkal együtt gyűjtötték össze. A LiDAR-adatok gyűjtése és elemzése szintén több erőforrást igényelt, és 2021 januárja és júniusa között az elhúzódó kedvezőtlen meteorológiai körülmények akadályozták. Emellett a Covid19-világjárvány, amely arra késztette a nemzeti és regionális kormányt, hogy számos korlátozást vezessen be a helyszíni és társadalmi tevékenységekre vonatkozóan, tovább késleltette a tervezett munkát.

A projekt teljes költsége 498 550,00 euró, amely a Puglia PSR-től származik. A projekt 4 munkacsomagot tartalmaz (i. projektmenedzsment és -koordináció, ii. Nyomon követés, iii. Végrehajtás, iv. terjesztés). Az összköltségek a következőképpen oszlanak meg: WP1 (192500 €) az összköltség 4%-a, WP2 (10000 €) az összköltség 2%-a, WP3 (373000 €) az összköltség 75%-a és WP4 (96300 €) az összköltség 19%-a.

A projekt megvalósítása számos előnnyel jár. Megfelelő gazdálkodás esetén az erdők fontos bevételi forrást jelentenek azáltal, hogy számos olyan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, amelyek gazdasági, ökológiai és társadalmi előnyökkel járhatnak. Az összehangolt erdőgazdálkodás várhatóan: i. az erdő védelmi funkciójának erősítése (a lejtők megszilárdulása és a víz megőrzése); növekvő erdőállomány; iii. a biológiai sokféleség megőrzésének előmozdítása a fa- és nem fatermelés fenntartása mellett; iii. az erdők rezilienciájának javítása; iv. a természetes regeneráció és az erdő újravadítását célzó természetes folyamatok támogatása; és ; iv. a kártevők által okozott tűzesetek és növénybetegségek számának és súlyosságának csökkentése.

A projekt várhatóan társadalmi előnyökkel is jár azáltal, hogy megszünteti a környezetvédelem és a gazdasági és társadalmi szempontok összeegyeztetésének lehetőségével kapcsolatos általános szkepticizmust. A projekt célja, hogy maximalizálja a fatermékek rövid ellátási láncainak használatát, összekapcsolva a helyi beszállítókat a helyi fogyasztókkal. Ez magában foglalja a szokásos műveletekből – például a famaradványok forgalmazásából – származó fatermékeket, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a helyi gazdaságokra és a vidékfejlesztésre. Ez hozzá fog járulni az elhagyott vagy marginális vidéki területek valorizációjához is, ellensúlyozva a vidék elhagyását és elnéptelenedését. Támogatják továbbá az erdő szabadidős tevékenységekre és ökoturizmusra való felhasználását a terület mezőgazdasági-erdészeti pásztorútjainak és ösvényeinek javítását célzó beavatkozások révén.

A PABLO projekt a 2014–2020-as vidékfejlesztési program (PSRPuglia)keretében jött létre, és a 16.2. intézkedés keretében több partner együttműködésén keresztül támogatja kísérleti projektek és innovációs termékek, gyakorlatok és folyamatok megvalósítását a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban.

Puglia régió, miután elismerte az erdők és az erdőgazdálkodás szerepét az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásában, megkezdte az ágazatra vonatkozó regionális jogszabályok és tervezés átszervezését és felújítását a nemzeti erdészeti keretjogszabályok követelményeinek megfelelően (2018. április^3-i 34. sz. törvényerejű rendelet). Az erdőgazdálkodást jelenleg az erdőkről és az erdészeti ellátási láncokról szóló regionális törvény (1/2023. sz. törvény) szabályozza. Több célkitűzés közül célja a regionális erdei ökoszisztémák rezilienciájának és működésének javítása a katasztrófakockázatok csökkentésének, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a biológiai sokféleségnek és a táj megőrzésének a támogatása érdekében. Megállapítja, hogy regionális erdészeti programot (programma forestale regionale, PFR, kidolgozás alatt) kell kidolgozni és elfogadni az erdészeti örökség és a kapcsolódó ellátási láncok megőrzésére, hasznosítására és aktív kezelésére irányuló regionális stratégiák meghatározása érdekében. Puglia régió erdőnyilvántartása és a regionális erdőtípusok térképének (Puglia régió honlapja)mint a tervezés alapvető tudáseszközének elfogadása volt az első lépés a PFR felé.

A 2021. augusztus 6-i 24. sz. tartományi törvény előírja az előírt égést. Az előírt égési sérülések stratégiai és korlátozott területeken, valamint olyan konkrét környezeti feltételek mellett alkalmazhatók, amelyek biztosítják a tűz egy előre meghatározott területen belüli elzárását. Az előírt égetés megengedett a tűzmegelőzés, a táj és a természetes élőhelyek megőrzése, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodás (a takarmánytermelés javítása és a kórokozók felszámolása), a kutatási tevékenységek, a tűzoltók képzése és a kommunikációs tevékenységek fejlesztése érdekében. Az előírt égetés használatának szabályozásához szükséges regionális iránymutatások azonban még mindig hiányoznak, így regionális szinten korlátozzák annak tényleges használatát. 2023 júniusában elfogadták az erdőtüzek előrejelzésére, megelőzésére és aktív kezelésére vonatkozó regionális tervet (2023–2025). A terv várhatóan felgyorsítja a Pugliában előírt égési sérülésekre vonatkozó normatív iránymutatások kidolgozásának folyamatát. 

A PABLO projekt 2020 augusztusában kezdődött és 2024 augusztusában ért véget. A terepi szakasz, beleértve a LiDAR drónokkal végzett erdőfelmérést is, 2021 őszén fejeződött be. Az előírt égetési tevékenységeket 2021 tavaszán végezték el. A környezetvédelmi és erdőgazdálkodási terv 2023-ban készült el, végleges közzététele és végrehajtása folyamatban van. Az erdészeti megállapodás jelenleg előfizetésre áll rendelkezésre.

Az Occhito-tavat körülvevő terület környezetvédelmi és erdőgazdálkodási terve 10 évre szól. A terv első felülvizsgálatát öt év elteltével tervezik. Az első erdészeti megállapodás – annak véglegesítését követően – öt évre szól. Az ezen irányítási eszközök által előirányzott valamennyi intézkedés határozatlan élettartamú lesz, és hosszú távon hatékony lesz.

Giovanni Santuopoli

Department of Agriculture, Environment and Food, University of Molise

giovanni.santopuoli@unimol.it

Alvites, C., O’Sullivan, H., Francini, S., Marchetti, M., Santopuoli, G., Chirici, G., ... & Bazzato, E. (2024). Nagy felbontású lombkorona magasság leképezése: A NASA globális ökoszisztéma-dinamikai vizsgálatának (GEDI) integrálása több forrásból származó távérzékelési adatokkal. Távérzékelés, 16(7), 1281.

PABLO projekt brosúra