Árvízvédelemre és természetvédelemre szolgáló, országhatárokon átterjedő vízmentesített terület: Hedwige és Prosper Polders

Az 1950-es évek óta jelentősen megnőtt a viharhullámok előfordulása az Északi-tengeren, és a tengerszint emelkedése az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben tovább növeli ezt a fenyegetést. A viharhullámok különösen Antwerpent (Belgium) fenyegetik, mivel a Scheldt-torkolat ezen a ponton jelentősen szűkül, ezáltal növelve a magas vízszintet. A Hedwige és a Prosper polderek döntő fontosságúak, mielőtt a Scheldt eléri Antwerpent. E két polder megnyitása „tárolást” biztosít a viharfelhők számára, csökkentve az antwerpeni és az upstream vízszintet, és ezáltal javítva a biztonságot ezen a városi és ipari területen.

A Hedwige-Prosper projekt fő célja az árvízvédelem javítása az átfogó Sigma-terv részeként, extra helyet biztosítva a Scheldt folyó számára az áradásokhoz. Új torkolatközi ártér is kialakításra került, amely teret biztosít az árapályos természetnek.

A Hedwige-Prosper polders projekt a Scheldt és mellékfolyói mentén a Sigma-terv részeként végrehajtott projektek egyike. Új torkolati természeti területet hoz létre, és hozzájárul az árvízvédelemhez. Az új természetes élőhelyeket és a fokozott árvízvédelmet úgy érik el, hogy a gátvédelmet a szárazföld belsejébe helyezik, ezáltal a jelenleg védett gátakat a Scheldt folyó árapályhatásának teszik ki. Az új, belföldön épített gát (gyűrűs gát) védi a hátország alacsonyan fekvő lakóterületét, a gyűrűs csatornával együtt, amely a kis vízfolyásokból gyűjti a vizet, és egy halbarát szivattyúállomást aktivál, amely heves esőzés esetén a felesleges vizet a Scheldtbe vezeti. Az új gát 10,2 méter tengerszint feletti magasságban van (a Normaal Amsterdams Peil, a Standard Amsterdam Level, a NAP méri) a legtöbb hosszában. Ezt a projekttípust „depolderingnak” nevezik, és az „irányított kiigazítás” megközelítés részének tekinthető.

A két egykori polderben összesen 465 hektárnyi természeti terület fejlesztése folyik, amelyből 295 hektár holland területen, 170 hektár pedig belga területen található. Ez a 465 hektáros terület a szomszédos Saeftinghe vizes élőhelyekkel együtt összesen körülbelül 4100 hektáros brakkos árapályterületet hoz létre. A Hedwige-Prosper polderek azonban nem kapcsolódnak közvetlenül a Saeftinghe-hez, mivel egy gátat tartalmazó csővezeték elválasztja a két területet, és a helyén marad. Az új torkolati természetvédelmi területek létrehozása a Hollandia és Flandria közötti Scheldt-megállapodások részét képezi: a Hedwige polderben végzett munka hozzájárul a 600 hektárnyi ilyen terület létrehozására vonatkozó holland kötelezettségvállalás teljesítéséhez. Az ebből eredő árapályos természeti területek részét fogják képezni annak a munkának, amelyet Hollandia és Belgium az uniós élőhelyvédelmi irányelv szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében fog végezni. Ez kompenzáció az antwerpeni kikötőt elfoglaló természeti területekért, valamint a Scheldt kotrásáért.

A kívánt természeti terület létrehozásának elősegítése érdekében patakrendszert ásnak a polderekben. A kísérő munkálatok közé tartozik a meglévő vízelvezető rendszer feltöltése és a vízelvezetéssel kapcsolatos egyéb infrastruktúra eltávolítása, a kemény infrastruktúra, például az utak eltávolítása, valamint a meglévő növényzet és szükség esetén egyes meglévő mocsarak eltávolítása. E módosításokat követően a természetes folyamatok lehetővé teszik, hogy a területet egyre természetesebb körülményekké alakítsák. Ezek a mocsarak hozzájárulnak a torkolat öntisztító képességéhez; ezenkívül a vizes élőhelyek fontos szilícium-dioxid-forrást jelentenek a kovamoszatok számára, amelyek a tápláléklánc alapját képezik. Az új ártéri természetvédelmi terület létrehozása várhatóan új rekreációs lehetőségeket fog eredményezni. A javasolt terv magában foglalja egy természeti pavilon és öko-lodges építését, valamint számos gyalogos és kerékpáros útvonalat, kilátókat, tájékoztató táblákat, padokat és parkolóhelyeket a látogatók számára. A projekt számos költőszigetet is előirányoz, mivel a terület nagy ökológiai értékkel bír, és egyike a nagyon veszélyeztetett avocet és más madárfajok számára alkalmas kevés költőhelynek. A polderben eddig épített ideiglenes tenyésztési szigetek már bizonyították értéküket, és nem kevesebb, mint 75 pár avocetnek adtak otthont, amint azt 2020 nyarán kimutatták.

2014 végén eltávolították a külső gátakat a belga Prosper-fennsíkon, megnyitva ezt a területet az árapály előtt. Az új belgiumi gát 2015-ben készült el. Megadták a holland oldalon az új szárazföldi gát – a Hedwige polder – építési engedélyét. Az építkezés folyamatban van, és várhatóan 2021-ben fejeződik be.

A projekt ellenállásba ütközött Belgiumban (Prosper polder) és Hollandiában (Hedwige polder), különösen Zeeland tartományban, ahol található. Az ellenzéket mindkét polderben belga földtulajdonosok vezették. Belgiumban 2011-ben megszűnt a Prosper polder depolderezésével szembeni jogi ellenállás. Erősebb ellenállás alakult ki a hollandiai Hedwige polderben, ahol a mezőgazdasági termelők és a lakosok csatlakoztak a tiltakozásokhoz. Aggályaik közé tartozott a mezőgazdasági földterületek elvesztése, általában a depolderezéssel szembeni ellenállás, valamint az attól való félelem, hogy Zeelandban további depolderezési projektekre kerülhet sor. Ez az ellenállás vezetett ahhoz, hogy a holland nemzeti kormány elhalasztotta a projektet, és alternatívák tanulmányozását kérte, beleértve a különböző helyszíneket és a projekt területén végzett alternatív munkákat. Az elemzés nem talált elfogadható alternatívát, és a holland kormány 2012-ben úgy döntött, hogy folytatja a munkát Hedwige polderben.

A tervezési dokumentumokat ezt követően 2013 szeptemberében hathetes észrevételezési időszakra készítették el és bocsátották a nyilvánosság rendelkezésére. Körülbelül 2000 személy és szervezet nyújtott be észrevételeket a tervvel kapcsolatban. 2013 szeptemberében egy találkozóra is sor került a helyi polgármesteri hivatalban. A holland Államtanács 2014. november 12-én megalapozatlannak nyilvánította a projekttel szembeni valamennyi jogi kifogást.

A Sigma-terv egészét tekintve a gazdasági elemzés azt mutatta, hogy a projektek kombinációja, beleértve a Hedwige-Prosper polder projektet is, költséghatékonyabb lenne a városi területek és a gazdasági tevékenységek védelme szempontjából, mint egy nagy viharvédő gát építése.

A Hedwige és a Prosper polder élő laboratóriumként működik az Interreg Polder2C projektjén belül, és olyan teret kínál, ahol különböző partnerek és szervezetek találkoznak, hogy megtervezzenek, végrehajtsanak és értékeljenek egy sor, a gátak teljesítményével és a vészhelyzeti reagálással kapcsolatos kísérletet. Emellett teret biztosít a tudáscseréhez és az oktatáshoz, és diákoknak és fiatal szakembereknek szóló rendezvényeknek ad otthont.

A vízkiszorítási projekt által létrehozott torkolati természeti területeket idővel fenn kell tartani. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a projektterületen túl magas lehet az üledékképződés aránya, ami olyan területeket eredményezhet, amelyek nem egyeztethetők össze a projekt természeti vagy árvízvédelmi célkitűzéseivel. Az ellenzék, különösen Hollandiában, késleltető tényező volt.

A holland kormány költség-haszon elemzése több projektalternatívát vizsgált meg, és jelezte, hogy a hollandiai Hedwige polder depolderezésére kiválasztott projektlehetőség 40,0–49,3 millió euróba kerülne (a belgiumi Prosper polder depolderezésének költségeit 25,8 millió euróra becsülték).

Mind a Hedwige, mind a Prosper polderek projektköltségeit főként a belga Sigma-terv fedezi. Ez annak tudható be, hogy a projekt fontos a belga integrált vízgazdálkodási célkitűzések szempontjából, beleértve a Scheldten belüli hajózási megközelíthetőség fenntartását és az árvízvédelmet. Így a hollandiai Hedwige polder költségeinek nagy részét a flamand kormány fizeti. A flamand kormány fedezi a torkolati természeti terület fejlesztésével kapcsolatos előkészítési és fejlesztési költségeket, beleértve a gátvédelmi területek befelé történő mozgatásának költségeit is. Flandria Hollandia számára is megtéríti a földterület kisajátításának költségeit. Hollandia felelős az egyéb költségekért, például a projektet követő mezőgazdasági támogatásért, a belső gát fejlesztéséért és a projekt alternatíváinak elemzésével kapcsolatos költségekért.

A projektből származó, a költség-haszon elemzésben figyelembe vett előnyök a következők: a vízminőség javítása, a természeti terület növelése, új szabadidős lehetőségek biztosítása, a levegő minőségének javítása a szántott földekről származó finom por csökkentése révén (évi 30 tonna PM10-csökkentés), a peszticidhasználat csökkentése és a vízszint csökkentése viharhullámok idején. Az árvízvédelmi előnyök elsősorban Belgium területén jelentkeznek majd, bár más előnyök a határ belga és holland oldalán is jelentkeznek majd.

Az azonosított veszteségek közé tartozik a kulturális (mezőgazdasági) táj egy részének csökkentése, valamint a jelenlegi rekreációs lehetőségek, életterek és mezőgazdasági földterületek megszüntetése.

A Hedwige polder depolderezéséről 2005-ben született megállapodás a flamand régió és a holland nemzeti kormány között a Scheldt torkolati körvonal 2010-es fejlesztéséről szóló szerződésben. Ebben a megállapodásban Hollandia beleegyezett abba, hogy legalább 600 hektár torkolati természeti területet alakít ki Hollandia területén. Flandria beleegyezett, hogy 1100 hektárnyi vizes élőhelyet alakít ki Belgium területén. Hollandia kötelezettséget vállalt arra is, hogy legkésőbb 2007-ig megkezdi a hedwige-i polder depolderezését, és legalább 440 hektár ártéri természeti területet hoz létre ezen a helyen. E megállapodást követően azonban Hollandiában az ellenállás késedelmekhez vezetett. Az Európai Bizottság jogi eljárást indított Hollandia ellen a természetvédelmi kötelezettségeivel kapcsolatban. Az alternatívák felülvizsgálatát követően a holland kormány 2012-ben úgy határozott, hogy a Hedwige poldert a terveknek megfelelően depolderizálják.

Maga a projekt hozzájárul Hollandia és Belgium torkolati élőhelyek (H1130, H1330) megőrzésére vonatkozó, az élőhelyvédelmi irányelv szerinti nemzetközi kötelezettségeihez. A terület a már meglévő Westerschelde & Saeftinghe Natura 2000 területtel határos Natura 2000 területté válik.

A jövőben a Hedwige Prosper projekt a Doel polderrel együtt a Groot-Saeftinghe Border Park (részben a Grenspark Groot Saeftinghe Interreg projekt által finanszírozott) részévé válik, amely Nyugat-Európa legnagyobb árapályterülete, 4500 hektáros területen.

A munkálatok végleges befejezése, miután optimalizálták a csatornarendszert a polderen belül, hogy lehetővé tegyék a Scheldt megfelelő áramlását, várhatóan 2023-ban fejeződik be.

A projekt időtartamát nem tüntették fel; rendszeres fenntartással és karbantartással várhatóan évtizedekig a helyén marad. Amint fentebb megjegyeztük, az üledékképződés hatással lehet annak jellegére és árvízvédelmi funkcióira.

Dorien Verstraete
Waterwegen en Zeekanaal NV – Department Sea Scheldt
Anna Bijnsgebouw - Lange Kievitstraat 111-113 bus 44 - 2018 Antwerpen
Email: Dorien.Verstraete@WenZ.be

Generic e-mail: Zeeschelde@wenz.be

General contact for the SIGMA plan: https://www.sigmaplan.be/en/contact-us

A SIGMA-terv