Határokon átnyúló, depolderált árvízvédelmi és természeti terület: Hedwige és Prosper Polders

Az 1950-es évek óta jelentősen megnőtt a viharhullámok előfordulása az Északi-tengeren, és a tengerszint emelkedése az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben tovább növeli ezt a veszélyt. A viharok különösen Antwerpent (Belgium) fenyegetik, mivel a Scheldt-torkolat ezen a ponton jelentősen szűkül, ezáltal növelve a magas vízszintet. A Hedwige és a Prosper polderek döntően közvetlenül azelőtt helyezkednek el, hogy a Scheldt elérné Antwerpent. E két polder megnyitása „tárolást” biztosít a viharos hullámvizek számára, csökkentve az antwerpeni és az upstream vízszintet, és ezáltal javítva a biztonságot ezen a városi és ipari területen.

A Hedwige-Prosper polders projekt fő célja az árvízvédelem javítása az átfogó Sigma-terv részeként, további teret biztosítva a Scheldt folyónak az áradások számára. Új torkolati árapály-területet is létrehoznak, amely helyet biztosít az árapály-természetnek.

A Hedwige-Prosper polders projekt egyike azon projekteknek, amelyeket a Scheldt és mellékfolyói mentén hajtanak végre a Sigma-terv részeként. Új torkolati természeti területet hoz létre, és hozzájárul az árvízvédelemhez. Az új természetes élőhelyek és a fokozott árvízvédelem a gátvédelem szárazföldi mozgatásával érhető el, ezáltal a jelenleg védett poldereket a Scheldt folyó árapály hatásának teszi ki. A belföldön épített új gát (gyűrűs gát) védi a hátország alacsonyan fekvő lakóterületét, a gyűrűs csatornával együtt, amely összegyűjti a vizet a kis vízfolyásokból, valamint egy halbarát szivattyúállomással, amely heves esőzés esetén aktiválódik, hogy a felesleges vizet a Scheldtbe vezesse. Az új gát magassága 10,2 méter tengerszint feletti magasságban van (a Normaal Amsterdams Peil, a Standard Amsterdam Level, a NAP szerint mérve) hosszának nagy részén. Ezt a projekttípust „depolderingnek” nevezik, és az „irányított kiigazítási” megközelítés részének tekinthető.

A két egykori polderben összesen 465 hektárnyi természeti területet alakítanak ki, amelyből 295 hektár holland területen, 170 hektár pedig belga területen található. Ez a 465 hektár a szomszédos Saeftinghe vizes élőhelyekkel kombinálva összesen körülbelül 4100 hektáros brakk intertidális területet hoz létre. A Hedwige-Prosper polderek azonban nem kapcsolódnak közvetlenül Saeftinghe-hez, mivel egy csővezetékeket tartalmazó gát választja el a két területet, és a helyén marad. Az új torkolati természetvédelmi területek létrehozása a Hollandia és Flandria közötti Scheldt-megállapodások részét képezi: a Hedwige polderben végzett munka hozzájárul a 600 hektárnyi ilyen terület létrehozására vonatkozó holland kötelezettségvállalás teljesítéséhez. Az ebből eredő árapályos természetvédelmi területek részét fogják képezni annak a munkának, amelyet Hollandia és Belgium az uniós élőhelyvédelmi irányelv szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében vállal. Ez az Antwerpen kikötője által elfoglalt természeti területek, valamint a Scheldt kotrásának kompenzációja.

A kívánt természeti terület létrehozásának elősegítése érdekében patakrendszert ásnak a polderekben. A kísérő munkálatok közé tartozik a meglévő vízelvezető rendszer feltöltése és a vízelvezetéssel kapcsolatos egyéb infrastruktúra eltávolítása, a kemény infrastruktúra, például az utak eltávolítása, valamint a meglévő növényzet és szükség esetén néhány meglévő mocsár eltávolítása. E módosításokat követően a természetes folyamatok lehetővé teszik, hogy a területet egyre természetesebb körülményekké alakítsák. Ezek a mocsarak hozzájárulnak a torkolat öntisztító képességéhez; továbbá a vizes élőhelyek fontos szilícium-dioxid-forrást jelentenek a kovamoszat-algák számára, amelyek a táplálékhálózat alapját képezik. Az új árapályos természeti terület létrehozása várhatóan új rekreációs lehetőségeket eredményez. A javasolt terv magában foglalja egy természetvédelmi pavilon és ökofalu építését, valamint számos gyalogos és kerékpáros ösvényt, kilátót, információs táblát, padot és parkolóhelyet a látogatók számára. A projekt számos költőszigetet is előirányoz, mivel a terület nagy ökológiai értéket képvisel, és egyike azon kevés megfelelő költőhelynek, amely a nagyon veszélyeztetett avocet és más madárfajok számára alkalmas. A polderben eddig épített ideiglenes költőszigetek már bizonyították értéküket, és nem kevesebb, mint 75 pár avocetet fogadtak, amint azt 2020 nyarán észlelték.

2014 végétől a külső gátakat eltávolították a belga Prosper poldernél, megnyitva ezt a területet az árapály előtt. Az új szárazföldi gát 2015-ben készült el. A holland részen lévő új szárazföldi gát – a Hedwige polder – építési engedélyét megadták. Az építkezés folyamatban van, és várhatóan 2021-ben fejeződik be.

A projekt mind Belgiumban (Prosper polder), mind Hollandiában (Hedwige polder) ellenállásba ütközött, különösen Zeeland tartományban, ahol található. Az ellenzéket mindkét polderben a mezőgazdasági földterületek belga tulajdonosai vezették. Belgiumban 2011-ben megszűnt a Prosper polder depolderezésével szembeni jogi ellenállás. Erősebb ellenállás alakult ki a hollandiai Hedwige polderben, ahol a gazdák és a lakosok csatlakoztak a tüntetésekhez. Aggályaik közé tartozott a mezőgazdasági földterületek elvesztése, általában a depolderinggel szembeni ellenállás, valamint az attól való félelem, hogy Zeelandban több depoldering projektet hajthatnak végre. Ez az ellenállás vezetett ahhoz, hogy a holland nemzeti kormány elhalasztotta a projektet, és alternatívák tanulmányozását kérte, beleértve a különböző helyszíneket és alternatív munkákat a projekt területén. Az elemzés nem talált elfogadható alternatívát, és a holland kormány 2012-ben úgy döntött, hogy folytatja a Hedwige polder munkálatait.

Ezt követően elkészültek a tervezési dokumentumok, amelyeket 2013 szeptemberében egy hathetes észrevételezési időszakra a nyilvánosság rendelkezésére bocsátottak. Körülbelül 2000 személy és szervezet nyújtott be észrevételeket a tervvel kapcsolatban. 2013 szeptemberében találkozóra került sor a helyi városházán is. A holland Államtanács 2014. november 12-én megalapozatlannak nyilvánította a projekttel szembeni valamennyi jogi ellenállást.

A Sigma-terv egészét tekintve a gazdasági elemzés azt mutatta, hogy a projektek – köztük a Hedwige-Prosper polder projekt – kombinációja költséghatékonyabb lenne a városi területek és a gazdasági tevékenységek védelmében, mint egy nagy viharhullám-akadály kiépítése.

A Hedwige és a Prosper polder élő laboratóriumként dolgozik az Interreg Polder2C projektjén belül, olyan teret kínálva, ahol különböző partnerek és szervezetek találkoznak, hogy megtervezzenek, végrehajtsanak és értékeljenek egy sor kísérletet a levee teljesítményével és a vészhelyzeti reagálással kapcsolatban. Emellett teret biztosít a tudáscserének és az oktatásnak, és a diákoknak és a fiatal szakembereknek szentelt rendezvényeknek ad otthont.

A depoldering projekt által létrehozandó torkolati természeti területeket idővel fenn kell tartani. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a projektterületen túl magas lehet az üledékképződés aránya, ami olyan területeket eredményezhet, amelyek nem egyeztethetők össze a projekt természeti vagy árvízvédelmi célkitűzéseivel. Az ellenzék, különösen Hollandiában, késleltető tényező volt.

A holland kormány költség-haszon elemzése több projektalternatívát is megvizsgált, és jelezte, hogy a Hedwige polder depolderezésére Hollandiában kiválasztott projektopció 40,0–49,3 millió euróba kerülne (Belgiumban a Prosper polder depolderezésének költségeit 25,8 millió euróra becsülték).

A Hedwige és a Prosper polderek projektköltségeit főként a belga Sigma-terv fedezi. Ez annak köszönhető, hogy a projekt fontos a belga integrált vízgazdálkodási célkitűzések szempontjából, beleértve a hajózás hozzáférhetőségének fenntartását a Scheldten belül és az árvízvédelmet. Így Hollandiában a Hedwige polder költségeinek nagy részét a flamand kormány fizeti. A flamand kormány fedezi a torkolati természeti terület fejlesztésével kapcsolatos előkészítési és fejlesztési költségeket, beleértve a gátvédelmi területek befelé mozgatásának költségeit is. Flandria a föld kisajátításának költségeit is megtéríti Hollandiának. Hollandia felelős az egyéb költségekért, például a projektet követő mezőgazdasági támogatásért, a belső gát javításáért és a projekt alternatíváinak elemzésével kapcsolatos költségekért.

A költség-haszon elemzésben figyelembe vett projekt előnyei a következők: a vízminőség javítása, a természeti terület növelése, új rekreációs lehetőségek biztosítása, a levegő minőségének javítása a szántóföldekről származó finom por csökkenése miatt (évi 30 tonna PM10 csökkentése), a peszticidhasználat csökkentése és a vízszint csökkentése viharhullámok idején. Az árvízvédelmi előnyök főként Belgium területén jelentkeznek, bár más előnyök a határ belga és holland oldalán is jelentkeznek.

Az azonosított veszteségek közé tartozik a kulturális (mezőgazdasági) táj egy részének csökkentése, valamint a jelenlegi rekreációs lehetőségek, életterek és mezőgazdasági földterületek megszüntetése.

A Hedwige polder depolderezéséről 2005-ben állapodtak meg a Flandria régió és a holland nemzeti kormány közötti, a 2010-es Scheldt-torkolat vázlatának kidolgozásáról szóló szerződésben. Ebben a megállapodásban Hollandia megállapodott abban, hogy Hollandia területén legalább 600 hektár torkolati természeti területet alakít ki. Flandria beleegyezett, hogy 1100 hektár vizes élőhelyet alakít ki Belgium területén. Hollandia kötelezettséget vállalt arra is, hogy legkésőbb 2007-ig megkezdi a Hedwige polder depolderezését, és ezen a helyen legalább 440 hektár árapályos természeti területet hoz létre. E megállapodást követően azonban Hollandiában az ellenzék késedelmekhez vezetett. Az Európai Bizottság jogi eljárást indított Hollandiával szemben természetvédelmi kötelezettségei miatt. Az alternatívák felülvizsgálatát követően a holland kormány 2012-ben úgy határozott, hogy a Hedwige poldert a terveknek megfelelően depolderálják.

A projekt maga is hozzájárul Hollandia és Belgium nemzetközi kötelezettségeihez a torkolati élőhelyek (H1130, H1330) megőrzésére vonatkozóan az élőhelyvédelmi irányelv értelmében. A terület Natura 2000 területté válik, amely a már meglévő Westerschelde & Saeftinghe Natura 2000 területtel határos.

A jövőben a Hedwige Prosper projekt a Doel polderrel együtt a Groot-Saeftinghe Határpark (részben a Grenspark Groot Saeftinghe Interreg projekt által finanszírozott) részévé válik, amely Nyugat-Európa legnagyobb árapályterülete, és 4500 hektár területet fed le.

A munkálatok végleges befejezése a polderen belüli csatornarendszer optimalizálása után, amely lehetővé teszi a Scheldt megfelelő beáramlását, várhatóan 2023-ban fejeződik be.

A projekt élettartamát nem jelölték meg; rendszeres karbantartással és karbantartással várhatóan évtizedekig a helyén marad. Amint fentebb említettük, az ülepítés befolyásolhatja annak jellegét és árvízvédelmi funkcióit.

Dorien Verstraete
Waterwegen en Zeekanaal NV – Department Sea Scheldt
Anna Bijnsgebouw - Lange Kievitstraat 111-113 bus 44 - 2018 Antwerpen
Email: Dorien.Verstraete@WenZ.be

Generic e-mail: Zeeschelde@wenz.be

General contact for the SIGMA plan: https://www.sigmaplan.be/en/contact-us

A SIGMA-terv