Árvízvédelemre és természetvédelemre szolgáló, országhatárokon átterjedő depolderezett terület: Hedwige és Prosper Polders

Az Északi-tengeren az 1950-es évek óta jelentősen megnőtt a viharhullámok előfordulása, és a tengerszint emelkedése az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben tovább növeli ezt a fenyegetést. A viharhullámok különösen Antwerpent (Belgium) fenyegetik, mivel a Scheldt-torkolat ezen a ponton jelentősen szűkül, és ezáltal növeli a magas vízszintet. A Hedwige és a Prosper oszlopok döntő fontosságúak, mielőtt a Schelde eléri Antwerpent. E két talapzat megnyitása „tárolást” biztosít a viharhullámok által érintett vizek számára, csökkentve a vízszintet Antwerpenben és a folyásiránnyal ellentétes irányban, és ezáltal javítva a biztonságot ezen a városi és ipari területen.

A Hedwige-Prosper talapzat projekt fő célja az árvízvédelem javítása az átfogó Sigma-terv részeként, további helyet biztosítva a Scheldt folyó számára az áradások számára. Új torkolati árapály-terület is létrejön, amely helyet biztosít az árapály-természetnek.

A Hedwige-Prosper polders projekt egyike annak a projektsorozatnak, amelyet a Sigma-terv részeként a Scheldt és mellékfolyói mentén hajtanak végre. Új torkolati természetvédelmi területet hoz létre, és hozzájárul az árvízvédelemhez. Az új természetes élőhelyeket és a fokozott árvízvédelmet a szárazföldi gátvédelem mozgatásával érik el, ezáltal a jelenleg védett gátak ki vannak téve a Scheldt folyó árapály hatásának. A belföldön épített új gát (gyűrűs gát) védi a hátország alacsonyan fekvő lakóövezetét, valamint a gyűrűcsatornát, amely összegyűjti a vizet a kis vízfolyásokból, és egy halbarát szivattyúállomást, amely heves esőzés esetén aktiválódik, hogy a felesleges vizet a Scheldebe bocsássa. Az új gát magassága 10,2 méter a tengerszint felett (mért Normaal Amsterdams Peil, Standard Amsterdam Level, NAP) teljes hosszában. Ezt a projekttípust „depolderingnek” nevezik, és az „irányított kiigazítási” megközelítés részének tekinthető.

A két korábbi talapzaton összesen 465 hektárnyi természeti területet alakítanak ki, amelyből 295 hektár holland területen, 170 hektár pedig belga területen található. Ez a 465 hektár a szomszédos Saeftinghe vizes élőhelyekkel együtt összesen mintegy 4100 hektáros brakkos árapály-területet hoz létre. A Hedwige-Prosper oszlopok azonban nem kapcsolódnak közvetlenül Saeftinghe-hez, mivel a csővezetékeket tartalmazó gát elválasztja a két területet, és a helyén marad. Az új torkolati természetvédelmi területek létrehozása a Hollandia és Flandria közötti scheldti megállapodások részét képezi: a hedwige-i polderben végzett munka hozzájárul a 600 hektárnyi ilyen terület létrehozására vonatkozó holland kötelezettségvállalás teljesítéséhez. Az így létrejövő árapály-övezetek részét fogják képezni annak a munkának, amelyet Hollandia és Belgium az uniós élőhelyvédelmi irányelv szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében végez. Ez kompenzáció az antwerpeni kikötő által elfoglalt természeti területekért, valamint a Schelde kotrásáért.

A kívánt természeti terület létrehozásának elősegítése érdekében a patakok rendszerét ásják a talapzatokban. A kísérő munkálatok közé tartozik a meglévő vízelvezető rendszer feltöltése és a vízelvezetéssel kapcsolatos egyéb infrastruktúra eltávolítása, a kemény infrastruktúra, például az utak eltávolítása, valamint a meglévő növényzet és szükség esetén néhány meglévő mocsár eltávolítása. E módosításokat követően a természetes folyamatok lehetővé teszik, hogy a területet egyre természetesebb körülményekké alakítsák. Ezek a mocsarak hozzájárulnak a torkolat öntisztító képességéhez; továbbá a vizes élőhelyek fontos szilícium-dioxid-forrást jelentenek a kovamoszatok számára, amelyek a tápláléklánc alapját képezik. Az új árapályos természetvédelmi terület kialakítása várhatóan új rekreációs lehetőségeket fog eredményezni. A javasolt terv magában foglalja egy természetvédelmi pavilon és öko-pavilonok építését, valamint számos gyalogos és kerékpáros utat, kilátókat, tájékoztató táblákat, padokat és parkolóhelyeket a látogatók számára. A projekt számos költőszigetet is előirányoz, mivel a terület nagy ökológiai értékkel bír, és egyike azon kevés költőhelynek, amely alkalmas a nagyon sérülékeny avocet és más madárfajok számára. A polderben eddig épített ideiglenes költőszigetek már bizonyították értéküket, nem kevesebb, mint 75 pár avocetnek adnak otthont, amint azt 2020 nyarán észlelték.

2014 végétől a külső gátakat eltávolították a belga Prosper-gátnál, megnyitva ezt a területet az árapály előtt. Az új belvízgát 2015-ben készült el. A holland részen található új belvízi gát – a Hedwige-gát – építési engedélyét megadták. Az építkezés folyamatban van, és várhatóan 2021-ben fejeződik be.

A projekt mind Belgiumban (Prosper polder), mind Hollandiában (Hedwige polder) ellenállásba ütközött, különösen Zeeland tartományban, ahol található. Az ellenzéket mindkét talapzaton belga földbirtokosok vezették. Belgiumban 2011-ben véget ért a Prosper-polder depolderingjével szembeni jogi ellenállás. Erősebb ellenállás alakult ki a hollandiai Hedwige-polderben, ahol a mezőgazdasági termelők és a lakosok csatlakoztak a tüntetésekhez. Aggályaik közé tartozott a mezőgazdasági földterületek elvesztése, általában a depolderezéssel szembeni ellenállás, valamint az attól való félelem, hogy Zeelandban további depolderezési projektekre kerülhet sor. Ez az ellenállás ahhoz vezetett, hogy a holland nemzeti kormány elhalasztotta a projektet, és kérte az alternatívák tanulmányozását, beleértve a különböző helyszíneket és a projekt területén végzett alternatív munkákat. Az elemzés nem talált elfogadható alternatívát, és a holland kormány 2012-ben úgy döntött, hogy folytatja a hedwige-i polder munkálatait.

A tervezési dokumentumokat ezt követően 2013 szeptemberében készítették el és tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára egy hathetes véleményezési időszakra. Mintegy 2000 személy és szervezet tett észrevételt a tervvel kapcsolatban. 2013 szeptemberében találkozóra is sor került a helyi városházán. A holland Államtanács 2014. november 12-én megalapozatlannak ítélt minden jogi ellenvetést a projekttel szemben.

A Sigma-terv egészére nézve a gazdasági elemzés azt mutatta, hogy a projektek – köztük a Hedwige-Prosper polder projekt – kombinációja költséghatékonyabb lenne a városi területek és a gazdasági tevékenységek védelme szempontjából, mint egy nagy vihargát építése.

A Hedwige és a Prosper polder élő laboratóriumként működik az Interreg Polder2C projektjén belül, ahol különböző partnerek és szervezetek találkoznak, hogy megtervezzék, végrehajtsák és értékeljék a gátak teljesítményével és a vészhelyzeti reagálással kapcsolatos kísérletek sorozatát. Emellett teret biztosít a tudáscseréhez és az oktatáshoz, és a diákoknak és a fiatal szakembereknek szentelt rendezvényeknek ad otthont.

A torkolati természeti területeket, amelyeket a depoldering projekt hoz létre, idővel fenn kell tartani. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a projektterületen túl magas lehet az üledékképződés aránya, ami azt eredményezheti, hogy a területek nem egyeztethetők össze a projekt természeti vagy árvízvédelmi célkitűzéseivel. Az ellenzék, különösen Hollandiában, késleltető tényező volt.

A holland kormány költség-haszon elemzése több projektalternatívát is megvizsgált, és jelezte, hogy a hollandiai Hedwige-polder depolderezésére kiválasztott projekt alternatívája 40,0–49,3 millió euróba kerülne (a belgiumi Prosper-polder depolderezésének költségeit 25,8 millió euróra becsülték).

Mind a Hedwige-, mind a Prosper-állványok projektköltségeit főként a belga Sigma-terv fedezi. Ez annak köszönhető, hogy a projekt fontos szerepet tölt be a belga integrált vízgazdálkodási célkitűzések szempontjából, beleértve a hajózás hozzáférhetőségének fenntartását a Schelde folyón belül és az árvízvédelmet. Így a hollandiai Hedwige-polder költségeinek nagy részét a flamand kormány fizeti. A flamand kormány fedezi a torkolati természeti terület fejlesztésével kapcsolatos előkészítési és fejlesztési költségeket, beleértve a gátvédelmi földterületek beszállításának költségeit is. Flandria a földterület kisajátításának költségeit is megtéríti Hollandiának. Hollandia felelős az egyéb költségekért, például a projektet követő mezőgazdasági támogatásért, a belső gát javításáért, valamint a projekt alternatíváinak elemzésével kapcsolatos költségekért.

A projektnek a költség-haszon elemzésben figyelembe vett előnyei közé tartoznak a következők: a vízminőség javítása, a természeti területek növelése, új rekreációs lehetőségek biztosítása, a levegő minőségének javítása a szántóföldekről származó finom por csökkenése miatt (évi 30 tonna PM10 csökkentése), a peszticidhasználat csökkentése és a vízszint csökkenése viharok idején. Az árvízvédelmi ellátást elsősorban Belgium területén fogják megtapasztalni, bár más előnyök a határ belga és holland oldalán is tapasztalhatók lesznek.

A feltárt veszteségek közé tartozik a kulturális (mezőgazdasági) táj egy részének csökkentése, valamint a jelenlegi rekreációs lehetőségek, lakóterek és mezőgazdasági földterületek megszüntetése.

A Hedwige-gát depolderezéséről 2005-ben született megállapodás a flamand régió és a holland nemzeti kormány között a Scheldt-torkolat 2010. évi vázlatának kidolgozásáról szóló szerződésben. Ebben a megállapodásban Hollandia beleegyezett abba, hogy Hollandia területén legalább 600 hektár torkolati természeti területet alakít ki. Flandria beleegyezett, hogy 1100 hektárnyi vizes élőhelyet alakít ki Belgium területén. Hollandia kötelezettséget vállalt arra is, hogy legkésőbb 2007-ig megkezdi a Hedwige-polder depolderálását, és legalább 440 hektár árapály-közeli természeti területet hoz létre ezen a helyen. A megállapodást követően azonban Hollandiában az ellenállás késedelmet okozott. Az Európai Bizottság jogi eljárást indított Hollandia ellen természetvédelmi kötelezettségei miatt. Az alternatívák felülvizsgálatát követően a holland kormány 2012-ben úgy határozott, hogy a Hedwige-poldert a terveknek megfelelően depolerálják.

A projekt maga is hozzájárul Hollandia és Belgium azon nemzetközi kötelezettségeihez, hogy megőrizzék a torkolati élőhelyeket (H1130, H1330) az élőhelyvédelmi irányelv értelmében. A terület Natura 2000 területté válik, amely a már meglévő Westerschelde & Saeftinghe Natura 2000 területtel határos.

A jövőben a Hedwige Prosper projekt a Doel-gáttal együtt a Groot-Saeftinghe határpark részévé válik (amelyet részben a Grenspark Groot Saeftinghe Interreg projektfinanszíroz), amely Nyugat-Európa legnagyobb árapályterülete, és amelynek területe 4500 hektár.

A munkálatok végleges befejezése, a polderen belüli csatornarendszer optimalizálása után, amely lehetővé teszi a Scheldt megfelelő áramlását, várhatóan 2023-ban fejeződik be.

A projekt élettartamát nem tüntették fel; rendszeres karbantartással és karbantartással várhatóan még évtizedekig a helyén marad. Amint azt fentebb megjegyeztük, az üledékképződés hatással lehet a természetére és az árvízvédelmi funkcióira.

Dorien Verstraete
Waterwegen en Zeekanaal NV – Department Sea Scheldt
Anna Bijnsgebouw - Lange Kievitstraat 111-113 bus 44 - 2018 Antwerpen
Email: Dorien.Verstraete@WenZ.be

Generic e-mail: Zeeschelde@wenz.be

General contact for the SIGMA plan: https://www.sigmaplan.be/en/contact-us

A SIGMA terv