A vasúti közlekedés alpesi veszélyekkel szembeni ellenálló képességének kiépítése Ausztriában

A Keleti-Alpok zord hegyvidéki jellege, ahol Ausztria nemzeti területének mintegy 65%-a található, különös kihívást jelent a vasúti közlekedés tervezése és irányítása szempontjából. A domborzat és a meredek lejtők korlátozzák az állandó települések és az infrastruktúra számára használható teret. Ezért a vasútvonalak gyakran árterületeket követnek, vagy meredek lejtők mentén helyezkednek el, ami jelentősen kiteszi őket az áradásoknak és különösen az alpesi veszélyeknek, például a törmelékáramlatoknak, a sziklazuhanásoknak, a lavináknak vagy a földcsuszamlásoknak. Ennek eredményeként a vasúti infrastruktúrát és üzemeltetést többször is befolyásolták az alpesi veszélyek. A 2024 szeptemberében bekövetkezett jelentős áradások például aláásott vágányokhoz, elárasztott alagutakhoz és vasútállomásokhoz vezettek az alsó-ausztriai osztrák keletnyugati vasúti vágányokon. A mai szélsőséges viharok az osztrák vasúti infrastruktúrában is pusztítás nyomait hagyták maguk után. A közvetlen pénzügyi kár körülbelül 100 millió EUR-t tett ki.

A közvetett veszteségek még magasabbak voltak. Normális körülmények között a Bécs és St. Pölten közötti teljes nyugati útvonalon általában körülbelül 550 személy- és tehervonat közlekedik. Amikor a szélsőséges esemény a nyugati útvonal megszakítását okozta, csak körülbelül 150 vonat tudott naponta közlekedni.

Az alpesi veszélyek többségét szélsőséges/súlyos (vízi) meteorológiai körülmények, például erős csapadék, gyors hóolvadás vagy szélsőséges hőmérséklet idézik elő. Ausztriában az éghajlatváltozás miatt jelentősen növekednek a heves esőzések, és az óránkénti csapadékmennyiség jelenleg 15%-kal magasabb, mint 1980-ban (Haslinger et all, 2025). A jövőben az alpesi veszélyek kockázata az éghajlatváltozás hatása miatt növekedhet. Például a heves esőzések száma az alpesi területeken 36 %-kal, az ország síkságain pedig 70 %-kal növekedhet (az 1961–1990-es referencia-időszak és a 2011–2040-es előrejelzési időszak között; Kellermann és mtsai. 2016).

Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB Infra AG) a civil társadalom, a magánszektor és a kormány partnereivel együtt kihívást jelentő megbízatással rendelkezik a kockázatok értékelésére, megelőző intézkedések meghozatalára, valamint a hálózat biztonságos és folyamatos működésének biztosítására. Az egyik követett kockázatcsökkentési stratégia a strukturális védelmi intézkedések – például lavinavédelmi galériák vagy sziklafalak – végrehajtása. E tekintetben kihívást jelent az intézkedések rangsorolása és a más kormányzati érdekelt felekkel való költségmegosztás kérdései. Ugyanakkor az alpesi veszélyek elleni strukturális intézkedések végrehajtása Ausztriában – a hozzávetőlegesen 5000 torrenttel és 3800 lavinaúttal Ausztria egész területén – gyakran nem megvalósítható mind gazdasági okokból, mind pedig a természet- és tájvédelem szempontjából. Mivel a technikai intézkedések így korlátozottak az alpesi domborzaton végzett vasúti műveletek megfelelő biztonsági szintjének biztosítása terén, nagy szükség van további (nem strukturális) kockázatcsökkentő intézkedésekre, például az időjárás nyomon követésére és a korai előrejelzésre.

A vasúti infrastruktúra fenntartásának és a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni ellenálló képességének biztosítása érdekében mind az Európai Unió, mind Ausztria létrehozta a jogi, stratégiai és pénzügyi keretek hierarchiáját. Az alpesi domborzatnak köszönhetően Ausztria a legszigorúbb nemzeti követelmények közé tartozik.

• Szövetségi vasúti törvény (EisbG– Eisenbahngesetz): 42. szakasz: Jogalapot biztosít az ÖBB-kerettervhez, egy hatéves gördülő beruházási programhoz. Előírja, hogy a pályahálózat-működtetőnek „biztonságos és üzemképes állapotban” kell tartania a hálózatot. Ez a rendelkezés magában foglalja a természeti veszélyekkel szembeni megelőző karbantartás elvégzésére vonatkozó jogi kötelezettséget.
• ÖBB-keretterv (2024–2029): Ez a kivégzés elsődleges eszköze . 21,1 milliárd EUR-t különít el a bővítésre, 4,7 milliárd EUR-t pedig kifejezetten a karbantartásra és a hibaelhárításra. A terv kifejezetten arra összpontosít, hogy a „meglévő hálózatot alkalmassá tegye az éghajlati válságra” azáltal, hogy beruház az alpesi veszélyek elleni digitális nyomon követésbe és strukturális védelmi intézkedésekbe.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó osztrák stratégia: Ez a szakpolitikai keret a „közlekedési infrastruktúra” ágazatát rendkívül sebezhetőnek minősíti. Iránymutatásokat határoz meg a következőkre vonatkozóan:
• Korai előrejelző rendszerek (például infra:wetter) kifejlesztése.
• A hidak hézagaira és a vízelvezető rendszerekre vonatkozó műszaki szabványok kiigazítása a nagyobb csapadékmennyiségek kezelése érdekében (100 éven belül 1 árvízvédelem).
• Hidraulikus mérnöki segítségnyújtásról szóló törvény (WBFG): Ez a törvény lehetővé teszi a vasút és a kormány közötti költségmegosztást a szélesebb nyilvánosság javát szolgáló védelmi intézkedések tekintetében, biztosítva, hogy a drága alpesi akadályok pénzügyileg életképesek legyenek.

Ez a nemzeti keret támogatja az uniós közlekedéspolitikák végrehajtását. Ezek a szakpolitikák az EU fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájában felvázolt „fenntartható és reziliens mobilitást” célozzák. Végrehajtja továbbá a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló rendelet által követett, a koherens, hatékony, multimodális és magas színvonalú közlekedésre vonatkozó célkitűzést. Ez utóbbi előírja, hogy a „közös érdekű” projekteknek bizonyítaniuk kell az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát. Kifejezetten előírja a pályahálózat-működtetők számára, hogy értékeljék az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottságot (árvizek, hőhullámok), és hajtsanak végre alkalmazkodási intézkedéseket a közberuházások védelme érdekében.

A szélsőséges meteorológiai események nagy kockázatot jelentenek a vasúti infrastruktúrára és az utasok biztonságára nézve. A jövőben az éghajlatváltozás feltehetően hatással lesz az Alpok-régió meteorológiai veszélyeire. Az ÖBB Infra AG és partnerei által végrehajtott strukturális és működési intézkedések célja a vasúti infrastruktúra közvetlen károsodásának minimalizálása, amennyiben ez gazdaságilag, műszakilag és környezetvédelmi szempontból megvalósítható. Különösen az alpesi hegyvidéki környezetben azonban nem lehetséges a teljes körű védelem, és az éghajlatváltozás miatti kockázati profil folyamatosan változik. Az időjárás-figyelő és korai előrejelző rendszerek célja ezért a hálózat biztonságos és folyamatos működésének, valamint az utasok biztonságának biztosítása az éghajlatváltozás által előre jelzett szélsőséges események növekvő gyakorisága és nagyságrendje ellenére.

Az ÖBB Infra AG főként két egymást kiegészítő kockázatkezelési stratégiát követ. Egyrészt az alpesi veszélyekből eredő kockázat strukturális védelmi intézkedések végrehajtásával csökken. Az ÖBB Infra AG elsősorban olyan védelmi intézkedések megépítéséért és fenntartásáért felelős, mint a lavinavédelmi galériák vagy a sziklafalak. A legtöbb esetben ezeket az intézkedéseket is finanszíroznia kell. Mindazonáltal, ha a tervezett intézkedések településeket vagy más infrastrukturális elemeket, például utakat vagy energiaellátást is védenek, az ÖBB Infra AG együttműködik más állami és regionális hatóságokkal vagy közösségekkel, és a védelmi rendszer a hidraulikus mérnöki segítségnyújtásról szóló törvény (WBFG [1985] 2014) keretében támogatható.

Másrészt az alpesi hegyvidéki veszélyekből eredő kockázatokat csökkenti a reagálásra és a veszélyhelyzet-kezelésre való felkészültség javítása. Az ÖBB kockázatcsökkentési stratégiájának kulcsfontosságú eleme az időjárásfigyelő és korai előrejelző rendszer, az infra:wetter, amelyet az ÖBB és az UBIMET GmbH magán meteorológiai szolgálat közösen működtet. Ez az interaktív internetes portál az ÖBB munkatársainak rendelkezésére áll. Egyesíti a ZAMG (Zentralanstalt für Meteorologie und Geodynamik - Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet) saját és külső meteorológiai állomásainak adatait, a radarokat, a műholdakat, valamint a helyi és globális időjárás-előrejelzéseket az ausztriai teljes vasúti hálózatra vonatkozó részletes információkkal. Olyan fontos meteorológiai paraméterek kiszámítását teszi lehetővé, mint a hőmérséklet, a szélsebesség, a csapadék, a hóesés és a hóvonal helyi szinten.

Amellett, hogy körülbelül 1800 felhasználónak nyújt személyre szabott és útvonal-specifikus figyelmeztetéseket, az infra:wettert az úgynevezett kritikus meteorológiai körülmények (CMC-k) előzetes azonosítására is használják: olyan időjárási viszonyok, amelyek potenciálisan nagyobb fennakadásokat okozhatnak a vonatforgalomban. E feltételek az ÖBB Infra AG Geotechnikai és Természeti Veszélyek Kezelési Főosztályának összehangolt fellépését teszik szükségessé. Abban az esetben, ha kritikus meteorológiai állapotot észlelnek elegendő előzetes figyelmeztetési idővel, időjárás-előrejelzést adnak ki, és eljárási tervet hajtanak végre. Ez magában foglalhatja egy olyan incidenciaparancs telepítését, amely dönt az üzembiztonsági óvintézkedésekről, például a sebességkorlátozásokról, a vágánylezárásokról vagy más ideiglenes kockázatcsökkentő intézkedésekről. Abban az esetben például, ha nagy havazás várható, a hálózat működőképességének biztosítása érdekében olyan intézkedéseket lehet hozni, mint például az emberi erőforrások és a téli szolgáltatások felülvizsgált tervezése vagy a kapcsolási pontok előmelegítése. Egy működő időjárás-figyelő és korai előrejelző rendszer megléte szintén hatékony és rugalmas kockázatkezelési megoldás az éghajlati veszélyek gyakoriságában és intenzitásában az éghajlatváltozás miatt előre jelzett változások kezelésére.

A rendszert jelenleg továbbfejlesztik, hogy jobban meg tudjon birkózni a zivatarokkal és a heves esőzésekkel. A cél a kiszámíthatóság növelése abban a tekintetben, hogy mikor és hol érinthetik az útvonalakat.

A természeti veszélyek által jelentett kockázatok kezelése érdekében az ÖBB Infra AG megfelelő erőforrásokat alkalmaz, és felelős a jelentős döntések meghozataláért. Az alpesi veszélyek összetett helyzete miatt azonban az ausztriai vasúti szállításon belüli kezelésüket nem tudja egyedül az ÖBB Infra AG kezelni, és a közlekedési ágazat strukturális kockázatcsökkentő intézkedéseit sok helyen össze kell hangolni az állami kockázatkezelési stratégiákkal. Ezért partnerségekre és létfontosságú együttműködésre van szükség a különböző érdekelt felek között a különböző közigazgatási szinteken, azaz a helyi szinttől a nemzeti szintig.

Az ÖBB Infra AG felsőbb szinten együttműködik a szövetségi minisztériumokkal olyan stratégiai kérdésekben, mint a jogalkotási és műszaki szabványokra vonatkozó döntések. A strukturális kockázatcsökkentő intézkedések szintjén az ÖBB Infra AG együttműködik a regionális hatóságokkal, közösségekkel és a Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti, Éghajlat- és Környezetvédelmi, Területi és Vízgazdálkodási Minisztériummal (BMLUK). Ami a nem strukturális intézkedéseket illeti, az ÖBB Infra AG együttműködik a magánszektorral, a tudományos intézményekkel és a regionális hatóságokkal az időjárás-figyelő és korai előrejelző rendszer működtetése és a kockázatértékelések javítása érdekében, például az osztrák tartományok lavina-előrejelző szolgálataival.

Az ÖBB kockázatkezelési stratégiájának, különösen az infra:wetter rendszernek és az alpesi veszélyek elleni szerkezeti védelmi intézkedéseknek a sikere a csúcstechnológiai innováció és a hagyományos mérnöki munka közötti pragmatikus egyensúlyban gyökerezik.

Sikertényezők

Korlátozó tényezők és kihívások

• Fizikai és biológiai tényezők: A tér az elsődleges korlát. A keskeny alpesi völgyekben gyakran szó szerint nincs hely egy új kőomlási galéria építésére anélkül, hogy megsértenék a védett élőhelyeket vagy a meglévő településeket. Ausztria szigorú természetvédelmi törvényei évekig késleltethetik a strukturális intézkedéseket.
• Társadalmi tényezők: Van egy speciális "kockázatérzékelési" kihívás. Míg a szakértők szerint szükség van az infra:wetter adatokon alapuló vágánylezárásra, a nyilvánosság ezeket a "megelőző" késéseket gyakran inkább a hatékonyság hiányának, mint a biztonságnak a jelének tekinti, ami társadalmi nyomáshoz és a szolgáltatás megszakításával szembeni ellenálláshoz vezet. Ez rámutat arra, hogy jobb figyelemfelkeltésre és kockázati kommunikációra van szükség.
• Technikai tudásbeli hiányosságok: Míg a rendszer kiválóan kezeli a havat és a szelet, a villámárvizek és a lokalizált zivatarok továbbra is "vak foltok". Ezek az események perceken belül megtörténnek, és nem modellezhetők a vasúti biztonsághoz szükséges mérőskálán.
• Gazdasági korlátok: A teljes védelem matematikailag és pénzügyileg is lehetetlen. Több száz lavinaúttal az ÖBB-nek prioritásként kell kezelnie a beavatkozásokat. Ez a "triage" megközelítés, amely a legsürgetőbb intézkedéseket igénylő feladatokat helyezi előtérbe, politikailag érzékeny lehet, ha egy adott régió úgy érzi, hogy vasúti összeköttetése kevésbé védett, mint mások.

A Keleti-Alpok zord hegyvidéki jellege, amely Ausztria 65%-át fedi le, komoly kihívást jelent a vasútirányítás számára, mivel a meredek lejtők és a keskeny árterek az infrastruktúrát a törmelékáramlás, a sziklaomlások és a lavinák magas kockázatú zónáiba kényszerítik. Ezt a sebezhetőséget élesen illusztrálták a 2024. szeptemberi árvizek. Ezek mintegy 100 millió EUR közvetlen pénzügyi kárt okoztak az alsó-ausztriai sínekben és alagutakban, míg a szolgáltatás megszakadásából eredő közvetett veszteségek még súlyosabbak voltak. A közvetett költségek gyakran elhomályosítják a közvetlen infrastrukturális károkat. Átterjednek az egész nemzetgazdaságra, hatással vannak mind a polgárok mindennapi életére, mind a nemzetközi ellátási láncok megbízhatóságára. A „just-in-time” szállításra támaszkodó iparágak – például a gépjárműipari vagy vegyipari klaszterek – a nyersanyagok megrekedésekor leállnak. A napi vonatok számának csökkenése több ezer ingázót kényszerít lassabb vasúti helyettesítő buszokra vagy magángépjárművekre, ami hatalmas időpocsékoláshoz vezet.

2012-ben csak a helyettesítő buszjárat költsége mintegy 15 000 euró volt naponta. A kisiklott személyszállító vonat helyreállítása több mint 100 000 EUR-ba került. Ehhez hozzá kell adni a lavinakorlátok, a vágányágy és más infrastruktúra károsodásának költségeit. Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) becslése szerint Tirol és Vorarlberg felújítási költségei mintegy 5 millió EUR-t tesznek ki.

A kedvezőtlen időjárási viszonyok teljes vasúti hálózatok és közlekedési útvonalak lezárásához vezethetnek, főként olyan események miatt, mint a havazás, a viharok és az árvizek. A szállítási útvonalak és vasútvonalak időjárással összefüggő késései vagy meghibásodásai többletköltségeket okoznak a vasúttársaság számára. A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló (EU) 2021/782 rendeletben előírtaknak megfelelően 60 perces késés esetén 25%-os viteldíj-visszatérítés jár, még az időjárással összefüggő késések esetén is. Egyetlen más iparágban sem olyan fontos a menetrendek betartása és a személyek és áruk időben történő szállítása.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos következmények és késedelmek csökkentése számos előnnyel jár, főként az elkerült költségek, a gazdasági tevékenységek biztosítása, az utasoknak nyújtott kifizetések csökkentése és a működésben rekedt személyzet tekintetében.

A strukturális védelmi intézkedések (pl. galériák és árvízvédelmi rendszerek) megépítése akár több évig is eltarthat. Az egyéb strukturális intézkedések, mint például a földcsuszamlások és törmelékáramlások elleni védőhálók megvalósítása az ÖBB Infra AG folyamatos feladata. A védelmi intézkedések a folyamatos karbantartást igénylő védőhálók beszerelésével a sziklák elleni védelemre is összpontosítanak. Jelenleg az ÖBB Infra AG és az UBIMET GmbH rendszeresen elemzi az időjárási viszonyokat az éghajlatváltozás okozta anomáliák tekintetében. Ez lehetővé teszi az intézkedések jobb megelőző tervezését.

Az ÖBB Infra AG és az UBIMET GmbH 2005-ben bevezette az infra:wetter időjárásfigyelő és korai előrejelző rendszert, amely még mindig működik (2026-os frissítés).

A szerkezeti védelmi intézkedések, például a lavinavédelmi galériák vagy a sziklafalak általában több évtizedes élettartamúak. Az infra:wetter időjárás-figyelő és korai előrejelző rendszer állandó feladat.

ÖBB-Infrastruktur AG
Line Management and Asset Development
Department for Geotechnics and Natural Hazard Management
1020 Vienna

E-mail: meteo@oebb.at

A hetedik keretprogram által finanszírozott ENHANCE projekt: „A katasztrofális természeti veszélyekkel kapcsolatos kockázatkezelési partnerségek javítása Európában”

INFRA.wetter – Weather Warning and Information System for Railway Infrastructure (Időjárási Figyelmeztető és Információs Rendszer a Vasúti Infrastruktúrához), Lakeside Conference (Tóparti Konferencia). Biztonság a mobilitásban 2008, https://uic.org/IMG/pdf/weather_information_warning_systems__christian_rachoy.pdf

ÖBB INFRA – Egy stabil holnapért. 2024. évi éves jelentés ÖBB-Infrastruktur AG

RISKCAST – Rugalmas, moduláris detektáló és információtovábbító rendszer a természeti veszélyekkel kapcsolatos folyamatok rögzítésére és előrejelzésére. A közlekedési infrastruktúra kutatására irányuló kísérleti kezdeményezés keretében finanszírozott projekt – 2011 (csak német nyelven)

Játsszd a Clim_ect játékot. Éghajlati hatáselemzések az ÖBB vasútvonalai mentén. A Közlekedési Infrastruktúra Kutatás 2018 program (VIF2018) keretében finanszírozott projekt. Összefoglaló – 2021 (csak német nyelven)