Árvízvédelem a Felső-Visztula vízgyűjtő területén: Sandomierz térségében végrehajtott szürke és zöld intézkedések

A Felső-Visztula régió fő kihívása az árvizek magas előfordulása. A területen a csapadék és a lefolyás 15%-kal, illetve 50%-kal nagyobb, mint Lengyelország átlaga. Az árvízveszélyeztetettséget meghatározó egyéb elemek a következők: sűrű vízrajzi hálózat, meredek lejtők, a vízgyűjtő terület ovális alakja, nagy útintenzitás és nagy népsűrűség a vízgyűjtő területen. Az árvizek különböző eredetűek: az intenzív és rövid ideig tartó esőzések által okozott villámárvizek, az olvadó hó által okozott frissítők és a jéggátak által okozott árvizek.

A Felső-Visztula régió több területe is ki van téve az árvizeknek. A legmagasabb árvízkockázat a Visztula jobb partján, Sandomierz városában található, amely mintegy 24 700 embernek ad otthont. A 2010. májusi és júniusi áradásokat heves esőzések okozták, és a szomszédos Sandomierz területén összeomlott gátakat eredményeztek, amelyek hatással voltak erre a városra, valamint a szomszédos Tarnobrzeg és Gorzyce városokra. Sandomierzben 1154 hektárnyi területet árasztott el a víz, ami a teljes kiterjedés 40%-ának felel meg. A területet körülbelül két hétig árasztotta el az árvíz, és a régió több hónapos holtponton volt. Az árvízkárokat körülbelül 100 millió euróra becsülték, miközben 3000 embert evakuáltak, és négyen meghaltak. 2011 júliusában a heves esőzések újabb árvízeseményt okoztak, károsítva Sandomierz óvárosát, a közúti infrastruktúrát, a csatornahálózatot és a rekreációs területeket. A teljes veszteség csaknem 2 millió EUR-t tett ki.

Bár a jelenlegi árvízkockázat már most is magas, az éghajlatváltozási modellek azt jelezték, hogy ez a kockázat óriási mértékben növekedni fog. Felső-Visztula régióban az áradásoknak kitett további terület kiterjedhet akár 1751 km2-re is, ha 2050-re a visszatérési időszak minden századik évében árvíz következik be, beleértve egy további 89 km2-es városi területet is.

A Sandomierz térségében végrehajtott alkalmazkodási intézkedések fő célja a retenciós kapacitás növelése és az árvízkockázat csökkentése ebben a városban és környékén, a jövőbeli éghajlatváltozás fényében is. A megoldások kialakítása során figyelembe vett egyéb célkitűzések a következők: a közegészség és a közbiztonság védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a vízminőséggel kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzések, a talaj, a táj és a kulturális örökség védelme, valamint a gazdasági jólét.

A Sandomierz térségében az árvízkockázat csökkentésére és az árvízvédelem javítására elfogadott megoldás a zöld és szürke infrastruktúrával kapcsolatos intézkedések hibrid és integrált megközelítése, beleértve néhány intézményi intézkedést is. Ezeket a megoldásokat a Visztula vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek keretében dolgozták ki, amelyek az európai víz-keretirányelv és az európai árvízvédelmi irányelv végrehajtásának részét képezik.

A tározók helyreállítása és a vizes élőhelyek helyreállítása zöld intézkedésnek minősül az emberek árvíznek való kitettségének csökkentése érdekében. Ezeket az alkalmazkodási intézkedéseket a Felső-Visztula folyó mentén 15 helyszínen hajtják végre, és céljuk a terület ellenőrzött vízmegtartó képességének növelése. Valójában a honosított tározókat és a helyreállított vizes élőhelyeket a folyóvíz feleslegének elfogására és ezáltal az áradások kockázatának csökkentésére használják. Ezeket a zöld intézkedéseket szürke intézkedésekkel kombinálják: a folyópartok bővítése, újjáépítése és korszerűsítése, kifejezetten az urbanizált területek árvízzel szembeni további védelme érdekében, csökkentve a víztúlfolyás kockázatát. A meglévő burkolt terület kibővül, hogy magában foglalja az egész területet, amely magas vízszint esetén elárasztható. Ezenkívül a töltéseket legfeljebb 1,4 m-es magasságig emelik, biztosítva, hogy a töltéskoronák mindkét folyópart mentén azonos biztonsági szinthez igazodjanak. A korszerűsítési beavatkozás magában foglalja a vízszivattyú állomások és a vízelvezető csatornák (újra)építését is, amelyek segítenek a felesleges víz kiürítésében.

Az alkalmazkodási intézkedések megtervezése a Felső-Visztula vízgyűjtő területén működő központi szervezetek hatáskörébe tartozik: Krakkó, Kielce és Rzeszow regionális vízgazdálkodási hatóságai. Ezek a hatóságok szorosan együttműködtek a helyiekkel. A zöld és szürke alkalmazkodási intézkedéseket a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv szerint kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében dolgozták ki, ezért azok az érdekelt felekkel folytatott kapcsolódó konzultációs folyamat részét képezték. Az érdekelt felek bevonására a Vízgazdálkodási Tanács nem hivatalos, a nyilvánosság részvételével foglalkozó bizottságán keresztül került sor. A bizottság 20 tagja különböző érdekcsoportok választott képviselői, mint például a helyi önkormányzatok, a mezőgazdaság, a halászat, más gazdasági ágazatok és ökológiai szervezetek, valamint a vízfelhasználók és a vízkezelők. Ez az informális bizottság információkat terjesztett a vízgyűjtő-gazdálkodási tervről a részt vevő szervezetek és más érdekelt felek körében, amelyek lehetőséget kaptak arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a tervtervezetekről. Az érdekelt felek és a polgárok egy első kérdőíven keresztül adhatnának hozzájárulást a területet jellemző árvizekkel kapcsolatos fő kérdések azonosításához. A második kérdőív célja az volt, hogy információkat gyűjtsön a lehetséges megoldásokról. Emellett a 2008–2009-es időszakban szemináriumokat és nyilvános találkozókat is szerveztek.

Az árvízvédelmi intézkedések végrehajtásának egyik fő mozgatórugója a közelmúltbeli árvizek (2010 és 2011) által érintett helyi közösségek közvetlen tapasztalata volt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az árvízi kihívások kezeléséhez hozzájáruló intézkedések végrehajtása egyre sürgetőbbé vált. Az uniós vízügyi keret és az árvízvédelmi irányelvek szintén fontos szerepet játszottak az árvízkockázat csökkentését célzó integrált folyamat elindításában. A hagyományos intézkedések alternatívájaként ezek az irányelvek a terület megtartó képességének növelését célzó zöld intézkedések előmozdítása szempontjából is relevánsak voltak, tiszteletben tartva ugyanakkor természeti értékeiket.

Az építkezés során meg kellett őrizni a terület természeti értékét. Ezért a Natura 2000 politikák szerint nyomon kellett követni a közösségi jelentőségű fajok természetes élőhelyeire és élőhelyeire gyakorolt hatást. Az intézkedés végrehajtását befolyásoló másik tényező a földjogosultság változása, amelyet a töltések bővítése érdekében kellett megszervezni.

A Sandomierz térségében végrehajtott alkalmazkodási intézkedések összköltsége körülbelül 217 millió EUR. Ez magában foglalja a folyópartok bővítésének, újjáépítésének és korszerűsítésének (szürke intézkedések), valamint a tározók renaturalizációjának és a vizes élőhelyek helyreállításának (zöld intézkedések) költségeit, beleértve a szükséges földvásárlásokat is. Ezen intézkedések végrehajtásához pénzeszközöket kértek és kaptak a Világbanktól.

Az épületekben elkerült árvízkárok (összesen 5632 épület) a becslések szerint állandó értéken mintegy 445 millió EUR-t tettek ki. Csak ezt a becslést figyelembe véve, és ezért az emberekre gyakorolt hatásokat figyelmen kívül hagyva a haszon-költség arány 2,05, ami azt jelenti, hogy a várható előnyök legalább körülbelül kétszer nagyobbak a költségeknél (DHI Polska, 2013, Raport z opracowania programu działań dla Regionu Wodnego Górnej Wisły, Report KZGW/ DpiZE-op/POPT/1/2013, DHI Polska, Varsó, Lengyelország; EEA, 2017).

Az alkalmazkodási intézkedéseket az uniós vízügyi keretirányelv és a nemzeti vízügyi jogszabályokba átültetett árvízvédelmi irányelvek hatályán belül hajtották végre. Az alkalmazkodási intézkedések végrehajtása szükségessé tette a megfelelő környezeti hatásvizsgálati eljárások alkalmazását. A környezeti és társadalmi hatások megelőzését célzó enyhítő intézkedések megfogalmazása különösen fontos a Világbank által az építőiparra kapott finanszírozás keretében.

A terv kialakítása 2011-ből származik, az 1.^{vízgyűjtő-gazdálkodási} terv kidolgozásának folyamatából. A tervet, beleértve az intézkedéseket is, 2015-ben véglegesítették. A leírt intézkedések végrehajtása jelenleg zajlik, és várhatóan 2019-re fejeződik be.

A zöld és szürke infrastruktúra várhatóan állandó lesz, ha megfelelő karbantartást biztosítanak.

Sandomierz Municipal Administration
pl. Poniatowskiego 3, 27-600 Sandomierz
Tel. +48 815 41 00
E-mail: um@um.sandomierz.pl 

Świętokrzyskie Province
al. IX Wieków Kielc 3, 25-516 Kielce
Tel. +48 (41) 342 15 30
E-mail: kancelaria@sejmik.kielce.pl 

EEA 2017 Green Infrastructure and Flood Management (Zöld infrastruktúra és árvízkezelés, 2017). A költséghatékony árvízkockázat-csökkentés előmozdítása zöld infrastrukturális megoldások révén 14. sz. jelentés, 2017. ISSN 1977-8449