Zöld tetők Bázelben (Svájc): az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések ötvözése

A Svájcra vonatkozó CH2018 éghajlati forgatókönyvek szerint Bázelben a 30 °C-os vagy annál magasabb maximális hőmérsékletű napok száma az 1981–2010-es 10,5-ös referenciaértékről 2035-ben 24,7-re, 2060-ban 28-ra és 2085-ben 68,5%-ra fog emelkedni az RCP8.5. éghajlati forgatókönyv szerint. A trópusi éjszakák száma (legalább 20 °C-os hőmérséklet) 0,6-ról 5,9-re, 15,8-ra, illetve 40,3-ra fog emelkedni a 2035., 2060., illetve 2085. évben az RCP8.5. alapján. A Svájci-fennsík régiójában az éves átlagos csapadékmennyiség 2035-ben legfeljebb 10%-kal, 2060-ban 8,4%-kal, 2085-ben pedig 10,5%-kal nőhet az RCP8,5 szerint (bár a csapadékmennyiség –2% és –5,4% közötti csökkenése előfordulhat az ugyanazon RCP szerinti alacsony szintű becslések esetében).

Az éghajlati viszonyok előre jelzett változásainak fényében megállapítást nyert, hogy a zöldtetők lehetőséget kínálnak az energiamegtakarítás, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések kombinálására.

A zöldtető-kezdeményezés fő célja, hogy pénzügyi ösztönzők és építési szabályok kombinációjának alkalmazásával növelje a zöldtetők lefedettségét Bázel városában. Kezdetben az épületek energiafogyasztásának csökkentése és a biológiai sokféleség védelme volt a fő mozgatórugó. Kezdetben a zöldtetőket, mint energiatakarékossági intézkedést, Bázel városa finanszírozta az 1990-es évek közepén egy kétéves időszakra, hogy növelje az érdeklődést és a tudatosságot. A projekt sikerén felbuzdulva forrásokat különítettek el egy olyan tanulmányra, amely a zöldtetők biológiai sokféleséggel kapcsolatos előnyeit dokumentálja. A programot 2005-2007-ben újra finanszírozták. Az új program meghatározta azokat az iránymutatásokat (főként a tetők ökológiai jellemzőire és tűzbiztonságára vonatkozóan), amelyeket a zöldtető-projekteknek be kellett tartaniuk ahhoz, hogy jogosultak legyenek az alapokra. Ma már elismert tény, hogy a zöldtetők az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is lehetővé teszik azáltal, hogy korlátozzák a felszíni vizek lefolyását és csökkentik a hőmérsékletet a városi területeken.

Svájc számos városában számos zöldtetőt hoztak létre az 1980-as években, főként kísérleti projektekként, amelyek a későbbi kezdeményezésekhez a tudás és a tapasztalat alapját képezték. 1995 az Európai Unió természetvédelmi éve volt. Ez adta a lendületet Bázel első zöldtető kampányához, amely 1996-ban kezdődött. Az 1990-es évek elején Bázel városa az energiatakarékossági intézkedéseket támogató törvényt hajtott végre. E törvény szerint, amely Svájcban az egyetlen ilyen jellegű törvény volt, az összes fogyasztó energiaszámlájának 5%-át egy energiatakarékossági alapba helyezik, amelyet ezt követően energiatakarékossági kampányok és intézkedések finanszírozására használnak fel. A Nemzeti Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium úgy döntött, hogy folytatja és előmozdítja a zöld tetőket, felhasználva ezt a forrást az 1996-1997-es programra. A második finanszírozási programot 2005-2007-ben hajtották végre.

Ezt követően nem volt szükség további finanszírozási kezdeményezésre. A kampányt elég sikeresnek ítélték, és a 2010-ben hatályba lépett (és a 2002-ben hatályba lépett) új és átalakított épületek valamennyi lapostetőjének zöldtetővé alakítására vonatkozó kötelezettséget elegendőnek ítélték ahhoz, hogy biztosítsák a zöldtetők bővítéséhez szükséges lendületet az önkormányzatban.

A sűrűn lakott területeken, ahol a kiterjedt parkok biztosítása és a fák ültetése lehetetlen, a növényzettel borított tetők megvalósítható zöldítési lehetőség. Ezek a tetők nemcsak enyhítik a városi hőszigethatást, hanem szigetelőként is működnek. Az épületek hőnyereségének minimalizálásával a zöldtetők akár 5 °C-kal is csökkenthetik a beltéri hőmérsékletet, és következésképpen csökkenthetik a hűtési igényt és a kapcsolódó energiafelhasználást, ezáltal hozzájárulva az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. A Manchesterben (Egyesült Királyság) végzett modellezési tanulmányok azt mutatják, hogy a sűrűn lakott területeken az összes megfelelő tető kizöldítése 17–20%-kal csökkentheti a csapadékvíz lefolyását( Speak et al., 2013). A zöldtetők „ugródeszkát” is jelenthetnek a vándorló fajok számára a változó éghajlati viszonyok között.

A zöldtetők 2006-os teljes számának vizsgálata azt mutatta, hogy Bázel városában 1711 kiterjedt zöldtető (sekély talajú, többnyire zamatos és füves tetők) és 218 intenzív zöldtető (mélyebb talajú, nagyobb növényeket és fákat befogadó tetők) található. Így Bázel lapostetős területének mintegy 23%-a zöld volt 2006-ban. Azóta évente mintegy 100 zöldtetőt telepítettek, amelyek 80 000 m2 felületet fednek le. Bár nem áll rendelkezésre új hivatalos becslés, a bázeli önkormányzat szerint ez a jelenleg zöldtetővel borított bázeli tetőfelület mintegy 40%-át teszi ki.

A fejlesztők számára a zöld tetők telepítése ma már rutinnak számít, és a fejlesztők nem ellenzik a telepítésüket. Bázelben a zöldtetőről szóló rendeletek (azaz Bázel város építési és építési törvényének 2002. évi módosítása) a következőket írják elő:

• A termesztőközegnek őshonos regionális talajnak kell lennie – a rendelet egy kertészeti szakemberrel való konzultációt javasol;
• A termesztőközegnek legalább 10 cm mélynek kell lennie;
• A gerinctelenek élőhelyéül 30 cm magas és 3 m széles halmokat kell biztosítani;
• A növényzetnek a Bázelre jellemző őshonos növényfajok keverékének kell lennie;
• Az 1000 m2-nél nagyobb síktetőkön lévő zöldtetők esetében a tervezés és az építés során konzultálni kell a város zöldtető-szakértőjével.

2015-ben egy további módosítás 12 cm-ben határozta meg a talaj minimális vastagságát.

Az első ösztönző programot (1996-1997) megelőzően a Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium közvélemény-kutatást végzett a svájci lakosság körében, hogy meghatározza az energiatakarékossági intézkedésekért fizetendő villamosenergia-adó támogatásának szintjét. A zöldtetőkre való összpontosítást a wädenswil-i (Svájc) Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemének (ZHAW) kutatói támogatták, akik arra törekedtek, hogy befolyásolják a bázeli döntéshozókat az építési szabályok módosításában és pénzügyi ösztönzőket kínáljanak a zöldtetők lefedettségének növelésére. A zöldtető koncepciójának kidolgozása és az első ösztönző program létrehozása során különböző érdekelt felekkel konzultáltak: a helyi vállalkozói szövetség, a kertészeti szövetség, a zöldtető szövetség, a Pro Natura Basel környezetvédelmi szervezet, a bázeli parkok és temetők osztálya, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi, Erdő- és Tájvédelmi Minisztérium.

Bázel zöldtetőre vonatkozó szabályozása nem ütközött jelentős ellenállásba, mivel a kezdetektől fogva valamennyi érdekelt fél részt vett a folyamatban, és mivel az ösztönző programok sikeresek voltak. A fejlesztők számára a zöld tetők telepítése ma már rutin gyakorlatnak számít, és a fejlesztők nem kifogásolják a telepítésüket. Az ösztönző programok a vállalkozásokra és a bázeli lakosokra irányultak. Az 1996-97-es ösztönző program során nagy volt a média érdeklődése, és újságokat és plakátokat használtak a bázeli lakosok tájékoztatására a támogatásokról. Ez fontos szerepet játszott a sikerben, mivel számos érdekelt fél körében növelte a zöldtetők ismertségét. Rendszeresen rendeznek versenyeket a legszebb zöldtetőkön.

A mechanizmusok átfogó csomagja – az ösztönzőktől a jogszabályi előírásokig – biztosította a zöldtetők széles körű elterjedését Bázelben. A kezdeményezés sikeréhez hozzájárult, hogy a Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemének (Stefan Brenneisen) elkötelezett kutatója megnyerte a projektet. Az összes érdekelt fél bevonása a kezdeményezés kezdetétől segített a kérdések és aggályok kezelésében, és biztosította, hogy mindenki elérje céljait.

Fontos tanulság, hogy városi környezetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás összeegyeztethető lehet az éghajlatváltozás mérséklésével; Bázel esete azt mutatja, hogy az alkalmazkodást az energiatakarékosságra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések vezérelhetik. A nem megfelelő alkalmazkodás elkerülése érdekében meg kell keresni és maximalizálni kell a más célok által vezérelt meglévő és folyamatban lévő városi és infrastrukturális fejlesztések adaptációs célú felhasználásának ilyen lehetőségeit. A zöld tetők kiváló példa erre.

A Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal által finanszírozott két folyamatban lévő projekt méri a zöldtetők előnyeit a biológiai sokféleség szempontjából (rovarok, például pillangók és bogarak, valamint puhatestűek, például csigák), de eddig nem tettek közzé eredményeket. A két projekt célja továbbá az éghajlatváltozás – például a hagyományosan nem száraz időszakokban (például ősszel és tavasszal) előforduló száraz időszakok – által a zöldtető-ökoszisztémák fajösszetételére gyakorolt hatás mérése. A bázeli zöldtető-rendszer eredményeit és általános előrehaladását 2023-ban mutatják be a Zöldtető-kongresszuson.

A költségek és a támogatások jelentősen eltértek a program elindítása óta. A tetőkizöldítés kezdeti költségeit 100 CHF/m2-re becsülték. Az alap kedvezményezettjei 1996–1997-ben 20 CHF-et kaptak^{2 m2} zöldtető után mind az új fejlesztésekért, mind pedig egy meglévő épület zöldtetőinek utólagos átalakításáért. A 2005–2007-es programban a kedvezményezettek m2-enként 30–40 CHF-et kaptak csak a meglévő épületek utólagos átalakítására.

A költségek jelenleg körülbelül 23 CHF/m2-re csökkennek. A támogatások már nincsenek érvényben, és már nem tekinthetők szükségesnek. Napjainkban a Bázelben alkalmazott zöldtető-technológia a legegyszerűbb konfigurációhoz közelít, egyrétegű szigetelőmembránnal, védőréteggel, majd 12-15 cm vastag talajréteggel. Ez a konfiguráció garantálja az épület vízszigetelését és szerkezeti szilárdságát, és lehetővé teszi az építési szabályzatok és előírások, amelyek kevésbé szigorúak, mint a szomszédos országokban, például Ausztriában.

A zöldtetők számos előnnyel járnak, beleértve az esővíz elnyelését és a lefolyás késleltetését (ezáltal csökkentve az árvízkockázatot nagy intenzitású esőzések esetén); épületek szigetelésének biztosítása; a városi levegő hőmérséklete csökkentésének elősegítése és a városi hőszigethatás enyhítése; élőhely létrehozása a növények és a vadon élő állatok számára; és esztétikusabb városi tájat biztosít.

Basel elfogadott egy építési törvényt, amely zöld tetőket ír elő minden új, lapos tetővel rendelkező fejlesztésre. Az építési és építési törvény azóta jelentős lendületet adott a zöldtetők bővítésének Bázelben. Egy 2002-ben elfogadott módosítás kimondja, hogy minden új és felújított lapostetőt ki kell zöldíteni, és előírja, hogy azokat a biológiai sokféleség maximalizálása érdekében kell kialakítani. Ezt a követelményt 2010-ben egy olyan rendelet erősítette meg, amely az épületek utólagos átalakítása esetén minden lapostetőre, valamint minden új lapostetős épületre zöldtetőt írt elő.

A jelenlegi jogi kérdés az, hogy hogyan kell kezelni a zöldtetőket a fotovoltaikus (PV) telepítéssel kombinálva. A bázeli önkormányzat városi zöld részlege informális megbeszéléseket folytat az építészekkel és a fejlesztőkkel annak érdekében, hogy a 100%-ban felszíni zöldtetők és a felemelt fotovoltaikus panelek együttélése ne akadályozza sem az erőművek növekedését, sem a villamosenergia-termelést. Ahol a teljes körű együttes telepítés lehetetlen, a különböző városi megyék közötti, 2018 óta érvényben lévő megállapodás 60 %-os fotovoltaikus és 40 %-os zöldtetős kompromisszumot ír elő, a panelek alatt kavicsokkal. A kavics használatát ellensúlyozza az a követelmény, hogy a fennmaradó 40% zöld tetőfelület növelte az ökológiai értéket (a holt fák, vagy különösen ökológiailag értékes talajok és homokok telepítésével). A közelmúltban a kettő ötvözése a felemelt fotovoltaikus technológiával technológiailag megvalósíthatóbbá vált, és ennek következtében egyre inkább megvalósul a gyakorlatban.

A zöld tetők olyan magánkezdeményezések, amelyeket a kormány ösztönözhet. Bázelben két zöldtető-ösztönző program működött meghatározott kétéves időszakokra (1996–1997 és 2005–2007).

A zöldtetők várható élettartama körülbelül 50 év.

Stephan Brenneisen and Nathalie Baumann
Zurich University of Applied Sciences Wädenswil
Grüental, Postfach 335, CH 8820 Wädenswil, Switzerland
E-mail: stephan.brenneisen@zhaw.ch; nathalie.baumann@zhaw.ch

Stadtgärtnerei Basel
Switzerland, Basel
http://www.stadtgaertnerei.bs.ch/ 

Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyeteme Wädenswil (ZHAW) és a zöld és kék tér adaptációja a városi területek és ökovárosok számára (GRaBS) projekt