Heatwave terv Angliában

Az éghajlatváltozás által előidézett különböző egészségügyi veszélyek közül a hőhullámok különösen súlyosan érintik azokat a régiókat, ahol a lakosság nem szokott hozzá a magas hőmérséklethez, és nem is számít rá. Ilyen kedvezőtlen körülmények között az Egyesült Királyság becslések szerint 2000 áldozattal szembesült a 2003-as európai hőhullámban. Az Egyesült Királyság 2012. évi éghajlat-változási kockázatértékelése (UK CCRA 2012) becslése szerint a 2020-as évekre akár 1700-ra is nőhet a hőség okozta halálesetek száma; továbbá a hőhullám-terv szerzői az IPCC azon feltételezését követik, hogy nagyon valószínű a hőhullámok gyakoriságának, időtartamának és intenzitásának növekedése. A szerzők elismerik a CCRA további következtetéseit is, amelyek szerint a hőhullámok„különösen a veszélyeztetett csoportokat, például az időseket érinthetik. Délkelet-Anglia lehet a leginkább érintett régió.

Hasonlóképpen, a szerzők elismerték, hogy a CCRA jelezte, hogy több ügynökségre és ágazatra kiterjedő alkalmazkodási tervezésre van szükség, feltételezve, hogy ez jelentős hatást gyakorol más ágazatok, például az épített környezet vagy a mezőgazdaság egészségére és jóllétére. A hőhullámokra való jövőbeli reagálás javításának fő kihívásai a következők voltak:

• a meteorológiai előrejelzések lefordítása regionális, szabványosított riasztási kódokra;
• gyors és egyértelmű riasztási lánc biztosítása a központi előrejelzéstől a helyi válaszadóig;
• a különböző egészségügyi szolgáltatók közötti összehangolt együttműködés biztosítása (beleértve a lakosság megfelelő tájékoztatását az önálló védelem érdekében).

A hőhullám-terv célkitűzései a következők:

• Stratégiai tervezés: koordinált hosszú távú és több ügynökségre kiterjedő tervezés (ez utóbbi az egészségügyi ágazaton kívüli szakértőkkel közös erőfeszítésre utal, például az épített környezet hűtési kapacitásának növelése érdekében).
• Szezonális riasztási és információs rendszer: i. elindítja a nemzeti egészségügyi szolgálatok, a kormány és a közegészségügyi rendszer válaszát, ii. tájékoztatja és tanácsokkal látja el az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó szakembereket; az információk mind megelőző, mind taktikai jellegűek lesznek (a súlyos hőhullám előrejelzése esetén).
• Hőhullám és nyári készültség. A legfontosabb feladatok a következők: megállapodások a vezető testületekről szubnacionális szinten, a beltéri hőexpozíció csökkentése, az egészségügyi és szociális ellátórendszer felkészültsége.

Az Angliára vonatkozó hőhullám-terv keretében végrehajtott főbb intézkedések a következők:

• Hő-egészségügyi megfigyelőrendszer: Ez a riasztási rendszer június 1. és szeptember 15. között működik. Hőmérséklet-előrejelzéseket kap a nemzeti meteorológiai hivataltól. A riasztási szintek 0-tól (egész éves hosszú távú tervezés) 4-ig (nemzeti vészhelyzet: a nemzeti ágazatközi megítélés szerint a hőhatások túlmutatnak az egészségügyi ágazaton). Közbenső figyelmeztető jelzéseket (2. és 3. szint) adnak ki 30 °C és 15 °C felett (nappali és éjszakai), regionálisan változó küszöbértékkel. Míg a hő-egészségügyi megfigyelés működik, a Public Health England (PHE) figyeli a valós idejű szindrómás megfigyelés legfontosabb kimeneteit, és megosztja ezeket az adatokat az egészségügyi osztállyal (DH).
• Szabványosított meteorológiai hőhullámokra vonatkozó figyelmeztetések: ezek a riasztási szintek tájékoztatják az egészségügyi megfigyelőrendszert (vö. fent). A figyelmeztetések színkóddal vannak ellátva, hogy jelezzék az érintett régiót.
• Koordinált, több ügynökségre kiterjedő reagálás az Egyesült Királyság helyi rezilienciafórumainak bevonása révén (LRF; ezek a helyi közszolgáltatások – többek között a sürgősségi segélyszolgálatok, a helyi hatóságok, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS), a Környezetvédelmi Ügynökség és mások – intézményesített reagálási partnerségei.
  • A lakosság és az egészségügyi szakemberek tájékoztatása és képzése: a hőhullám-terv és az azt kísérő dokumentumok tömör és könnyen érthető tanácsokat tartalmaznak az egyéni megelőző intézkedésekre vonatkozóan, beleértve a társak közötti közösségi segítségnyújtást is. Az egyik fő eszköz a „cselekvésitáblázatok”,amelyeket négy különböző célközönség (a nemzeti intézmények és a helyi polgárok) számára világosan meghatároznak és érthetően egy oldalon helyeznek el, lehetővé téve a kockázatokról és az ellenintézkedésekről való gyors tájékoztatást minden riasztási szinten. A nyilvánosságot a közösségi médián (Facebook, Twitter) keresztül történő terjesztés révén növelik.
• Egyenlőségértékelés: különös hangsúlyt fektettek az egyenlőség megőrzésére a megelőzés és a segítségnyújtás során, azaz az olyan csoportok szűrésére, amelyek például társadalmi-gazdasági okokból különösen veszélyeztetettek lehetnek.

Az angliai hőhullám-terv megoldásokat kínál a jelenlegi éghajlati változékonyság és a szélsőséges események kezelésére, amelyek rendkívül fontosak a jövőbeli éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodás szempontjából is. E tekintetben a terv számos további, az egészséggel kapcsolatos alkalmazkodási lehetőséget javasol, többek között a következőket: a hűvös környezetek zöldterületei, az otthonok hőszigetelése és az egészségügyi létesítmények hűtése.

Az érdekelt felek részvétele alakítja a hőhullám-terv éves felülvizsgálatát az érintett érdekelt csoportok és szintek szakértelmének bevonásával: ezek a nemzeti kormányzati intézményektől a regionális vagy helyi egészségügyi egységekig terjednek. Hasonlóképpen, a hőhullám-tervet az érdekelt felek egyes csoportjaira vonatkozó különböző különjelentések egészítik ki: i. egészségügyi és szociális ellátással foglalkozó szakemberek, ii. otthoni vezetők és személyzet, iii. tanárok és felügyeleti személyzet, valamint iv. polgárok. Az egyenlőségre vonatkozó célzott elemzés eredményei szintén nyilvánosan hozzáférhetők.

A terv végrehajtásával kapcsolatban a következő sikertényezők említhetők meg:

• A hőhullám-terv figyelembe veszi az egyéb releváns kereteket és stratégiákat, például a közegészségügyi eredménykeretet (PHOF), a közös stratégiai igényfeladatokat (JSNA) és a közös egészségügyi és jólléti stratégiákat (JHWS). Ez segít összehangolni az alkalmazkodási intézkedéseket a technikailag kapcsolódó stratégiákkal, és szinergiák révén javítja a teljesítményt (a tárgyra vonatkozó know-how és bizonyítékok cseréje, az intézkedések konvergenciájának biztosítása stb.)
• A terv támogatja a helyi és regionális szereplőket, különösen a helyi és regionális önkormányzatokat, de az egészségügyi rezilienciával foglalkozó helyi partnerségeket, a közegészségügyi igazgatókat mint helyi menetrend-meghatározókat vagy a helyi egészségügyi és jólléti testületeket is, és ezekre támaszkodik. Ez biztosítja a gyors és helyileg megfelelő reagálást és együttműködést a közigazgatásilag elkülönülő erők válaszadói között.
• A tervet évente frissítik (és kiegészítő terjesztési anyagokkal látják el), amint azt az új fejlemények megkövetelik (lásd például a 2016. évi frissítést; ez nem vezetett be változtatásokat a 2015-ös verzióhoz képest, ezért az továbbra is érvényes). Ez védelmet nyújt az elavult vagy elégtelen reagálási rendszerekkel szemben, mivel a bizonyítékok és a know-how a végrehajtás során folyamatosan fejlődik.

A jövőbeli felmelegedéshez való alkalmazkodás, beleértve az elhúzódó csúcshőmérsékletet is, nagymértékben profitál a tárgy-előrejelzési és riasztási láncok biztosításából. Ezek konkrét információkkal szolgálnak a helyi többszereplős válaszadó szervezetek számára, akik így megelőzhetik vagy legalább minimálisra csökkenthetik az információk vagy a felkészülés hiánya miatt egyébként felmerülő költségeket (nem utolsósorban az egészségügyi személyzet és létesítmények tekintetében). Megjegyzendő, hogy a helyi rezilienciafórumok – bár a hőhullám-tervtől függetlenül valósulnak meg – nagyon hasznos koncepciót ígérnek az ágazatközi alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-csökkentés megvalósításához is.

A legfontosabb egészségügyi feladatokat (és hatásköröket) – mint a hőhullámok idején – az Egyesült Királyság parlamentjének egészségügyi és szociális ellátásról szóló 2012. évi törvénye határozza meg. A hőhullám-terv szerves részét képező LRF az Egyesült Királyság vészhelyzeti tervezési és reagálási rendszerének úgynevezett 1. kategóriájú (vagy „alapvető”) válaszadói, amelyet a Parlament polgári vészhelyzetekről szóló 2004. évi törvénye biztosít.

A tervet először 2014. május 13-án tették közzé. A terv frissítései és/vagy kiegészítései: 2014. augusztus 21., 2015. május 22., 2016. május 25. (ez utóbbi változat nem vezet be változtatásokat; így a 2015-ös a még mindig érvényes változat). A terv 2014 májusa óta működik.

Hosszú távú, tervezett éves felülvizsgálatokkal.

Public Health England
Wellington House
133-155 Waterloo Road
London SE1 8UG
United Kingdom