A torinói (Olaszország) kis- és középvállalkozások alkalmazkodási intézkedéseit támogató biztosítótársaság

Olaszország az éghajlattal kapcsolatos széles körű veszélyekkel néz szembe, amelyeket az éghajlatváltozás várhatóan tovább súlyosbít. A kkv-k rendkívül kiszolgáltatottak az éghajlati kockázatokkal szemben, és a kkv-ágazatban egyre nagyobbak az éghajlattal kapcsolatos veszteségek és károk. Az üzleti tevékenység felfüggesztése által okozott közvetlen hatások (például berendezésekre vagy árukra gyakorolt hatások) és közvetett veszteségek jelentős hatással lehetnek a vállalatokra. Az Olasz Biztosítási Brókerek Szövetsége (AIBA) becslése szerint azoknak az olasz vállalkozásoknak a 90%-a, amelyeknek az éghajlattal kapcsolatos események miatt egy hétnél hosszabb időre meg kellett szakítaniuk tevékenységüket, egy éven belül csődbe ment.

Az éghajlattal kapcsolatos hatások súlyossága ellenére a vállalkozások, köztük a feldolgozóipari és ipari kkv-k kockázati tervei ritkán veszik figyelembe a természeti veszélyeket. Ezenkívül a magánvállalkozások alkalmazkodási tevékenységeit nem támogatják konkrét nemzeti pénzügyi vagy adóügyi eszközök. Emellett csak néhány olasz helyi önkormányzat tett jelentős előrelépést az alkalmazkodás tervezésében; így a helyi önkormányzatok többsége nem tudja támogatni a joghatóságuk alá tartozó kkv-kat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén. Végezetül, bár Olaszországban rendelkezésre állnak az éghajlati kockázatokra vonatkozó adatok, azok különböző platformokon oszlanak meg, és nem mindig könnyen hozzáférhetők és érthetők.

A DERRIS projekt célja a torinói biztosítók, a helyi hatóságok és a kkv-k közötti köz-magán társulások új modelljének kidolgozása volt. A partnerségek a következőkre összpontosítottak: i. a kockázatértékeléssel és -kezeléssel kapcsolatos ismeretek átadása a biztosítóktól az állami és magán alkalmazkodási tervezőknek, valamint ii. a kkv-k és az ipari körzetek alkalmazkodási tervei kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása. Az éghajlati kockázatok értékelésére párhuzamosan került sor vállalati és körzeti szinten, azzal a céllal, hogy javuljon a magánszektor érdekelt felei, a biztosítási ágazat és a helyi alkalmazkodási hatóságok közötti interakció.

A köz- és magánszféra közötti partnerséget kísérleti szakaszban fejlesztették ki és hajtották végre Torino város északi részén, hat ipari és gyártási területen. 2016 és 2017 között a városvezetés, az Unipol (egy olasz pénzügyi szolgáltató holdingtársaság) és 32 kiválasztott kkv közötti együttműködésen alapult. Ebben az időszakban az Unipol veszteségmegelőzési csapata a szükséges szakértelemmel támogatta a részt vevő vállalkozásokat és a helyi önkormányzatot. Különösen a kkv-kra vonatkozó vállalati alkalmazkodási cselekvési tervek (CAAP) és az integrált körzeti alkalmazkodási terv (IDAP) kialakítását támasztotta alá egy kiválasztott területre vonatkozóan, a magánszféra (beleértve a kkv-kat is) és az állami érdekelt felek, valamint a város együttműködésével. Az IDAP fontos előkészületi lépéseket tartalmaz a közelgő városi alkalmazkodási tervhez.

Torino város hat kísérleti ipari és gyártási területét azonosították, elemezve a közelmúltbeli éghajlati eseményeket bizonyos veszélyekkel (árvíz, intenzív csapadék, villámcsapás, szélsőséges hőmérsékletek, szél, jégeső és földcsuszamlások) kapcsolatban, amelyek a kkv-k jelenlétével rendelkező területeket érintették. A projektben részt vevő kkv-k különböző ágazatokból származtak: gépgyártás (12 vállalkozás), vegyipari termelés (6), szolgáltatások és kereskedelem (5 és 4), élelmiszer-termelés (3) és kézművesség (2). A részt vevő vállalkozások általában kicsik voltak. A többségnek (24 vállalkozásnak) 5–20 alkalmazottja volt, míg csak egy kkv-nak volt több mint 250 alkalmazottja. Az időjárási vagy éghajlati eseményekből eredő károkat már 13 vállalkozás tapasztalta, és 14 hajtott végre bizonyos megelőző intézkedéseket az időjárással vagy éghajlattal kapcsolatos eseményekből eredő károk ellen.

A részt vevő kkv-k számára a támogatást az UNIPOL veszteségmegelőzési csoportjának szakértői nyújtották két helyszíni ellenőrzés során, amelyek az éghajlati eseményekkel szembeni sebezhetőség értékelésére, a felmerülő lehetséges kockázatok kiválasztására és a CAAP-okba belefoglalandó lehetséges kockázatcsökkentési intézkedésekre összpontosítottak. E látogatások során a CRAM-eszközben használt kérdőívet is tesztelték, és az eszközt később fejlesztették ki. Ezt az online eszközt azért hozták létre, hogy biztosítsa a kockázatértékeléssel és kockázatkezeléssel kapcsolatos know-how átadását a kkv-knak, a projekt befejezését követően is. A CRAM földrajzi elhelyezkedés (pl. árvízkockázati övezetek szerinti elhelyezkedés) alapján mutatja be az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információkat, és a kkv-k által a kérdőívben megadott információk alapján automatikusan létrehozza a CAAP szempontjából releváns kimeneteket.

A projektben részt vevő kkv-k három fő megközelítést határoztak meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz:

• Kockázatmegelőzés, kockázatkezelés és veszélyhelyzet-kezelés;
• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos megfontolások beépítése az irányítási és operatív eljárásokba,
• Zöld infrastrukturális megoldások (például zöldtetők) megvalósítása és a vízhatékonyság javítása.

Az éghajlati kockázatok értékelésére párhuzamosan került sor vállalati és körzeti szinten, azzal a céllal, hogy javuljon a magánszektor érdekelt felei, a biztosítási ágazat és a helyi alkalmazkodási hatóságok közötti interakció. A Torinóban tartott kísérleti szakaszban az eredeti 32 vállalkozás közül 28 fejezte be CAAP-ját, amely összesen 565 intézkedést tartalmazott (tervenként 20 intézkedés mediánja). Egyes kkv-k zöld infrastrukturális megoldásokat vezettek be vagy korszerűsítettek; más vállalatok mobil vagy rögzített árvízvédelmi intézkedéseket vezettek be (falak, kapuk vagy sorompók). Egyes kkv-k rutineljárásokat dolgoztak ki az ereszcsatornák rendszeres ellenőrzésére (az elárasztás kockázatának csökkentése érdekében) és a gép teljesítményének magas hőmérsékleten történő ellenőrzésére. Az egyik vállalkozás az építési szakaszban a helyi árvízkockázatra vonatkozó információknak megfelelően átalakította új épületét azáltal, hogy megemelte a padlószinteket és megváltoztatta a falak elrendezését a lehetséges károk csökkentése érdekében. Számos vállalkozás módosította szervezeti és irányítási rendszerét, például a katasztrófa utáni helyreállításra vonatkozó konkrét terveket, a vészhelyzeti riasztások nyomon követésére szolgáló személyzet kinevezését vagy a helyreállítási intézkedésekre szánt költségvetési tartalékok létrehozását.

Ezzel párhuzamosan a DERRIS projekt több önkormányzat bevonásával támogatta Torino városát egy integrált körzeti alkalmazkodási terv (IDAP) kidolgozásában. A terv és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek (az érdekelt felek bevonásának strukturált folyamata és a Torino városában létrehozott, éghajlatváltozással foglalkozó ágazatközi munkacsoport) célja az volt, hogy előkészítse az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó átfogó stratégiával és Torino városára vonatkozó alkalmazkodási cselekvési tervvel kapcsolatos későbbi munkát. Ezen túlmenően az IDAP magában foglalta az új zöld infrastrukturális intézkedések létrehozásához, valamint a meglévő intézkedések – különösen a zöldterületek és a városi vízfolyások hálózatainak – fenntartásához és javításához kapcsolódó alkalmazkodási intézkedések azonosítását.

A torinói kísérleti szakaszt követően a partnerséget tíz másik olasz városra és 128 kkv-ra is kiterjesztették, amelyek az online CRAM-eszközt használták éghajlati kockázataik értékelésére és CAAP-jaik véglegesítésére. E tervek elemzése azt mutatja, hogy az áradások jelentik a legfontosabb éghajlati veszélyt (az intézkedések mintegy 25 %-a kezeli őket), amelyet heves esőzések követnek (18%). Az egyéb veszélyeket, például a szelet, a villámlást, a vízhiányt, a szélsőséges hőmérsékleteket az egyes hatásokra vonatkozó intézkedések mintegy 12 %-ával kezelték, a jégesőt és a földcsuszamlásokat pedig egyenként mindössze 5 %-kal. A 128 kkv terveiben szereplő intézkedéstípusok a következők voltak:

• operatív és irányítási eljárások (38%);
• az infrastruktúrákkal és létesítményekkel kapcsolatos beavatkozások (34%);
• a korai előrejelző műveleti eljárásokkal kapcsolatos intézkedések (11%);
• a vízfelhasználás hatékonyságát javító intézkedések (14%);
• a zöld infrastruktúrával kapcsolatos intézkedések (3 %).

Az alkalmazkodási intézkedések végrehajtása előtt álló akadályok felszámolása érdekében a DERRIS projekt megvizsgálta az Olaszországban és Európában az alkalmazkodást szolgáló meglévő pénzügyi eszközöket, és hozzájárult egy európai szintű nyilvános vitához a biztosítók mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó tevékenységeket finanszírozó befektetők szerepéről. Ezeket a tevékenységeket belefoglalták a hatóságokat – különösen helyi szinten – és a magánvállalkozásokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tevékenységekben támogató pénzügyi eszközökre vonatkozó általános követelmények és iránymutatások kidolgozásába. Az alkalmazkodási intézkedések közvetlen pénzügyi és közvetett költségvetési támogatására vonatkozó iránymutatásokon és ajánlásokon túlmenően a DERRIS pénzügyi eszközt bocsátott ki a kkv-k támogatására a CAAP-okban foglalt éghajlatikockázat-megelőzési és -kezelési intézkedések végrehajtásában, amely az Unipol bankfiókja, az „Unipol Banca” által kibocsátott hitelekből áll (10 000 és 100 000 EUR között).

A projekt 2018-as befejezését követően folytatódnak a tőkésítési tevékenységek, amelyek 2019 óta további négy várost (köztük Milánót) érintenek. Emellett az éghajlati kockázatok értékelésére és a kkv-k alkalmazkodási terveik megtervezésében való támogatására szolgáló CRAM-eszköz továbbra is online és aktív.

A helyi szereplők széles körét vonták be a partnerségbe a kkv-k bevonásának megkönnyítése érdekében. Ezek közé tartoztak a szakmai szervezetek, a kereskedelmi kamarák, az UnipolSai (az Unipol csoport biztosítási ága), az Unipol ügynökségek és az Unipol Banca (az Unipol bankfiókjai). Az Unipol regionális kirendeltségei kulcsszerepet játszottak abban, hogy támogassák a helyi hatóságokat a kereskedelmi szervezetek bevonásában, és meggyőzzék a kkv-kat a részvételről. E helyi szereplők többsége beleegyezett a képzéseken való részvételbe, mivel úgy vélték, hogy ez nagyon hatékony módja annak, hogy felhívják a figyelmüket az éghajlatváltozás vállalkozásokra gyakorolt hatásaira, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó terveknek az üzletmenet-folytonosság biztosításában rejlő lehetséges előnyeire. Ily módon hógolyóhatás jött létre, amelynek révén a részt vevő szervezetek a DERRIS projekt nagyköveteivé váltak, és segítettek a projekt által létrehozott ismeretek és eszközök más kkv-k körében történő terjesztésében.

A kkv-k bevonása az egyes városok projekttevékenységeibe nagy kihívást jelentett, amelyet a kereskedelmi szervezetek bevonásával sikerült leküzdeni.

A torinói integrált körzeti alkalmazkodási terv elkészítése megteremtette az alapot egy átfogóbb városi alkalmazkodási tervezési tevékenységhez azáltal, hogy létrehozta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó ágazatközi munkacsoportot és az érdekelt felek bevonására szolgáló struktúrát.

Az éghajlattal kapcsolatos kockázatokkal és a kockázatcsökkentési lehetőségekkel kapcsolatos alacsony szintű tájékozottság mellett a pénzügyi források (finanszírozás, egyedi hitelek és/vagy fiskális eszközök) rendelkezésre állása kulcsfontosságú korlátozó tényezőnek tűnik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás végrehajtása szempontjából.

A projektet a LIFE program finanszírozta. A teljes költségvetés több mint 1,3 millió EUR-t tett ki, amelynek 60%-át (790 299 EUR) az EU finanszírozta. A projektnek nem az volt a célja, hogy közvetlen gazdasági hasznot hozzon, és a jobb kockázatkezelésnek köszönhetően elkerült költségeket nem számszerűsítették. A kezdeményezésnek sikerült növelnie a kkv-k éghajlati kockázatokkal kapcsolatos tudatosságát, javítania a kkv-k katasztrófakockázatokra való felkészültségének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának növeléséhez rendelkezésre álló ismereteket, valamint támogatnia a vállalatok alkalmazkodási cselekvési terveinek kidolgozását.

a 2015. szeptember 1-jétől 2018. szeptember 30-ig tartó DERRIS-projekt; 2023-ig biztosítják az UNIPOL tevékenységeit, például a köz- és magánszféra közötti partnerségi modell megismétlése iránt érdeklődő helyi hatóságok támogatását, a kkv-kkal való találkozók szervezését és a CRAM-eszköz aktualizálását.

A vállalatok alkalmazkodási cselekvési terveinek hosszú távú perspektívája van; a terveket, beleértve az éghajlati kockázat értékelését és a reagálás azonosítását, évente felülvizsgálják.

Marjorie Breyton
UNIPOL GRUPPO S.P.A.
Via Stalingrado 37, 40128 Bologna, Italy
Tel.: + 39 051 5072375
E-mail: marjorie.breyton@unipolsai.it