A torinói (Olaszország) kis- és középvállalkozások alkalmazkodási intézkedéseit támogató biztosítótársaság

Olaszország széles körben szembesül az éghajlattal kapcsolatos veszélyekkel, amelyeket az éghajlatváltozás várhatóan tovább súlyosbít. A kkv-k rendkívül ki vannak téve az éghajlati kockázatoknak, és az éghajlattal kapcsolatos veszteségek és károk növekednek a kkv-ágazatban. Az üzleti tevékenység felfüggesztése által okozott közvetlen hatások (például a berendezésekre vagy árukra gyakorolt hatások) és közvetett veszteségek jelentős hatással lehetnek a vállalatokra. Az Olasz Biztosítási Brókerek Szövetsége (AIBA) becslése szerint azon olasz vállalkozások 90%-a, amelyeknek az éghajlattal kapcsolatos események miatt egy hétnél hosszabb időre kellett megszakítaniuk tevékenységüket, egy éven belül csődbe ment.

Az éghajlattal kapcsolatos hatások súlyossága ellenére a természeti veszélyeket ritkán veszik figyelembe a vállalkozások, köztük a feldolgozóipari és ipari kkv-k kockázati terveiben. Ezenkívül a magánvállalkozások alkalmazkodási tevékenységeit nem támogatják konkrét nemzeti pénzügyi vagy adóügyi eszközök. Emellett csak néhány olasz helyi önkormányzat tett jelentős előrelépést az alkalmazkodás tervezése terén; így a helyi önkormányzatok többsége nem tudja támogatni a joghatósága alá tartozó kkv-kat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Végezetül, bár Olaszországban rendelkezésre állnak az éghajlati kockázatokra vonatkozó adatok, azok különböző platformok között oszlanak meg, és nem mindig könnyen hozzáférhetők és érthetők.

A DERRIS projekt célja a torinói biztosítók, a helyi hatóságok és a kkv-k közötti köz-magán társulások új modelljének kidolgozása volt. A partnerségek a következőkre összpontosítottak: i. a kockázatértékeléssel és -kezeléssel kapcsolatos ismeretek átadása a biztosítóktól az állami és magán alkalmazkodási tervezőknek, valamint ii. a kkv-kra és az ipari körzetekre vonatkozó alkalmazkodási tervek kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása. Az éghajlati kockázatok értékelésére párhuzamosan került sor vállalati és körzeti szinten, a magánszektor érdekelt felei, a biztosítási ágazat és a helyi alkalmazkodási hatóságok közötti jobb együttműködés céljából.

A köz- és magánszféra közötti partnerséget kísérleti szakaszban fejlesztették ki és hajtották végre Torino város északi részének hat ipari és gyártási területén. A projekt a városvezetés, az Unipol (egy olasz pénzügyi szolgáltató holdingtársaság) és 32 kiválasztott kkv 2016 és 2017 közötti együttműködésén alapult. Ebben az időszakban az Unipol veszteségmegelőzési csoportja a szükséges szakértelemmel támogatta a részt vevő vállalkozásokat és a helyi hatóságot. Különösen a kkv-kra vonatkozó vállalati alkalmazkodási cselekvési tervek (CAAP) és egy kiválasztott területre vonatkozó integrált körzeti alkalmazkodási terv (IDAP) kidolgozását támasztotta alá, a magán- (köztük a kkv-k) és az állami érdekelt felek, valamint a város együttműködésével. Az IDAP fontos előkészítő lépéseket tartalmaz a közelgő városi alkalmazkodási tervhez.

A Torino városán belüli hat kísérleti ipari és gyártási területet a közelmúltban bekövetkezett éghajlati események elemzésével azonosították a kiválasztott veszélyek (árvíz, intenzív csapadék, villámlás, szélsőséges hőmérsékletek, szél, jégeső és földcsuszamlások) tekintetében, amelyek a kkv-k jelenlétével jellemezhető területeket érintették. A projektben részt vevő kkv-k különböző ágazatokból érkeztek: mechanikus termelés (12 vállalkozás), vegyipari termelés (6), szolgáltatások és kereskedelem (5. és 4.), élelmiszer-termelés (3) és kézműipar (2). A részt vevő vállalkozások általában kicsik voltak. A többség (24 vállalkozás) 5–20 alkalmazottat foglalkoztatott, míg csak egy kkv-nak volt több mint 250 alkalmazottja. Az időjárási vagy éghajlati eseményekből eredő károkat már 13 vállalkozás tapasztalta, és 14 vállalkozás hajtott végre megelőző intézkedéseket az időjárási vagy éghajlati eseményekből eredő károk ellen.

A részt vevő kkv-k számára a támogatást az UNIPOL veszteségmegelőzési csoportjának szakértői nyújtották két helyszíni ellenőrzés során, amelyek az éghajlati jelenségekkel szembeni sebezhetőség értékelésére, a felmerülő lehetséges kockázatok kiválasztására és a CAAP-okba foglalandó lehetséges kockázatcsökkentési intézkedésekre összpontosítottak. E látogatások során a CRAM-eszközben használt kérdőívet is tesztelték, és az eszközt ezt követően fejlesztették ki. Ezt az online eszközt azért hozták létre, hogy a projekt befejezését követően is biztosítsa a kockázatértékeléssel és kockázatkezeléssel kapcsolatos know-how átadását a kkv-knak. A CRAM földrajzi elhelyezkedés alapján mutatja be az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információkat (pl. az árvízkockázati zónákhoz viszonyított elhelyezkedés), és automatikusan generálja a CAAP szempontjából releváns outputokat a kkv-k által a kérdőívben megadott információk alapján.

A projektben részt vevő kkv-k az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás három fő megközelítéstípusát azonosították:

• Kockázatmegelőzés, kockázatkezelés és veszélyhelyzet-kezelés;
• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos megfontolások beépítése az irányítási és operatív eljárásokba,
• Zöld infrastrukturális megoldások (például zöld tetők) megvalósítása és a vízhatékonyság javítása.

Az éghajlati kockázatok értékelésére párhuzamosan került sor vállalati és körzeti szinten, a magánszektor érdekelt felei, a biztosítási ágazat és a helyi alkalmazkodási hatóságok közötti jobb együttműködés céljából. A Torinóban tartott kísérleti szakaszban az eredeti 32 vállalkozás közül 28 fejezte be a CAAP-ját, amely összesen 565 intézkedést tartalmazott (tervenként átlagosan 20 intézkedés). Egyes kkv-k környezetbarát infrastrukturális megoldásokat vezetnek be vagy korszerűsítik azokat; más vállalatok mobil vagy rögzített árvízvédelmi intézkedéseket vezettek be (falak, kapuk vagy akadályok). Egyes kkv-k rutineljárásokat hoztak létre az ereszcsatornák rendszeres ellenőrzésére (az elárasztás kockázatának csökkentése érdekében) és a gép teljesítményének magas hőmérsékleten történő ellenőrzésére. Az egyik vállalkozás az építési szakaszban a helyi árvízkockázatra vonatkozó információknak megfelelően átalakította új épületét a padlószintek emelésével és a falak elrendezésének megváltoztatásával az esetleges károk csökkentése érdekében. Számos vállalkozás módosította szervezeti és irányítási rendszerét, például konkrét terveket dolgozott ki a katasztrófa utáni helyreállításra, személyzetet nevezett ki a vészhelyzeti riasztások nyomon követésére, vagy költségvetési tartalékokat hozott létre a helyreállítási intézkedésekre.

Ezzel párhuzamosan a DERRIS projekt támogatta Torino városát az integrált körzeti alkalmazkodási terv (IDAP) kidolgozásában, több önkormányzati osztály bevonásával. A terv és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek (az érdekelt felek bevonásának strukturált folyamata és a Torino városában létrehozott, éghajlatváltozással foglalkozó ágazatközi munkacsoport) célja az volt, hogy előkészítsék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó átfogó stratégiával és a Torino városára vonatkozó alkalmazkodási cselekvési tervvel kapcsolatos későbbi munkát. Ezen túlmenően az IDAP magában foglalta az új zöld infrastrukturális intézkedések létrehozásához, valamint a meglévő intézkedések – különösen a zöldterületek és városi vízfolyások hálózatainak – karbantartásához és javításához kapcsolódó alkalmazkodási intézkedések azonosítását.

A torinói kísérleti szakaszt követően a partnerséget tíz másik olasz városra is kiterjesztették, és 128 kkv használta az online CRAM-eszközt éghajlati kockázatuk értékelésére és CAAP-jaik véglegesítésére. Ezeknek a terveknek az elemzése azt mutatja, hogy az áradások jelentik a legfontosabb éghajlati veszélyt (az intézkedések mintegy 25%-ával foglalkoztak), majd heves esőzések következnek (18%). Az olyan egyéb veszélyeket, mint a szél, a villámlás, a vízhiány, a szélsőséges hőmérsékletek, az egyes hatásokra vonatkozó intézkedések körülbelül 12%-ával, a jégeső és a földcsuszamlások pedig csak 5%-ával kezelték. A 128 kkv terveiben szereplő intézkedéstípusok a következők voltak:

• operatív és irányítási eljárások (38%);
• infrastrukturális és létesítményekkel kapcsolatos beavatkozások (34%);
• a korai előrejelző operatív eljárásokkal kapcsolatos intézkedések (11%);
• a vízhatékonyságot javító intézkedések (14%);
• a zöld infrastruktúrával kapcsolatos intézkedések (3%).

Az alkalmazkodási intézkedések végrehajtása előtt álló akadályok felszámolása érdekében a DERRIS projekt megvizsgálta az alkalmazkodásra szolgáló, Olaszországban és Európában meglévő pénzügyi eszközöket, és hozzájárult az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tevékenységeket finanszírozó biztosítók befektetőként betöltött szerepéről szóló európai szintű nyilvános vitához. Ezeket a tevékenységeket belefoglalták a hatóságokat – különösen helyi szinten – és a magánvállalkozásokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tevékenységekben támogató pénzügyi eszközökre vonatkozó általános követelmények és iránymutatások megfogalmazásába. Az alkalmazkodási intézkedések közvetlen pénzügyi és közvetett költségvetési támogatására vonatkozó iránymutatások és ajánlások alapján a DERRIS az Unipol bankfiókja, az „Unipol Banca” által nyújtott hitelekből (10 000 EUR és 100 000 EUR között) álló pénzügyi eszközt bocsátott ki, hogy támogassa a kkv-kat a CAAP-jukban foglalt, az éghajlati kockázatok megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedések végrehajtásában.

A projekt 2018. évi befejezését követően a tőkésítési tevékenységek folytatódnak, 2019 óta további négy város (köztük Milánó) bevonásával. Emellett az éghajlati kockázatok értékelésére és a kkv-k alkalmazkodási terveik megtervezésében való támogatására szolgáló CRAM-eszköz még mindig online és aktív.

A helyi szereplők széles köre vett részt a partnerségben a kkv-k szerepvállalásának megkönnyítése érdekében. Ezek közé tartoztak a kereskedelmi szervezetek, a kereskedelmi kamarák, az UnipolSai (az Unipol csoport biztosítási ága), az Unipol ügynökségek és az Unipol Banca (az Unipol bankfiókjai). Az Unipol regionális kirendeltségei kulcsszerepet játszottak a helyi önkormányzatoknak a kereskedelmi szervezetek bevonásában való támogatásában és a kkv-k részvételre való meggyőzésében. E helyi szereplők többsége beleegyezett abba, hogy részt vegyen a képzéseken, mivel úgy érezték, hogy ez nagyon hatékony módja annak, hogy felhívják a figyelmüket az éghajlatváltozás vállalkozásokra gyakorolt hatásaira, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervek potenciális előnyeire az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében. Ily módon hógolyóhatás jött létre, amelynek során a részt vevő szervezetek a DERRIS projekt nagyköveteivé váltak, és segítettek a projekt által létrehozott ismeretek és eszközök más kkv-k körében történő terjesztésében.

A kkv-k bevonása az egyes városok projekttevékenységeibe komoly kihívást jelentett, amelyet a kereskedelmi szervezetek bevonásával sikerült leküzdeni.

A torinói integrált körzeti alkalmazkodási terv előkészítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó ágazatközi munkacsoport és az érdekelt felek bevonására szolgáló struktúra létrehozásával lefektette egy átfogóbb városi alkalmazkodási tervezési tevékenység alapjait.

Az éghajlattal kapcsolatos kockázatokkal és a kockázatcsökkentési lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek alacsony szintje mellett a pénzügyi források (finanszírozás, egyedi hitelek és/vagy költségvetési eszközök) rendelkezésre állása kulcsfontosságú korlátozó tényezőnek tűnik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás végrehajtása szempontjából.

A projektet a LIFE program finanszírozta. A teljes költségvetés meghaladta az 1,3 millió eurót, amelynek 60%-át (790 299 eurót) az EU finanszírozta. A projektnek nem volt célja közvetlen gazdasági haszon elérése, és a jobb kockázatkezelésnek köszönhetően elkerült költségeket nem számszerűsítették. A kezdeményezésnek sikerült növelnie a kkv-k körében az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot, javítania a kkv-k katasztrófakockázatokra való felkészültségének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának növelésére rendelkezésre álló ismereteket, és támogatnia a vállalati alkalmazkodási cselekvési tervek kidolgozását.

a DERRIS projekt 2015. szeptember 1-jétől 2018. szeptember 30-ig tart; az UNIPOL tevékenységeit, például a köz- és magánszféra közötti partnerségi modell megismétlése iránt érdeklődő helyi önkormányzatok támogatását, a kkv-kkal való találkozók szervezését és a CRAM-eszköz frissítését 2023-ig biztosítják.

A vállalati alkalmazkodási cselekvési tervek hosszú távú perspektívával rendelkeznek; a terveket, beleértve az éghajlati kockázat értékelését és a válaszlépések azonosítását, évente felülvizsgálják.

Marjorie Breyton
UNIPOL GRUPPO S.P.A.
Via Stalingrado 37, 40128 Bologna, Italy
Tel.: + 39 051 5072375
E-mail: marjorie.breyton@unipolsai.it