Eszköztár a Száva-medencében előforduló, országhatárokon átterjedő vizekkel kapcsolatos vészhelyzetek kezeléséhez

A délkelet-európai Száva vízgyűjtő területe közel 100 000 km2 (azaz a nagyobb Duna-medence 12%-a), és több mint 6 országot ölel fel, azaz Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Montenegrót, Szerbiát és Szlovéniát. A vízválasztó vidéki területeket, valamint számos nagyvárost (például Belgrádot, Ljubljanát, Szarajevót és Zágrábot) foglal magában, és mintegy 9 millió lakosnak ad otthont.

A medencét és lakosságát egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási és áradási események, amelyek veszélyeztetik az emberek biztonságát és megélhetését. A 2014 tavaszán bekövetkezett heves esőzések és katasztrofális áradások 79 halálesetet okoztak, és több mint 2,5 millió embert érintettek vagyoni károk, gazdasági veszteségek és evakuálások miatt. A kárt 3,8 milliárd EUR-ra becsülték (ICPDR és ISRBC, 2015).

Emellett a Száva-medencében az áradásokból származó szennyezés jelentős veszélyt jelent mind a környezetre, mind az emberi egészségre. Az árvizek a mezőgazdasági területekről származó üledék, törmelék, tápanyagok és vegyi anyagok keverékét hordozzák, beleértve a hígtrágyát és a növényvédő szereket, amelyek a vízi utakat üledékkel szennyezik. Ezenkívül a vízgyűjtőn belüli infrastruktúra szerkezeti károsodása és az árvizek utáni helyreállítási tevékenységek veszélyes anyagokat bocsáthatnak ki a folyókba[1]. Ez veszélyezteti a környezetet és az embereket is. A kórokozók vagy nehézfémek szennyezett vízből vagy élelmiszerforrásokból történő lenyelése növeli az egészségügyi veszélyek, például a gyomor-bélrendszeri betegségek, valamint hosszú távon a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a vesekárosodás kockázatát (Rehmanet al., 2017).

Délkelet-Európa rendkívül sebezhető az éghajlatváltozás okozta áradásokkal szemben. A csapadékmennyiség előre jelzett növekedése várhatóan tovább fokozza az árvízveszélyt Kelet-Európában( Bednar-Friedl et al., 2022), a jelenleginél (1990–2013) 13 %-kal magasabb árvízcsúcsokat prognosztizálnak 2011–2040-ben, 2071–2100-ban pedig 23 %-kal magasabb csúcsokat prognosztizálnak( De Roo et al., 2016). A megnövekedett árvízkockázat várhatóan a medence felső részén és a fő mellékfolyókban, azaz a Kupa, az Una és a Bosna folyókban lesz a legnagyobb (De Roo et al., 2016). Emellett a Száva folyó medencéjének társadalmi-gazdasági tényezői – például a 2007-es pénzügyi válság és a vidékről a városokba irányuló nagyarányú migráció – a népesség elöregedéséhez, nem megfelelő vízgazdálkodási infrastruktúrához és az „éghajlatbiztos” lakhatás hiányához vezettek, ami kiszolgáltatottá tette a lakosságot (UNESCO, 2023; Világbank, 2015).

[1] mint például a 2014-es árvizek után a Kostajnik patakban található sérült Stolice antimonbánya által kibocsátott hígtrágya, valamint az elárasztott Tamnava-Zapadno polje szénbányából a Kolubara folyóba szivattyúzott víz miatt (SzerbKöztársaság, 2014)

A Száva-medencéről szóló keretmegállapodás (FASBR) keretében a vízügyi vészhelyzet-kezelési (WACOM) eszközök végrehajtásának célja a határokon átnyúló együttműködés javítása a Száva-medencében és annak irányítási rendszereiben az árvizekkel és a véletlen szennyezéssel kapcsolatos környezeti és közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében.

A konkrét célkitűzések közé tartoznak a következők:

• Az árvizek és a véletlen szennyezés kezelése a problémák forrásánál, nem pedig egy másik joghatóságban;
• Javítani kell az információcserét és a koordinációt az upstream és downstream árvíz- és szennyezéselhárítási mechanizmusok tekintetében, és ezáltal javítani kell hatékonyságukat és eredményességüket;
• a vízzel kapcsolatos katasztrófakezelésben, vízgazdálkodásban és hajózásban érintett országok és ágazatok összekapcsolása;
• A fő célszereplők azonosítása és bevonása a tudatosság növelése és a vízi utak, az árvízveszélyes övezetek, az infrastruktúra, a megélhetés és az emberi egészség védelmének javítása érdekében.

A Nemzetközi Száva-medence Bizottság (ISRBC)a Száva-medencéről szóló keretmegállapodása (FASRB)részeként elősegítette egy olyan megoldási eszköztár kidolgozását és végrehajtását, amely támogatja a vízkészlet-gazdálkodás terén folytatott, határokon átnyúló együttműködést. A megoldások eszköztára a vízügyi vészhelyzetek kezelésének három kulcsfontosságú elemével, azaz a helyzetismerettel, a kommunikációval és az előrejelzéssel foglalkozik. Az eszköztár elismeri a vízkatasztrófákra adott lehetséges válaszok és az érintett szereplők sokféleségét, és magában foglal i. egy valós idejű tudásmegosztási platformot a határokon átnyúló balesetekre való reagálás koordinálására, ii. a teljes vízgyűjtő térinformatikai alapú modelljét, amely valós idejű és hipotetikus áradásokat és szennyezést mutat be, valamint iii. a bevált gyakorlatok katalógusát a katasztrófavédelem terén kifejlesztett eszközök használatához:

1. 1. A transznacionális eseménykoordinációs eszköz[1] egy online, központosított jelentéstételi rendszer, amely valós idejű, hatékony és eredményes kommunikációt és tudásmegosztást tesz lehetővé az érdekelt felek között. A rendszer lehetővé teszi a határokon átnyúló árvíz- vagy szennyezési események enyhítésében részt vevő érdekelt felek számára, hogy egyetlen adatbázisban dokumentálják az összes személyzeti feladatot és intézkedést. Az eszköz az Egyesült Államok nemzeti eseménykezelő rendszerének (ICS/NIMS)részeként kidolgozott, az eseménykezelő rendszer válságkezelésre vonatkozó szabványait követi. Esemény esetén az érdekelt felek tevékenységi jelentéseket nyújtanak be egy olyan adatbázisba, amely tartalmazza az eseményre vonatkozó valamennyi információt, azaz az összes „aktiváltközpontot”és a katasztrófareagálásban részt vevő személyeket, a kapcsolattartók számát és az általuk hozott intézkedéseket.
   2. A transznacionális helyzetismereti eszköz az árvíz- vagy szennyezési események kezeléséért felelős különböző kormányzati szintektől és hatóságoktól származó dinamikus információkat integrálja. Ez az eszköz további háttér-információkkal és a jelentős események pillanatképével egészíti ki a transznacionális eseménykoordinációs eszközt. A hatóságok egy egységes jelentéstételi sablonon keresztül nyújtanak tájékoztatást egy adott eseményről, hogy tájékoztatást nyújtsanak a különböző meghozott intézkedésekről, és azonosítsák a transznacionális koordinációt igénylő intézkedéseket.
      
      
2. A transznacionális modellezési eszköz egy GIS-alapú térképező eszköz[2], amelynek célja a Száva folyó és számos fő mellékfolyója területén a vészhelyzetek kezelésének segítése. Az eszköz képes megjósolni például a szennyezés eloszlását a Száva folyó tényleges kibocsátásai alapján. Az előrejelzési modell megmutatja, hogy az olajszennyezés mennyi ideig tart a lefelé irányuló területek eléréséig, legfeljebb több mint egy hónappal előre, a helytől és a vízáramlástól függően. Ez megkönnyíti a polgári védelmi hatóságok számára a tervezést, és lehetővé teszi számukra, hogy a lehető legkorábbi szakaszban tervezzenek és beavatkozzanak.
   
   
3. A bevált gyakorlatok katalógusa közel 100 iránymutatást tartalmaz az (i. és ii.) eszközök használatáról. Az iránymutatásokat két stratégia kíséri, az egyik az árvízreagálásra, a másik pedig a véletlen szennyezésre való reagálásra vonatkozik. Felvázolják a javasolt eszköztár végrehajtásának indokait, valamint a koordinációval, a modellezéssel és a helyzetismerettel kapcsolatos különböző eljárásokat. A katalógust vízgazdálkodási és polgári védelmi szakértők, valamint a Száva-medence kockázatkezelésében részt vevő érdekelt felek állították össze és ellenőrizték. 

Az ISRBC nagy együttműködési kerete, amelynek alapjait már 2002-ben lefektették, megkönnyítette a nemzetközi együttműködést az eszköztár megtervezése, megvalósítása és végrehajtása terén. A Duna-medencén belüli transznacionális együttműködési program (2021–2027) keretében megvalósuló WACOM Interreg projekt lehetővé tette az eszközök fejlesztését.

[1] 2024 elején az ISRBC munkacsoportjai még mindig nem fogadták el az eseménykoordinációs eszköz használatára vonatkozó eljárási keretet.

[2] A modell részben a Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizottság (ISRBC) már meglévő SAVA GIS eszközén és a Száva-árvizek előrejelző rendszerén (FFWS) alapul.

Az eszköztár és a kapcsolódó használati stratégia kidolgozásába bevonták a Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizottság (ISRBC) részét képező országok érdekelt feleit, köztük Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Szerbiát és Szlovéniát. Az érdekelt felek közé tartoztak a hatóságok, a kutatók és a magánszektor érdekelt felei, és különböző szakterületeket képviseltek, beleértve a katasztrófakockázatot és a vízgazdálkodást, a polgári védelmet és a hajózást. A polgári védelemért, a vízgazdálkodásért és a hajózásért felelős, valamint a Száva folyót érintő árvízi és véletlen szennyezési vészhelyzetek kezelésében részt vevő valamennyi intézményt egy kiterjedt adatbázisban is feltérképezik.

Az érdekelt felek nemzeti, személyes és online műhelytalálkozókon folytatott megbeszéléseken működtek együtt az eszközök meghatározása, strukturálása, fejlesztése, értékelése és validálása érdekében. Határokon átnyúló „asztali gyakorlatokat” – többek között katasztrófaforgatókönyvet – szerveztek az eszköztár használhatóságának tesztelése és validálása, az érdekelt felek képzése és az együttműködési kapcsolatok kiépítése érdekében. Végezetül az érdekelt felek kommunikációs munkaértekezleteket tartottak, amelyek célja az eszköztár terjesztése és a határokon átnyúló együttműködés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése volt.

A meglévő Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizottság (ISRBC)szilárd alapot teremtett az érdekelt felek bevonásának és együttműködésének megkönnyítéséhez.

Az eszköztárnak az árvizek és szennyezési események társadalmi és környezeti hatásainak megelőzésében elért sikerét a közös kockázatkezelési megközelítés mellett elkötelezett számos érdekelt fél közötti nemzetközi együttműködés vezérli. Az érdekelt felek erőteljes bevonása – amelyet elősegített a létrehozott, kiterjedt együttműködési keret, azaz a Nemzetközi Mentési Vízgyűjtő Bizottság (ISRBC)megléte – biztosította az eszközre, annak inputjaira és végrehajtási lépéseire vonatkozó közös, egyértelmű jövőképet, ami hozzájárult annak sikeréhez. 2023 óta évente nyomon követik az eszközök és stratégiák sikeres végrehajtását olyan mutatók révén, amelyek 14 kulcsfontosságú beavatkozási területen ismertetik az árvíz- és szennyezési kockázat csökkentésének állapotát és előrehaladását[1].

Az akadályok közé tartozik az eszköztár határokon átnyúló használata, amelyben a Száva-medence több országának érdekelt felei vesznek részt, akik különböző nyelveket beszélnek és eltérő nemzeti háttérrel rendelkeznek. A végtermékeket és eszközöket angol nyelven fejlesztik ki, ami akadályt jelenthet a nemzeti környezetben való elterjedés előtt, ahol az érdekelt felek más nyelvet beszélnek. Emellett a biztonsági események kezelésére vonatkozó meglévő nemzeti eljárásokról egy közös, transznacionális keretre való áttérés kihívást jelentett egyes nemzeti érdekelt felek számára. Például a 2023 augusztusában Szlovéniában bekövetkezett súlyos árvízesemény során a becslések szerint 300 központot aktiváltak az országban. Nem minden érdekelt fél ismerte azonban jól az eszközök és stratégiák általános végrehajtását lehetővé tevő eszköztárat, amely elősegíthette volna a hatékonyabb kommunikációt és az egységes válaszok végrehajtását.

[1] A beavatkozás kulcsfontosságú területei közé tartozik az oktatás, a pénzügyek, a kormányzás, az emberi erőforrások, az IKT, a felügyelet, az információ, az infrastruktúra, a tudás, a logisztika, a szervezés, a tervezés, a navigáció és az egyéb területek.

A 2023. évi szlovéniai árvizek során tesztelték az eszköztárnak és végrehajtási stratégiájának a reziliencia javításában, valamint az emberek és a környezet árvizekkel és szennyezéssel szembeni védelmében betöltött szerepét. Azok az ügynökségek és érdekelt felek, amelyek részt vettek az eszköztár értékelésében, és tudták, hogyan kell azt alkalmazni, sikeresen alkalmazták az árvízvédelmi felkészültségi reagálási tevékenységek eszközeit, és megerősítették azok funkcionalitását és értékét. A szélesebb körű végrehajtás azonban tovább javíthatja a több központ közötti kommunikációt, valamint az intézkedések hatékonyságát és eredményességét.

Az eszköztár fejlesztési költsége valamivel meghaladta a 2,9 millió EUR-t. A költségeket a WACOM projekt részeként más uniós alapokból társfinanszírozott Interreg Duna Transznacionális Program finanszírozta. További kiadásokra van szükség az előrejelzési modell fenntartásához (évente 2 személyhónap, 5 évente további 6 hónap az IKT jelentős korszerűsítésére); a koordinációs eszköz adminisztrátor általi napi irányítása és karbantartása; valamint az eszközöket használó hatóságok képzése ((online) képzésenként fél nap).

A Száva-medencéről szóló keretmegállapodást (FASRB)a régió határokon átnyúló vízügyi együttműködés révén történő fenntartható fejlődése érdekében hozták létre. A FASRB részes felei[1] (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia) kötelesek voltak az intézkedések, tevékenységek, figyelmeztetések és riasztások összehangolt rendszerét létrehozni a határokon átnyúló tájkép és az áradások káros következményeinek kezelése érdekében.

A Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizottságot (ISRBC)azzal a céllal hozták létre, hogy végrehajtsa az FASRB-t, és megkönnyítse az FASRB részes felei közötti együttműködést a Száva-vízgyűjtővel kapcsolatos kérdésekben. Az ISRBC megkönnyíti az eszköztár komponenseinek karbantartását.

A FASRB végrehajtása során a felek már négy jegyzőkönyvről[2] állapodtak meg, amelyek közül a határokon átnyúló vízügyi vészhelyzetek kezelése szempontjából közvetlen jelentőséggel bír a hajózás által okozott vízszennyezés megelőzéséről szóló jegyzőkönyv és az árvízvédelemről szóló jegyzőkönyv. A szükséghelyzetekről szóló jegyzőkönyv 2024-ben, véglegesítését és elfogadását megelőzően a nemzeti eljárások hatálya alá tartozik. A jegyzőkönyvek képezik az eszköztár végrehajtásának alapját.

A kidolgozott eszközök és stratégia hozzájárultak a Száva-árvizekről és a véletlen szennyezésről szóló nyilatkozathoz (Sava FAP-nyilatkozat) és a Száva-medence vészhelyzeti reagálási stratégiáihoz (SzávaSTEER),amelyeket az ISRBC irányít.

[1] Albánia és Montenegró nem részes fele a Száva-medencéről szóló keretmegállapodásnak (FASRB), mivel Albánia csak néhány négyzetkilométernyiterületet foglal el a Száva-medencéből; mivel Montenegró 2006-os függetlenné válását követően nem zárta le a Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizottságban (ISRBC) való teljes jogú tagságra irányuló eljárást, de az ország képviselői aktívan részt vesznek az ISRBC valamennyi technikai testületében;

[2] A négy jegyzőkönyv magában foglalja a navigációs rendszerről szóló jegyzőkönyvet és az üledékkezelésről szóló jegyzőkönyvet is.

Az eszköztárat 1,5 év alatt, 2020 júliusa és 2022 decembere között dolgozták ki. A fejlesztést követően az ISRBC 2023-ban bevezette a transznacionális modellezési eszközt. 2024-ben folyamatban van a Száva vízgyűjtőjére vonatkozó ISRBC vészhelyzeti jegyzőkönyv elfogadásához kapcsolódó koordinációs és helyzetismereti eszköz teljes körű végrehajtása. A bevált gyakorlatok átvétele a különböző országokban folyamatosan bővül.

Az eszköztár jelenleg részben működőképes, a szlovén polgári védelem (URSZR) aktívan használja a véletlen olajszennyezések modellezésére és a szétszóródás előrejelzésére szolgáló eszközt, míg a fennmaradó komponens végrehajtásáról megbeszélések folynak.

Az eszköztárnak a tervek szerint legalább 10 évig aktívnak és karbantartottnak kell lennie. Az eszközök várhatóan továbbra is relevánsak maradnak a katasztrófakockázatokat kezelő hatóságok és más érdekelt felek számára, mivel az éghajlatváltozási előrejelzések azt mutatják, hogy a Száva folyó medencéjében nagyobb a valószínűsége az áradásoknak. Tekintettel e táj éghajlatra érzékeny jellegére, az emberi és környezeti egészséget, a megélhetést és az infrastruktúrát érintő kockázatok csökkentése érdekében egyre nagyobb szükség van a határokon átnyúló együttműködésre a megfelelő katasztrófavédelem érdekében. 

Dr. Primož Banovec

Scientific Associate within the Water Economic Institute (Vodno gospodarski inštitut), University of Ljubljana

Primoz.Banovec@fgg.uni-lj.si

WACOM_Transznacionális eseménykoordinációs eszköz az árvíz-véletlen szennyezési vészhelyzetek kezelésére

WACOM_Transznacionális helyzetismereti eszköz az árvíz-véletlen szennyezési vészhelyzetek kezeléséhez

WACOM_Transznacionális modellezési eszköz az árvíz-véletlen szennyezési vészhelyzetek kezeléséhez

WACOM Transnational best management practices katalógus

WACOM_Transznacionális bevált gazdálkodási gyakorlatok adatbázisa

WACOM_Sava STEER Végrehajtási kézikönyv

WACOM_Strategies for emergency response for floods in the Sava River Basin