Árvíz

Árvizekkel kapcsolatos halálesetek (1980–2023)

Forrás: CATDAT által RiskLayer GmBH. Az adatkészletet „A GEOSS adatmegosztási és -kezelési elveinek érvényesítése az európai környezet támogatása érdekében” című, az EGT és az Európai Bizottság (KTF) közötti szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján készítették el és bocsátották rendelkezésre. A metaadatokat lásd itt.

Egészségügyi kérdések

Az árvíz hatással lehet mind a fizikai, mind a mentális egészségre. Az árvíz során a közvetlen fizikai egészségügyi hatások közé tartozik a fulladás, az árvízben lévő tárgyakkal való érintkezés által okozott sérülések, a hipotermia és az elektromos sérülések. A RiskLayer GmMH CATDAT adatai szerint az EGT-32 országokban 1980 és 2023 között 5688 ember vesztette életét az árvizekkel kapcsolatban.

Az áradások által okozott szennyvíztúlfolyás növeli a fertőző betegségek kockázatát, különösen a gyermekek esetében (EEA, 2020). Az árvizek növelik a vírusfertőzések, például a norovírus, a hepatitis A és a rotavírus kockázatát; Cryptosporidium spp.és Giardia paraziták által okozott fertőzések (kisebb mértékben); valamint a Campylobacter spp., a patogén E.coli, a Salmonella enterica és kisebb mértékben a Shigella spp. okozta bakteriális fertőzések. (ECDC, 2021).

Az árvizek után (pl. alagsorokban, kertekben, parkokban, mezőgazdasági területeken) megmaradó stagnáló víz megfelelő szúnyogtenyésztési helyszíneket hozhat létre, növelve a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatát. Emellett növekedhet a szívrohamok, a légzőszervi problémák és a rossz terhességi eredmények kockázata (ECDC, 2021; Paterson et al., 2018).

Az árvizek közvetett hatásai – az árvizek alatt és után egyaránt – magukban foglalják az orvosi kezelések megszakadása által okozott egészségügyi problémákat; a tisztításhoz és újjáépítéshez kapcsolódó fizikai munkateher; az orvosi ellátás, a villamos energia vagy a biztonságos víz hiánya; valamint az élelmiszer-ellátási láncokkal, a villamos energiával vagy a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos problémák (Paterson et al., 2018). Az árvizek anyagi károkat okozhatnak, ami lakóhelyelhagyáshoz és túlzsúfoltsághoz vezethet. Az áradások által érintett épületekben való élet tüdő- és szisztémás gombás fertőzésekhez (pl. levegőben és porban terjedő Aspergillus)és mikotoxin-expozícióhoz vezethet.

Az áradások munkahelyek elvesztéséhez, a gyermekgondozási és iskolai szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányához, valamint a kapcsolati erőszak fokozódásához is vezethetnek (Mason et al., 2021). Az áradások által érintett emberek 75%-a mentális egészségügyi problémákkal küzd: trauma, mentális stressz rövid távon poszttraumás stressz-zavarhoz (PTSD), szorongáshoz, álmatlansághoz, pszichózishoz és depresszióhoz (Munro et al., 2017; WHO Európai Regionális Irodája, 2013).

Az árvizek káros hatásainak különösen kitett népességcsoportok közé tartoznak az idősek, a gyermekek, a krónikus betegségben vagy fizikai károsodásban szenvedők és a terhes nők (WHO Európai Regionális Iroda, 2017). Az ideiglenes szálláshelyeken elhelyezett emberek hajlamosabbak egészségügyi problémákra, mivel a közösségi szálláshelyeken nagyobb a valószínűsége a fertőző betegségek kórokozóinak való kitettségnek, és megszakad a rendszeres egészségügyi ellátásuk. A sürgősségi segélyszolgálatok és a mentőszolgálatok dolgozói a megnövekedett foglalkozási expozíció miatt nagyobb mértékben vannak kitéve a víz útján terjedő betegségek kockázatának, mivel szennyezett árvízzel, törmelékkel és iszappal kerülnek érintkezésbe (ECDC, 2021).

Megfigyelt hatások

A JRC szerint Európában (EU-27 + Egyesült Királyság) jelenleg évente 172 000 ember van kitéve a folyók áradásainak (Dottori et al., 2020), és 100 000 ember van kitéve part menti áradásoknak (Vousdoukas et al., 2020). Európa városi lakosságának egytizede jelenleg árvízveszélyes területeken él (EEA, 2020). Az európai lakosság több mint egyharmada tengerparti régiókban él (EEA, 2021c).

Az 1980 és 2022 közötti időszakban az árvizek 5582 halálesetet okoztak az EGT-tagállamokban. Paprotny et al. szerint. (2018), az 1870 és 2016 közötti áradási tendenciák az évente elárasztott területek és az érintett személyek számának folyamatos növekedését mutatják. A halálesetek száma azonban csökkent ebben az időszakban, ami a sürgősségi és egészségügyi rendszerek fokozott felkészültségére utal. Mindazonáltal a 2021-es nyári áradás Közép- és Nyugat-Európában legalább 212 dokumentált halálesettel több mint 50 éve a leghalálosabb időjárással kapcsolatos áradás volt Európában (ECDC, 2021).

Előrejelzett hatások

A változó éghajlat miatt az árvizek kockázata Európa számos régiójában valószínűleg növekedni fog. A magas és közepes kibocsátású forgatókönyvek előrejelzései egyaránt nagy bizalmat mutatnak a szélsőséges csapadéknövekedés iránt az észak-, közép- és kelet-európai régiókban és az alpesi térségben, míg a Dél-Európára vonatkozó előrejelzések vegyesebbek (IPCC, 2021; EEA, 2021b).

A változó éghajlat miatt a század végén Európában az éves folyami áradásoknak kitett emberek száma az előrejelzések szerint 252 000 lesz 1,5 °C alatti globális felmelegedés esetén; 338 000 a 2 °C-os forgatókönyv szerint; és 484 000 – a jelenlegi szám több mint háromszorosa – a 3 °C-os forgatókönyv szerint. Az alkalmazkodási intézkedésekkel azonban az expozíciónak kitett népesség az összes globális felmelegedési forgatókönyv szerint legfeljebb 100 000 főre korlátozható (Dottori et al., 2020).

Az európai tengerek relatív tengerszintje ebben az évszázadban minden kibocsátási forgatókönyv szerint tovább fog emelkedni, ami az európai partvonalak többségén gyakoribb part menti áradásokat okoz (EEA, 2021c). Az előrejelzések szerint 2100-ra akár 2,2 millió ember is ki lesz téve a part menti áradásoknak magas kibocsátási forgatókönyv esetén, és 1,4 millió ember mérsékelt mérséklési forgatókönyv esetén, további alkalmazkodási intézkedések hiányában. Az alkalmazkodási intézkedésekkel ezek a számok várhatóan 0,8 millióra, illetve 0,6 millióra csökkennek (Vousdoukas et al., 2020).

A krónikus betegségekben és társadalmi elszigeteltségben szenvedő idősödő európai népesség egyre inkább ki van téve az árvizekkel összefüggő fizikai és mentális egészségügyi problémáknak. A fokozódó urbanizáció, amely magában foglalja az árterek folyamatos fejlesztését és a városok fokozott felszíni lezárását, valószínűleg szintén hozzájárul az európaiak áradásoknak való fokozott kitettségéhez.

Policy válaszok

A lakosság egészségének az árvizekkel szembeni védelmét célzó intézkedések a megelőzés, a felkészültség, a reagálás és a helyreállítás szempontjából releváns intézkedésekre oszthatók (WHO Európai Regionális Iroda, 2017). A hosszú távú megelőzés magában foglalja többek között az árvízveszélyes területek azonosítását, az árvízérzékeny várostervezést, különös tekintettel a városi zöldítésre és a felületek áteresztő képességére. Az egyéb árvízmegelőzési intézkedések közé tartozik az emberi tevékenységek árterekről való áthelyezése; a csatornarendszerek korszerűsítése; valamint árvízvédelmi infrastruktúra, például gátak vagy gátak használata (EEA, 2020). A felkészültségi és reagálási intézkedések közé tartoznak például a reziliens vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerek; árvízálló épületek; evakuálási központok rendelkezésre állása; árvíz-egészségügyi készültségi terv megléte. Ez magában foglalja az egészségügyi létesítményekre vonatkozó vészhelyzeti terveket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy továbbra is működjenek a munkaszervezés, a betegellátás, az ellátásirányítás, a vízellátás és a higiénia tekintetében (WHO Európai Regionális Iroda, 2017).

Európai szinten a korai előrejelző rendszerek, például a Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatásának (CEMS) részét képező európai árvíz-előrejelző rendszer (EFAS) hatékony alkalmazása csökkentheti az árvizek hatását. Az uniós RescEU program a polgárok védelme és a kockázatkezelés révén együttműködésen alapuló támogatást nyújt az országoknak katasztrófák (például kritikus árvizek) esetén.

A helyreállítási intézkedések közé tartozik a mentális egészség utógondozása, a kiszolgáltatott személyekre vonatkozó rendelkezések, az elektromos veszélyek elkerülése a helyreállítás és a tisztítás során, valamint a járványügyi/higiéniai/egészségügyi felügyelet.

Hivatkozások

• Dottori és mtsai. (2020) Adapting to rising river flood risk in the EU under climate change (Alkalmazkodás a növekvő folyami árvízkockázathoz az EU-ban az éghajlatváltozás idején). A JRC technikai jelentése.

• ECDC (2021): Extrém esőzések és katasztrofális árvizek Nyugat-Európában – 2021. július 29.

• EEA (2016) Árvizek és egészség

• EEA (2020) Városi alkalmazkodás Európában: hogyan reagálnak a városok az éghajlatváltozásra.

• EEA (2021a) Az éghajlattal kapcsolatos szélsőségekből eredő gazdasági veszteségek Európában

• EEA (2021b) Nedves és száraz – erős csapadék és folyami árvizek. Európa változó éghajlati veszélyei – indexalapú, interaktív EEA-jelentés.

• EEA (2021c) Coastal (tengerpart). Európa változó éghajlati veszélyei – indexalapú, interaktív EEA-jelentés.

• Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (2021), Éghajlatváltozás 2021: A fizikai tudomány alapja. Az I. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hatodik értékelő jelentéséhez

• Mason, K. és mtsai. (2021) Social Vulnerability Indicators for Flooding in Aotearoa New Zealand (Az áradások társadalmi sebezhetőségi mutatói Aotearoa Új-Zélandon). Int. J. Environ (angol nyelven). Res. Közegészségügy 18. https://doi.org/10.3390/IJERPH18083952

• Munro, A. és mtsai. (2017) Az evakuálás és a lakóhelyelhagyás hatása az árvizek és a mentális egészségügyi következmények közötti összefüggésre: az egyesült királyságbeli felmérési adatok keresztmetszeti elemzése. Lancet. A bolygó. Gyógyulj meg. 1, e134–e141. https://doi.org/10.1016/S2542-5196(17)30047-5

• Paprotny, D. és mtsai. (2018) Trends in flood losses in Europe over the past 150 years (Az árvízkárok alakulása Európában az elmúlt 150 évben). Nat vagyok. Kommunikálj! 2018 91 9, 1–12. https://doi.org/10.1038/s41467-018-04253-1

• Paterson, D.L. és mtsai. (2018) Árvízi katasztrófák egészségügyi kockázatai. Clin vagyok. Fertőzés. Dis. 67, 1450–1454. https://doi.org/10.1093/CID/CIY227

• Vousdoukas, M.I. és mtsai. (2020) Adapting to rising coastal flood risk in the EU under climate change (Alkalmazkodás a növekvő part menti árvízkockázathoz az EU-ban az éghajlatváltozás idején). A JRC technikai jelentése.

• A WHO Európai Regionális Irodája (2017) Flooding: az egészségügyi kockázatok kezelése a WHO európai régiójában.

• A WHO Európai Regionális Irodája (2013) Árvizek a WHO európai régiójában: egészségügyi hatások és azok megelőzése.