Földcsuszamlások

A földcsuszamlások közvetlen és közvetett egészségügyi hatásai

Egészségügyi kérdések

A földcsuszamlások különböző veszélyekre utalnak, amelyek talajmozgással járnak, beleértve az iszapáramlást, a sziklacsúszást vagy a sziklaesést. Gyakran más veszélyekkel, például árvizekkel együtt fordulnak elő, és a hegyvidéki területeken a leggyakoribbak. A földcsuszamlások különböző közvetlen egészségügyi hatásokat okozhatnak, beleértve a haláleseteket, sérüléseket (pl. törött csontok, belső sérülések, fejsérülések) és súlyos mentális stresszt, amikor pusztítást és halált tapasztalnak (pl. pszichológiai szorongás, szorongás, depresszió, poszttraumás stressz zavar (PTSD))) (Kennedy et al., 2015). A hatás súlyosságát legalább részben a földcsuszamlás sebessége határozza meg, amely meglepi az embereket, és kevés időt hagy a figyelmeztetésre és a vészhelyzeti eljárások aktiválására (Petrucci, 2022).

A földcsuszamlások közvetett hatással vannak az emberi egészségre is. Az infrastruktúra, az egészségügyi létesítmények és a közlekedési hálózatok megzavarása akadályozhatja a veszélyhelyzet-reagálási erőfeszítéseket, csökkentheti az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét, és késleltetheti az orvosi kezeléseket, ami súlyosbítja az egészségügyi problémákat (Kennedy et al., 2015). Továbbá a megzavart infrastruktúra, beleértve a szennyvízelvezetési és vízellátási rendszereket, valamint az ökológiai hatások csökkenthetik a vízminőséget és fertőzéseket okozhatnak, ha az emberek szennyezett vízzel, földdel vagy élelmiszerrel kerülnek érintkezésbe. A társadalmi-gazdasági következmények, például a földcsuszamlást követő lakóhelyelhagyás, valamint a munkahelyek, a tulajdon és a megélhetés elvesztése szintén hosszú távú mentális egészségügyi hatásokhoz vezethetnek (Kennedy et al., 2015). A földcsuszamlással kapcsolatos tisztítási tevékenységekben részt vevő helyreállítási dolgozók és önkéntesek különösen ki vannak téve az egészségügyi kockázatoknak, beleértve a betegségeket, sérüléseket és halált.

Megfigyelt hatások

Az 1995 és 2014 közötti időszakban az európai régió 27 országa[1] 476 halálos földcsuszamlás során 1370 halálesetet és 784 sérülést regisztrált (Haque et al., 2016). Amikor a földcsuszamlás okát azonosították, az leggyakrabban szélsőséges időjárási események, például heves esőzések és árvizek miatt következett be. Néhány más esetben a földcsuszamlásokat bányászat, ipari tevékenységek vagy földrengések váltották ki (Haque et al., 2016). Általában a hegyvidéki területeken, például az Alpokban vagy Törökország hegyvidéki területein élő embereket érintik leginkább a földcsuszamlások, de más tényezők, például a talajtulajdonságok, a felszínborítás és a vízáramlás is befolyásolják a földcsuszamlások valószínűségét. 1995 és 2014 között a földcsuszamlások növekvő tendenciát mutattak, amely 2008 és 2014 között volt a leghangsúlyosabb. Egyes országokban, például Olaszországban és Törökországban, ahol az összes halálos földcsuszamlás 43%-át regisztrálták, sokkal több földcsuszamlást figyeltek meg az 1995–2014-es időszak második felében és különösen az elmúlt 5 évben, amelyeket főként olyan természeti jelenségek váltottak ki, mint a heves esőzések és áradások (Haque et al., 2016). Nagyon kevés kvantitatív információ áll rendelkezésre a haláleseteken vagy sérüléseken túlmutató földcsuszamlások egészségügyi hatásairól, és szinte semmilyen adat nem áll rendelkezésre az európai földcsuszamlások pszichoszociális és mentális egészségügyi hatásairól (Kennedy et al., 2015).

Előrejelzett hatások

Az éghajlatváltozás miatt a földcsuszamlások gyakorisága és nagysága várhatóan tovább fog növekedni, különösen az alpesi régiókban, és nagyrészt a szélsőséges esőzések növekedése miatt (Haque et al., 2016; Auflič et al., 2023). Mindazonáltal az éghajlatváltozás földcsuszamlásokra gyakorolt jövőbeli hatásainak és azok európai egészségügyi hatásainak koherens megértését elhomályosítja a számos különböző mechanizmus és környezeti tényező összetettsége (Olsson et al., 2019). Például a heves esőzések és árvizek gyakori előfordulása valószínűleg több földcsuszamlást vált ki. A magas hegységekben a felmelegedés a permafroszt olvadásához és a kapcsolódó földcsuszamlásokhoz is vezethet. Másrészről az alacsonyabb hegységekben, ahol a felmelegedés csökkenti a fagyás-olvadás ciklusok számát, így a sziklaesést elősegítő időjárási körülmények között a sziklaeséshez kapcsolódó földcsuszamlások várhatóan csökkenni fognak (Nissen et al., 2023). Ezenkívül a földcsuszamlások számának növekedése nem feltétlenül vezetne az egészségügyi hatások arányos növekedéséhez. Az egészségügyi hatások a földcsuszamlás mértékétől és a veszélyeztetett emberek számától is függenek (Franceschini et al., 2022), amelyet a felszínborítás, a népsűrűség és a népességeloszlás változásai vezérelnek (Casagli et al., 2017). Az európai földcsuszamláskockázattal foglalkozó, uniós finanszírozású SAFELAND projekt például úgy becsülte, hogy a kockázatnak kitett népesség 2090-re 15 %-kal fog nőni 2010-hez képest (az általános népességcsökkenés ellenére), míg a területnek csak további 1,5 %-a lesz kitéve földcsuszamlásoknak (főként a változó csapadékeloszlás miatt) (Jaedicke et al., 2011).

Policy válaszok

A földcsuszamlás előtti megfigyelés, beleértve a kockázati zóna azonosítását, a megfigyelést és a korai előrejelző rendszereket (EWS), megakadályozhatja az emberéletek, az eszközök és a megélhetés elvesztését. Az európai földcsuszamlás-érzékenységi térkép (ELSUS v2) Európa-szerte földcsuszamlás-kockázati zónákat azonosított. Az uniós finanszírozású GIMS projekt fejlett, alacsony költségű rendszert fejlesztett ki a földcsuszamlások és a süllyedés nyomon követésére, amely képes észlelni, ha a domboldalak csúszásra vannak előkészítve, és korai jelzéseket ad a gyors, katasztrofális mozgásra. Norvégia és Olaszország rendelkezik földcsuszamlásokra vonatkozó nemzeti korai előrejelző rendszerrel, míg Olaszországban több regionális kormány is működtet korai előrejelző rendszert (Guzzetti et al., 2020).

A földcsuszamlást követő azonnali intézkedések, például a korai figyelmeztetések kiadása, valamint a kutató-mentő szolgálatok és a sérültek elsősegélynyújtásának aktiválása (gyakran a meglévő katasztrófatervek részeként) jelentősen csökkenthetik a földcsuszamlások egészségügyi hatásait. A földcsuszamlásokhoz hasonló események miatti kényszerű lakóhelyelhagyást követő kormányzati támogatás szintén csökkentheti a mentális egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat (Baseler és Hennig, 2023).

Uniós szinten nincs olyan konkrét szakpolitika, amely kizárólag a földcsuszamlásokra reagálna. A földcsuszamlásokat azonban – gyakran egy veszélyességi lista részeként – megemlítik néhány jogalkotási dokumentumban, például a 8 uniós alapot szabályozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben. Nevezetesen a földcsuszamlásokat nem említi az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia ).

[1] Míg 1995 és 2014 között az európai régió 37 országában jelentettek földcsuszamlásokat, csak 27 veszteséget jelentettek, azaz Törökország, Olaszország, Portugália, Oroszország, Grúzia, Svájc, Bulgária, Spanyolország, Ausztria, Norvégia, Románia, Franciaország, Bosznia, Németország, Szlovénia, Örményország Azerbajdzsán, Anglia, Görögország, Szerbia, Macedónia, Izland, Ukrajna, Andorra, Írország, Lengyelország, Svédország, Liechtenstein, Belgium, Moldova

Hivatkozások