A munkatermelékenységre gyakorolt hatások

A munkaerő-kínálat hőmérsékletváltozás miatti százalékos változása a nagy kitettségű ágazatokban (mezőgazdaság;
erdészet; bányászat és kőfejtés; építés) az 1965–1994 közötti alapidőszakhoz viszonyítva

Forrás: van Daalen et al., 2022

Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdések

Az éghajlatváltozás a megnövekedett hőmérséklet, az ultraibolya sugárzásnak való kitettség, a kórokozókkal való érintkezés, a beltéri és kültéri légszennyezés és a szélsőséges időjárás révén hatással van a munkavállalók biztonságára és egészségére. Ez magasabb egészségügyi költségeket, alacsonyabb életminőséget és termelési veszteségeket eredményezhet (Kjellstrom et al., 2016; Dasgupta és mtsai. 2021; Dasgupta & Robinson, 2023).

Megfigyelt hatások

A 2016–2019 és 1965–1994 közötti időszakban Európában bekövetkezett hőmérséklet-változások a munkaerő-kínálat (azaz a munkaidő) 0,98%-os csökkenését eredményezték a nagy kitettségű ágazatokban (mezőgazdaság, erdészet, bányászat, kőfejtés és építőipar; van Daalen és mtsai. 2022). A megnövekedett hőstressz, amelyet a munkavállalók tapasztalnak, csökkenti a munkaintenzitást és további munkaszüneteket igényel, és végső soron termelékenységcsökkenéshez és gazdasági következményekhez vezet (Dasgupta et al. 2021; Dasgupta & Robinson, 2023). Egy, a szüretelő munkavállalók görögországi viselkedéséről szóló terepvizsgálat megállapította, hogy a teljes munkaidős műszakban töltött idő 12 %-át a hő által kiváltott szabálytalan munkaszünetek tették ki (Ioannou et al., 2017). A munkatermelékenységre gyakorolt hőhatások a kültéri ágazatokban a legnagyobbak, de a veszteségek az egész gazdaságra átterjedhetnek (Schleypen et al. 2022; Dasgupta és mtsai. 2021; García-León és mtsai. 2021).

Előrejelzett hatások

A jövőben várhatóan növekedni fog számos, az éghajlatra érzékeny munkahelyi veszély terhe. Ezek a hatások valószínűleg Európa-szerte heterogének lesznek, és várhatóan a jelenleg magas hőmérsékletnek kitett régiók lesznek a leginkább érintettek. Míg a jövőbeli felmelegedés negatív hatásai Európában az előrejelzések szerint alacsonyabbak lesznek a világ más régióihoz képest (Dasgupta et al. 2021-ben), a dél-európai munkavállalókat, köztük Ciprust, a Dél-Égei-szigeteket (Görögország), a Baleár-szigeteket (Spanyolország) és Liguriát (Olaszország) sújtja leginkább a megnövekedett hőstressz-kockázat, és a kültéri ágazatban a tényleges munkaerő legnagyobb csökkenése ezekben a régiókban várható (Dasgupta et al. 2021). 2030-ra az RCP6 keretében és kockázatcsökkentő intézkedések nélkül a hőstressz a becslések szerint a nyári hónapokban a maximális kapacitás 60%-ára csökkenti az (akklimatizált) kültéri munkavállalók fizikai munkakapacitását Dél-Európában. Ugyanakkor az anyagcsere-arányok a becslések szerint kevésbé csökkennek, ami azt jelenti, hogy az emberek továbbra is intenzívebben dolgoznak, mint kellene, ami súlyos egészségügyi kockázatokhoz vezet (Ioannou et al., 2022).

Hivatkozások

Dasgupta, S., & Robinson, E.J.Z., 2023, The labour force in a changing climate: Kutatási és szakpolitikai igények, PLOS Climate 2.1, e0000131. https://doi.org10.1371/journal.pclm.0000131

Dasgupta, S. és mások, 2021, Effects of climate change on combined labour productivity and supply: egy empirikus, többmodelles tanulmány, The Lancet Planetary Health 5(7), e455-e465. https://doi.org/10.1016/S2542-5196(21)00170-4

García-León, D., et al., 2021, Current and projected regional economic impacts of heatwaves in Europe (A hőhullámok jelenlegi és várható regionális gazdasági hatásai Európában), Nature Communications 12(1), 5807. https://doi.org/10.1038/s41467-021-26050-z

Ioannou, L. G. és mások, 2022, Occupational heat strain in outdoor workers: Átfogó áttekintés és metaanalízis, Temperature 9(1), 67-102. https://doi.org/10.1080/23328940.2022.2030634

Ioannou, L.G., et al., 2017, Time-motion analysis as a novel approach for evaluation the impact of environmental heat exposure on labour loss in agriculture workers (Időmozgás-elemzés mint új megközelítés a környezeti hőnek való kitettség által a mezőgazdasági munkavállalók munkaerő-veszteségére gyakorolt hatás értékelésére), Temperature 4(3), 330–340. https://doi.org/10.1080/23328940.2017.1338210

Kjellstrom, T., et al., 2016, Hő, emberi teljesítmény és foglalkozás-egészségügy: A Key Issue for the Assessment of Global Climate Change Impacts (Kulcskérdés az éghajlatváltozás globális hatásainak értékeléséhez), Annual Review of Public Health 37(1), 97-112. https://doi.org/10.1146/annurev-publhealth-032315-021740

Schleypen, J.R. és mások, 2022, Sharing the burden: az éghajlatváltozás továbbgyűrűző hatásainak számszerűsítése az Európai Unióban a Párizsi Megállapodás keretében, Spatial Economic Analysis 17(1), 67–82. https://doi.org/10.1080/17421772.2021.1904150

van Daalen, K.R. és mások, 2022, The 2022 Europe report of the Lancet Countdown on health and climate change: az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens jövő felé, The Lancet Public Health 7(11), E942-E965. https://doi.org/10.1016/S2468-2667(22)00197-9

További információkra mutató linkek

Az európai munkaerő-kínálatra és -hőmérsékletre vonatkozó mutató