Permafroszt olvadás

A permafroszt olvadásának kitett emberi települések 2060-ra

_{Forrás: Ramage et al., 2021}

A térkép a permafroszt jelenlegi (2017) településeit mutatja, i. amelyeket a permafroszt olvadása fenyeget, ahol az embereknek 2060-ig alkalmazkodniuk kell a permafroszt csökkenésével kapcsolatos változásokhoz (barna pontok), és ii. azokat, amelyek 2060-ban permafroszt települések maradnak (zöld pontok). Az összes európai permafroszt település közül 2060-ra Norvégiában csak 2 település, Grönlandon pedig a jelenlegi települések kevesebb mint fele marad permafroszton.

Egészségügyi kérdések

A permafroszt a talaj és a kőzet egész évben fagyott rétege, amely a Föld északi féltekéjének egynegyedét borítja. A talajt egy „aktív réteg” borítja, amely szezonálisan olvad és fagy, támogatja a növények növekedését, ugyanakkor a permafroszt hőmérsékletét 0 °C alatt tartó szigetelésként szolgál. Európában a permafroszt a Svalbard magas sarki régióiban és az északi országok északi részein, valamint az északi és az Alpok magas hegyeiben található. A globális felmelegedés a permafroszt olvadását okozza, ami számos módon káros hatással lehet az emberi egészségre, beleértve a vízminőséget, a fizikai veszélyeket, az infrastruktúra károsodását, a veszélyes hulladékok kibocsátását, a mezőgazdaságot, az élelmezésbiztonságot és -biztonságot, valamint a kórokozóknak való kitettséget.

Vízminőség

A permafroszt olvadása felszabadítja a talajvizet a fagyott talajokból, megváltoztatja a hidrológiai útvonalakat, több lefolyást hoz létre, és befolyásolja a talajvíz-újratöltési folyamatokat. A permafroszt olvadása természetesen tárolt nyomelemeket (többek között higanyt) és nagyobb ionokat is kibocsát a vízi utakba (Colombo et al., 2018; Lamontagne-Hallé et al., 2018). Ez rontja az ivóvíz minőségét, amely nagy mennyiségben fogyasztva fejlődési, immun- és reprodukciós zavarokhoz, neurotoxicitáshoz, rákhoz és egyéb egészségügyi hatásokhoz vezethet (WHO, 2022).

Fizikai veszélyek, infrastrukturális károk és veszélyes hulladék kibocsátása

A permafroszt lebomlása és olvadása fagyott törmelék és földcsuszamlások mozgását okozhatja, ami közvetlen veszélyt jelent az emberekre. Csökkenti továbbá az infrastruktúra (beleértve az épületeket, utakat, vasútvonalakat) stabilitását, ami a már amúgy is távoli közösségek alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférését eredményezheti. Ez súlyosan befolyásolhatja a helyi közösségek megélhetését, ami mentális (Bell et al., 2010) és fizikai egészségügyi hatásokhoz, többek között sérülésekhez és halálesetekhez vezethet (IPCC, 2022). A permafroszt olvadása destabilizálhatja az ipari területeket (többek között a hulladéktárolási és -ártalmatlanítási infrastruktúrát), és károsíthatja a hulladéklerakókat, a fúrási helyszíneket, a tárolótartályokat és a csővezetékeket, ezáltal egészségügyi veszélyt jelentve az emberekre. Ezenkívül a korábban permafrosztban tárolt veszélyes anyagok, köztük a vegyi és radioaktív hulladékok is kibocsáthatók (Langer et al., 2023). Az ezekkel a veszélyes anyagokkal való érintkezés számos egészségügyi kockázathoz vezethet, beleértve a sugárbetegséget, a rákot és az élettani károsodásokat (Miner et al., 2021).

Mezőgazdaság, élelmezésbiztonság és élelmiszer-biztonság

A permafroszt változásai hatással vannak a mezőgazdaságra és a rénszarvastenyésztésre, ami közvetlenül befolyásolja az e gyakorlatoktól függő helyi közösségek megélhetését, ami magas stresszszinthez és rossz mentális egészséghez, valamint a víz és az élelmiszerek korlátozott rendelkezésre állásából eredő rossz fizikai egészséghez vezet (Jungsberg et al., 2022). A permafroszt olvadása a helyi közösségekben élelmiszer-szennyezéshez és kapcsolódó élelmiszer-eredetű betegségekhez is vezethet, mivel a permafroszt kevésbé hatékony a természetes élelmiszerek hűtésében (Parkinson és Evengård, 2009).

A permafroszt olvadása során felszabaduló higany egészségügyi kockázatot is jelenthet az élelmiszerláncon keresztül, mivel a rendkívül erős neurotoxin-metil-higany halmozódik fel a halakban és az ízelt emlősökben, például a fókákban (WHO, 2017). Az Északi-sarkvidéken élő emberek különösen ki vannak téve a higanymérgezés és a kapcsolódó fejlődési és neurológiai betegségek (például a Minamata-betegség) kockázatának, mivel a halak és az emlősök alkotják az étrend nagy részét (Nedkvitne et al., 2021).

A kórokozóknak való fokozott kitettség

A permafroszt olvadása a kórokozóknak való fokozott kitettséghez is vezethet, egyrészt közvetlenül a permafrosztban korábban lefagyasztott kórokozók kibocsátása révén (Miner et al., 2021), másrészt közvetetten a betegségek terjedésének jobb feltételei révén (pl. a nedves vagy lápszerű talajok kedveznek a szúnyogok szaporodási körülményeinek és a vektorok által terjesztett betegségek terjedésének); a permafroszt olvadása miatt tápanyagban gazdagabb víz növeli a kórokozók virulenciáját a halakban, és növeli az élelmiszer-eredetű betegségek kockázatát (Wu et al., 2022; Wedekind et al., 2010). Különösen a meleg éveket hozták összefüggésbe a korábban lefagyasztott lépfene-baktériumok és lépfene-kitörések kibocsátásának fokozott kockázatával, ami komoly fenyegetést jelent mind az emberi egészségre, mind az északi-sarkvidéki állattenyésztő közösségek állatállományára (azaz bevételi forrásukra) nézve (Stella et al., 2020).

Megfigyelt hatások

A permafroszt hőmérséklete a legtöbb területen nőtt az 1980-as évek eleje óta a megnövekedett levegőhőmérséklet és a hótakaró változásai miatt (IPCC, 2022). A permafroszt kiterjedt lebomlását figyelték meg különösen az Északi-sarkvidék déli részén, az Északi-sarkvidéken. Hiányzik azonban a permafroszt olvadása által az európai emberekre gyakorolt hatások szisztematikus, egész Európára kiterjedő értékelése, és ehelyett többnyire szórványos bizonyítékok állnak rendelkezésre. Európa magas sarkvidéki régiójában a permafroszt olvadása főként a közösségre és a megélhetésre gyakorolt hatások, a veszélyeztetett vízminőség fizikai és mentális hatásai, a kórokozóknak való kitettség, az élelmiszer-biztonságot és -biztonságot fenyegető veszélyek és az infrastrukturális károk révén érinti az emberi egészséget, de e hatásokra vonatkozóan korlátozott mennyiségű dokumentált bizonyíték áll rendelkezésre. Az Északi- és az Alpok magasan fekvő régióiban a permafroszt olvadásának megfigyelt egészségügyi hatásai főként az infrastruktúra károsodásához, többek között a lavinavédelmi struktúrákhoz és a sziklaomláshoz kapcsolódnak (Fischer et al., 2012; Ravanel et al., 2017), mivel az érintett területek gyakran rekreációs zónák, nem pedig közösségi települések. 2022 júliusában a magas hegyi permafroszt olvadás a Marmolada gleccser összeomlásához vezetett az észak-olasz Alpokban, 11 ember halálát és 8 sérülését okozva (Bondesan és Francese, 2023).

Előrejelzett hatások

A globális felmelegedés miatt 2050-re a jelenleg a permafroszt területén élő emberek és infrastruktúra mintegy 70–75 %-ára valószínűleg hatással lesz a felszínközeli permafroszt olvadása (Hjort et al., 2018). A permafroszt jövőbeli olvadási hatásainak mennyiségi értékelése ritka, de léteznek tanulmányok, amelyek olyan hatásokat említenek, mint a megváltozott folyami áramlási útvonalak és lefolyások (Rogger et al., 2017), sziklaesések hegyvidéki területeken (Mourey és Ravanel, 2017), az ipari szennyezésből eredő vízminőség-romlás (Langer et al., 2023), valamint az északi félteke permafrosztból, azaz a világ legnagyobb higanytartályából származó fokozott higanykibocsátás (Schuster et al., 2018). A permafroszt olvadása várhatóan súlyosbítja a járványkitöréseket is, amelyek hatással lesznek az emberek és állatok egészségére, valamint az európai északi lakosság megélhetésére és jóllétére (Stella et al., 2020).

Policy válaszok

Az EU-ban a jelenlegi szakpolitikai válaszok elsősorban a permafroszt olvadásának jelenségével foglalkoznak, nem pedig annak kifejezetten az egészségre gyakorolt hatásaival. A permafroszt olvadásának és környezeti, éghajlati és társadalmi hatásainak enyhítésére vonatkozó kötelezettségvállalások szerepelnek az uniós zöld megállapodásban és az EU Északi-sarkvidékre vonatkozó politikájában. Az uniós finanszírozású NUNATARYUK projekt ezeknek a kötelezettségvállalásoknak tesz eleget azáltal, hogy megvizsgálja, hogy a szárazföldi, part menti és tenger alatti permafroszt olvadása hogyan változtatja meg az Északi-sarkvidéken élő emberek globális éghajlatát és életét. Ahhoz, hogy a permafroszt olvadásának egészségügyi hatásait uniós vagy nemzeti szinten adaptív intézkedésekkel hatékonyan lehessen kezelni, hasznos lenne több (mennyiségi) ismeretet szerezni a veszélyeztetett közösségekről és a permafroszt olvadásához vezető expozíciós útvonalaikról.

Hivatkozások

• Bell, J. és mások, 2010, Climate Change and Mental Health: Bizonytalanság és sebezhetőség az alaszkai őslakosok számára, Center for Climate and Health Bulletin, Alaska Native Tribal Health Consortium. Elérhető itt: https://anthc.org/wp-content/uploads/2016/01/CCH-Bulletin-No-3-Mental-Health.pdf

• Bondesan, A. és Francese, R. G., 2023, The climate-driven disaster of the Marmolada Glacier (Italy), Geomorphology 431, 108687. https://doi.org/10.1016/j.geomorph.2023.108687

• Colombo, N., et al., 2018, Felülvizsgálat: A permafroszt lebomlásának hatása a felszíni édesvíz szervetlen kémiájára, Global and Planetary Change 162, 69–83. https://doi.org/10.1016/j.gloplacha.2017.11.017

• Fischer, L. és mások, 2012, On the influence of topographic, geological and cryospheric factors on rock avalanches and rockfalls in high-mountain areas, Natural Hazards and Earth System Sciences 12(1), 241-254. https://doi.org/10.5194/nhess-12-241-2012

• Hjort, J., et al., 2018, Degrading permafrost puts Arctic infrastructure at risk by mid-century, Nature Communications 9(1), 5147. https://doi.org/10.1038/s41467-018-07557-4

• IPCC, 2022, The Ocean and Cryosphere in a Changing Climate: (Az óceán és a krioszféra a változó éghajlatban: Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület különjelentése,Pörtner, H.-O. et al. (szerk.), Cambridge University Press, Cambridge, UK és New York, USA, 755 oldal. https://doi.org/10.1017/9781009157964

• Jungsberg, L. és mások, 2022, Adaptive capacity to manage permafrost degradation in Northwest Greenland, Polar Geography 45(1), 58–76. https://doi.org/10.1080/1088937X.2021.199506

• Lamontagne-Hallé, P. és mások, 2018, Changing groundwater discharge dynamics in permafrost regions, Environmental Research Letters 13(8), 084017. https://doi.org/10.1088/1748-9326/aad404

• Langer, M., et al., 2023, Thawing permafrost poses environmental threat to thousand of sites with legacy industrial pollution (A kiolvadó permafroszt környezeti fenyegetést jelent több ezer, örökölt ipari szennyezéssel rendelkező területre), Nature Communications 14(1), 1721. https://doi.org/10.1038/s41467-023-37276-4

• Miner, K. R. és mások, 2021, Emergent biogeochemical risks from Arctic permafrost degradation, Nature Climate Change 11(10), 809-819. https://doi.org/10.1038/s41558-021-01162-y

• Mourey, J. és Ravanel, L., 2017, Evolution of Access Routes to High Mountain Refuges of the Mer de Glace Basin (Mont Blanc Massif, Franciaország), Journal of Alpine Research ¢ Revue de géographie alpine, 105-4. https://doi.org/10.4000/rga.3790

• Nedkvitne, N. és mások, 2021, Mercury in permafrost landscapes in the Norwegian Subarctic - current status and potential for increased release and methylation by permafrost thaw, in: Az EGU 2021. évi közgyűlése (vEGU21), Konferenciaeljárások, 2021. április https://doi.org/10.5194/egusphere-egu21-11126

• Parkinson, A. J. és Evengård, B., 2009, Climate change, its impact on human health in the Arctic and the public health response to threats of emerging infectious diseases, Global Health Action 2.1, 2075. https://doi.org/10.3402/gha.v2i0.2075

• Ramage, J. és mások, 2021, Population living on permafrost in the Arctic”, Population and Environment 43(1), 22-38. https://doi.org10.1007/s11111-020-00370-6

• Ravanel, L. és mások, 2017, Impacts of the 2003 and 2015 summer heatwaves on permafrost-fected rock-walls in the Mont Blanc massif (A 2003-as és 2015-ös nyári hőhullámok hatása a Mont Blanc-hegység permafrosttal érintett sziklafalaira), Science of The Total Environment 609, 132-143. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2017.07.055

• Rogger, M. és mások, 2017, Impact of mountain permafrost on flow path and runoff response in a high alpine catchment, Water Resources Research 53(2), 1288-1308. https://doi.org/10.1002/2016WR019341

• Schuster, P. F., et al., 2018, Permafrost Stores a Globally Significant Amount of Mercury, Geophysical Research Letters 45(3), 1463-1471. https://doi.org/10.1002/2017GL075571.

• Stella, E. és mások, 2020, Permafrost dynamics and the risk of anthrax transmission: modellezési tanulmány, Scientific Reports 10(1), 16460. https://doi.org/10.1038/s41598-020-72440-6

• Wedekind, C. és mások, 2010, Elevated resource availability sufficient to turn opportunistic into virulent fish pathogens, Ecology 91(5), 1251-1256. https://doi.org/10.1890/09-1067.1

• WHO, 2017, Mercury and health fact sheet (Higany és egészségügyi adatlap). Elérhető a következő internetcímen: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mercury-and-health

• WHO, 2022, Guidelines for drinking-water quality (Iránymutatások az ivóvíz minőségéről), 4. kiadás, WHO, Genf. Elérhető itt: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/352532/9789240045064-eng.pdf?sequence=1

• Wu, R. és mások, 2022, Permafrost as a potential pathogen reservoir”, One Earth 5(4), 351-360. https://doi.org/10.1016/j.oneear.2022.03.010