Ultraibolya (UV) sugárzás

Kattintson a képre a Kopernikusz légkörmonitoring szolgáltatása által készített négynapos UV-index-előrejelzés megtekintéséhez.

Egészségügyi kérdések

Napégés (azaz bőrpír; vagy naperitéma) és a barnulás az emberi egészségre gyakorolt legismertebb hatásai a túlzott ultraibolya (UV) expozíciónak (DWD, 2015). Az UV-sugárzásnak való krónikus kitettség degeneratív változásokat okozhat a sejtekben, a rostos szövetekben és az erekben, ami egy életen át nem melanoma bőrrákhoz vezethet. A napégést okozó nagy dózisú UV-sugárzásnak való rendszeres kitettség, különösen gyermekkorban, a (rosszindulatú) melanómához (a bőrrák súlyosabb típusa, a rák okozta halál egyik oka) kapcsolódik (DWD, 2015), különösen az égésre hajlamos bőrtípusok esetében (IARC, n.d.).

Az UV-sugárzásnak való tartós kitettség szerepet játszik a szürkehályog és más szembetegségek kialakulásában, amelyek világszerte a látáskárosodás nagy részéért felelősek. Fényérzékenység miatti rendellenes bőrreakciók, például fotodermatózisok és gyógyszerekre adott fototoxikus reakciók is előfordulhatnak (Lucas et al., 2019).

A kis mennyiségű UV-sugárzás azonban elengedhetetlen a csontok egészségéhez (SERC, n.d.) és az immunrendszer működéséhez szükséges D-vitamin szintézishez, és előnyös a bőrbetegségek, például a pikkelysömör szempontjából (Lucas et al., 2019). Ezért a mérsékelt napfénynek való kitettség előnyös az egészségre, különösen a magasabb földrajzi szélességeken. WHO és mtsai. (2002) Globalsolar UV Index – A Practical Guide (Globális napsugárzási UV-index – Gyakorlati útmutató)összefoglalja az UV-sugárzásnak való kitettség egészségügyi hatásait.

Megfigyelt hatások

A rosszindulatú melanoma előfordulása a világos bőrű populációkban az elmúlt évtizedekben nőtt, nagyrészt a napsugárzással kapcsolatos személyes szokásokkal összefüggésben (DWD, 2015; Lucas et al., 2019). Világszerte az új melanoma esetek 76%-a tulajdonítható az ultraibolya sugárzásnak, elsősorban Észak-Amerikában, Európában és Óceániában (Hiatt és Beyeler, 2021). Európában, Norvégiában, Hollandiában, Dániában, Svédországban és Németországban volt a legmagasabb az új melanoma esetek aránya 100 000 lakosra vetítve 2018-ban (WCRF, n.d.). A melanoma évente több mint 20 000 életet követel Európában (Forsea, 2020). A bőrre gyakorolt hatások mellett az UV-sugárzásnak való tartós kitettség világszerte a látáskárosodás nagy részéhez kapcsolódik (Lucas et al., 2019).

Előrejelzett hatások

Az UV-sugárzást általában befolyásolják a sztratoszférikus ózon változásai és a globális éghajlatváltozás. A csökkent sztratoszférikus ózon lehetővé teszi, hogy több UV-B (amelynek frekvenciája magasabb, mint az UV-A, ezért károsabb számunkra) érje el a Föld felszínét. Ezzel szemben a felhőtakaró, a szennyezés, a por, az erdőtüzekből származó füst és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó egyéb légi és vízi részecskék növekedése csökkenti az UV-fény behatolását (SERC, n.d.).

Az UV-sugárzás tendenciái Európa-szerte jelentősen eltértek az elmúlt évtizedekben. Míg Dél- és Közép-Európában az 1990-es évek óta az UV-sugárzás növekvő tendenciája figyelhető meg, a magasabb szélességi körökön csökkent, és az aeroszolok (a levegőben lévő kis szilárd vagy folyékony részecskék) és a felhőtakaró hatással van ezekre a tendenciákra. Közép-Európában az 1947 és 2017 közötti időszakban az aeroszolok változásait találták a Föld felszínét elérő felszíni napsugárzás tízéves változásainak fő mozgatórugójának (Wild et al., 2021). Az 1996 és 2017 között négy európai állomáson rögzített adatok azt mutatják továbbá, hogy az UV-sugárzás hosszú távú változásait nemcsak az aeroszolok változásai okozzák, hanem a felhősség és a felszíni albedó (a Föld felszínén visszaverődő napfény aránya) változásai is, míg a teljes ózon változásai kevésbé jelentős szerepet játszanak (Fountoulakis et al., 2019). Kelet-Európában 1979 és 2015 között mind a teljes ózon, mind a felhősség csökkenése a napi UV-sugárzás növekedéséhez vezetett a talaj szintjén, ami évtizedenként akár 5-8%-kal is érintheti az emberi bőrt (az eritémás napi dózist) (Chubarova et al., 2020).

Az éghajlatváltozás módosítja az UV-sugárzást, és befolyásolja, hogy az emberek és az ökoszisztémák hogyan reagálnak az UV-sugárzásra. A skandináv országok esetében úgy tűnik, hogy a szokatlanul magas UVI-értékek fő oka a kivételesen hosszú tiszta égbolt, valamint a rögzített száraz és meleg körülmények 2018 nyarán. Az ilyen kivételes körülmények a rekordszintű hőhullámok részét képezik, amelyek Közép- és Észak-Európa nagy részét érintették, és az elmúlt évtizedekben gyakrabban fordultak elő. Vizsgálják az Északi-sarkvidék felmelegedését és a növekvő hőhullámokat okozó éghajlatváltozással való alátámasztó kapcsolatot (Bernhard et al., 2020).

Az éghajlatváltozás alatti jövőbeli regionális UV-sugárzási előrejelzések főként a felhőtrendektől, az aeroszol- és vízgőztrendektől, valamint a sztratoszférikus ózontól függenek. Közép-Európa esetében az IPCC 6. értékelő jelentése alacsony megbízhatóságot tulajdonít a felszíni sugárzás növekedésének, különösen a globális és regionális modellek felhőtakarójával, valamint a vízgőzzel kapcsolatos nézeteltérések miatt. Regionális és globális tanulmányok azonban azt mutatják, hogy közepes a bizalom a sugárzás növelése iránt Dél-Európában és a sugárzás csökkentése iránt Észak-Európában (Ranasinghe et al., 2021).

Ezenkívül az éghajlatváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés magatartásbeli változásokat eredményez, például növeli a szabadban töltött időt és a védőruházat lehullását, ami több UV-sugárzásnak való kitettséghez és bőrrákhoz vezet, mint alacsonyabb hőmérséklet esetén. Mindazonáltal, amikor a hőmérséklet nagyon magas, az emberek kevesebb időt töltenek kívül, mint kis hőmérséklet-emelkedéssel, ezáltal csökkentve az UV-sugárzásnak való kitettséget. Bár a társas viselkedést nehéz megjósolni, a hőmérséklet-emelkedésre adott válaszként az emberi viselkedés hatásai valószínűleg fontosabb tényezőt jelentenek a bőrrák arányában, mint maga az UV-sugárzás növekedése (Hiatt és Beyeler, 2020).

Policy válaszok

Az UV-sugárzás negatív egészségügyi hatásainak megelőzése kétirányú szakpolitikai megközelítést foglal magában, amelynek célja egyrészt magának az UV-sugárzásnak a csökkentése, másrészt az UV-sugárzásból eredő egészségügyi kockázatok tudatosítása. Először is, az 1987. évi montreali jegyzőkönyv (UNEP 2018) és a 2009. évi uniós ózonrendelet célja a sztratoszférikus ózon lebomlásának csökkentése. Ezek a politikák az ózonkárosító anyagok fogyasztásának csökkenéséhez vezettek világszerte és az EU-ban, amely a Montreali Jegyzőkönyvvel összhangban már teljesítette céljait, de aktívan folytatja fokozatos kivezetését. Ennek eredményeként úgy tűnik, hogy az ózonlyuk kiterjedése (azaz a sztratoszférának az Antarktisz felett az ózonréteg legsúlyosabban lebontott része) kiegyenlítődik. Ugyanakkor többet kell tenni az ózonkárosító anyagok globális használatának csökkentése érdekében (EEA, 2021).

Másodszor, nemzetközi szinten oktatási kampányokat folytatnak, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet az UV-sugárzásnak való túlzott kitettséggel járó veszélyekre. Például az INTERSUN program (a WHO, az ENSZ Környezetvédelmi Programja, a Meteorológiai Világszervezet, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség és a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárvédelmi Bizottság közötti együttműködés) előmozdítja és értékeli az UV-sugárzás egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatásokat, és iránymutatások, ajánlások és információterjesztés révén megfelelő választ dolgoz ki (WHO, N.D.). 2006-ban az Európai Bizottság ajánlást tett közzé a fényvédő termékek címkézéséről, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak (2006/647/EK).

Nemzeti szinten számos uniós tagállam ad UV Index (UVI) előrejelzéseket és kapcsolódó egészségügyi tanácsokat. Az UVI-t gyakran a nyári hónapokban jelentik az időjárás-előrejelzéssel együtt az újságokban, a TV-ben és a rádióban. Az UVI-előrejelzések számos európai ország meteorológiai szolgálatától érhetők el nemzeti nyelveken (lásd a példákat itt). Az UVI-nézők angol nyelven és egész Európában elérhetők például a Német Meteorológiai Szolgálattól, a Holland Tropospheric Emission Monitoring Internet Service-től és aFinn Meteorológiai Intézettől.

Further információ

Hivatkozások

Bernhard, G.H. és mtsai. (2020) Environmental Effects of Stratospheric Ozone Depletion, UV Radiation and Interactions with Climate Change (A sztratoszférikus ózonréteg lebontásának környezeti hatásai, UV-sugárzás és kölcsönhatások az éghajlatváltozással): Az UNEP környezeti hatások értékelésével foglalkozó testülete, 2019. évi frissítés. Fotokémiai & Fotobiológiai Tudományok 19, no. 5: 542–84. https://doi.org/10.1039/D0PP90011G.
Chubarova, N.E. és mtsai. (2020) Effects of Ozone and Clouds on Temporal Variability of Surface UV Radiation and UV Resources over Northern Eurasia Származtatott mérések és modellezés. 11. atmoszféra, 1. sz.: 59. https://doi.org/10.3390/atmos11010059.
Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról.
DWD (2015): The Global Solar UV Index and Health Effects of UV Exposure (Az UV-sugárzás globális napsugárzási indexe és egészségügyi hatásai).
Az Európai Bizottság 2006/647/EK ajánlása (2006. szeptember 22.) a fényvédő termékek hatékonyságáról és a kapcsolódó állításokról.
EEA (2021). Ózonkárosító anyagokfogyasztása. A mutatók értékelése.
Fountoulakis, I. és mások (2019). Napsugárzás a változó éghajlatban: Trends in Europe and the Significance of Spectral Monitoring in Italy (Trendek Európában és a spektrális megfigyelés jelentősége Olaszországban). Környezet 7 https://doi.org/10.3390/environments7010001.
Forsea, A.-M. (2020) Melanoma Epidemiology and Early Detection in Europe: Sokszínűség és egyenlőtlenségek (2020). Bőrgyógyászat Gyakorlati & Fogalmi: e2020033. https://doi.org/10.5826/dpc.1003a33.
Hiatt, R.A. és Beyeler, N. (2020) Cancer and Climate Change. The Lancet Oncology 21, e519–27. https://doi.org/10.1016/S1470-2045(20)30448-4.
IARC (n.d.) Európai Rákellenes Kódex. 12 Módja annak, hogy csökkentse a rák kockázatát Vannak-e olyan emberek, akik nagyobb veszélyben vannak a naptól? Számít a bőrtípusom, a hajszínem vagy a szemszínem?
Lucas R.M. és mtsai. (2019). Az emberi egészség a szoláris ultraibolya sugárzásnak való kitettséggel kapcsolatban a változó sztratoszférikus ózon és éghajlat mellett. Fotokémiai és fotobiológiai tudományok 18(3):641-680. https://doi.org/10.1039/C8PP90060D.
Ranasinghe, R. et al (2021): Climate Change Information for Regional Impact and for Risk Assessment (Éghajlatváltozási információk a regionális hatások és a kockázatértékelés szempontjából). In: Éghajlatváltozás 2021: A fizikai tudomány alapja. Az I. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hatodik értékelő jelentéséhez. Cambridge University Press (angol nyelven). A sajtóban.
SERC (Smithsonian Environmental Research Center, Smithsoni Környezetvédelmi Kutatóközpont) (n.d.). Változások az ultraibolya sugárzásban.
UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) (2018). A montreali jegyzőkönyvről. Ozonakció.
WCRF (World Cancer Research Fund – Rákkutatási Világalap) (megerősítendő). A bőrrákra vonatkozó statisztikák.
Wild, M. és mtsai. (2021) Evidence for Clear-Sky Dimming and Brightening in Central Europe (A tiszta égbolt elsötétedésének és kivilágosodásának bizonyítékai Közép-Európában). Geofizikai kutatási levelek 48, e2020GL092216, https://doi.org/10.1029/2020GL092216
WHO (Egészségügyi Világszervezet) (n.d.) INTERSUN program
WHO és mtsai. (2002) Global Solar UV Index (Globális napsugárzási UV-index). Gyakorlati útmutató. Az Egészségügyi Világszervezet, a Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság közös ajánlása.