Vektorok által terjesztett betegségek

Climate Suitability for the transmission of Dengue – Change in the vectorial capacity for the transmission of dengue from a 1950-1959 baseline, by vector (Éghajlati alkalmasság a dengue terjedésére – A dengue terjedésére vonatkozó vektori kapacitás változása 1950–1959-es alapvonalról vektoronként).
_{Forrás: Watts, N., et al., 2021
Megjegyzés: Az adatok a WHO európai régiójára vonatkoznak}

Egészségügyi kérdések

Az éghajlati viszonyok (hőmérséklet, páratartalom és csapadékszintek) korlátozzák a fertőző betegségek földrajzi és szezonális eloszlását, az időjárás pedig befolyásolja a járványkitörések időzítését és intenzitását. Európa számára különösen fontos betegséghordozó vektorok az Aedes albopictus szúnyogok (a chikungunya, a dengue és a dirofilariasis vektora), az Aedes aegypti szúnyogok (a chikungunya, a dengue, a sárgaláz és a zika vektora), a Culex szúnyogok (a nyugat-nílusi láz vektora), a Phlebotomus sandflies (a leishmaniasis vektora) és az Ixodes ricinus kullancsok (a Lyme borreliosis és a kullancs encephalitis vektora). Az éghajlati tényezők mellett a regionális betegségek kockázatát olyan tényezők is befolyásolják, mint a földhasználat, a vektorok elleni védekezés, az emberi viselkedés, a globális kereskedelem és utazás, valamint a közegészségügyi kapacitások.

Megfigyelt hatások

A melegebb hőmérséklet lehetővé tette számos betegséghordozó vektor számára, hogy eloszlásukat észak felé és nagyobb magasságokba terjesszék ki Európában. Az elmúlt években (többnyire 2010 óta) Dél- és Délkelet-Európában a dengue-láz, a chikungunya-láz, a nyugat-nílusi láz és még a malária helyi szinten terjedő kitörései is előfordultak. A kórokozó-átvivők éghajlatra való jobb alkalmassága hozzájárult ezekhez a járványkitörésekhez.

A dengue többnyire lázas betegséghez vezet, de súlyos formái közé tartozik a vérzéses láz és a halál. A kontinentális Európában, ahol az A. albopictus jelen van, továbbra is nagyobb gyakorisággal fordulnak elő helyileg átvitt dengue-esetek. 2010-ig Európa az 1927/28-as görögországi járvány 82 évvel korábbi kitörése óta mentes volt az őshonos dengue-fertőzéstől. Az utóbbi időben a helyben szerződött dengue-lázas esetekről szóló első jelentések 2010-ben érkeztek Horvátországból és Franciaországból. Azóta szórványos járványok törtek ki 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban. Az egyik hipotézis arra vonatkozóan, hogy miért tűnik úgy, hogy e kitörések gyakorisága növekszik, az, hogy Dél-Európában az éghajlatváltozás javította az A. albopictusra való éghajlati alkalmasságot. Bár a dengue-lázra való átlagos alkalmasság alacsony maradt Európában, 2018 volt a legalkalmasabb év mindkét vektorfaj esetében ebben a régióban, az 1950-es évekhez képest az A. aegypti esetében 25%-os, az A. albopictus esetében pedig 60%-os változást jegyeztek fel. Növekvő tendenciák figyelhetők meg valamennyi uniós országban.

Európában a kullancsok által terjesztett encephalitis (TBE) és a Lyme-borreliosis (Lyme-betegség) a két legfontosabb kullancsok által terjesztett betegség, amelyeket elsősorban az Ixodes ricinus terjeszt . Számos európai ország számolt be arról, hogy az Ixodes ricinus északra és magasabb magasságokba vándorolt. A Lyme-kór előfordulási gyakorisága az EU-ban évente körülbelül 65 000 eset. Az elmúlt 30 évben a TBE-esetek átlagos éves bejelentése körülbelül 400%-kal nőtt az európai endémiás területeken, bár ez szinte biztosan a megbízhatóbb kimutatási módszerek és diagnózis eredménye. Mindkét betegség magas előfordulási gyakorisága összefügg az enyhe telekkel és a meleg, nedves nyarakkal.

Előrejelzett hatások

A melegedő éghajlat az előrejelzések szerint kiterjeszti a vektorok által terjesztett betegségek átvitelére alkalmas területet Európában, főként észak felé. A nyugat-nílusi vírusfertőzések, a dengue és a chikungunya részletes elemzése azt sugallja, hogy a terjeszkedés főként a jelenlegi átviteli régiók peremén fordul elő. A 21.^század magas kibocsátási forgatókönyve szerint azonban Dél-Európa nagy részét fenyegeti az Aedes aegypti, amely a dengue-t továbbítja.

Policy válaszok

A közegészségügyi szolgáltatások javítása rövid és középtávon ellensúlyozhatja a betegségvektorok, például az Aedes szúnyogvektorok terjedését, de az éghajlatváltozás egyre nehezebbé és költségesebbé teszi ezeket az erőfeszítéseket. A hatékony egészségügyi rendszerek meglétének és a földhasználat változásainak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy megakadályozzák a malária újbóli kialakulását Európában a növekvő éghajlati alkalmasság ellenére.

Hivatkozások

• EASAC, 2019, The imperative of climate action to protect human health in Europe (Az éghajlat-politikai fellépés szükségessége az emberi egészség védelme érdekében Európában), EASAC policy report 38 (Az EASAC 38. szakpolitikai jelentése), European Academies Science Advisory Council (Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete).

• Lillepold, K. és mások, 2019, „More arboviral disease outbreaks in continental Europe due to the warming climate?”, Journal of Travel Medicine 26(5), taz017. o. (DOI: 10.1093/jtm/taz017).

• Liu-Helmersson, J. és mások, 2019, „Climate change may enable Aedes aegypti infestation in major European cities by 2100”, Environmental Research 172, 693–699. o. (DOI: 10.1016/j.envres.2019.02.026).

• Semenza, J. C. és Suk, J. E., 2018, „Vector-borne diseases and climate change: európai perspektíva”, FEMS Microbiology Letters 365(2) (DOI: 10.1093/femsle/fnx244).

• Watts, N. és mások, 2021, „The 2020 report of The Lancet Countdown on health and climate change: válasz a konvergáló válságokra”, The Lancet 397(10269), 129–170. o.

• WHO Europe, 2018, Public health and climate adaptation policies in the European Union (A közegészségügyre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó politikák az Európai Unióban), az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája, Koppenhága.