Legionárius betegség

A Legionella spp. által okozott legionárius betegség tüdőgyulladást és több testrész fertőzését okozhatja. Az elszigetelt esetek és járványkitörések Európa minden országában előfordulnak, többségüket az egészségügyi intézményeken kívül szerezték be. 2017 óta az évente bejelentett esetek mintegy 10–20%-a utazással kapcsolatos (ECDC, 2012–2023). Bár a betegség ritka és főként szórványos légúti fertőzés Európában, jelentősen aluldiagnosztizált és aluljelentett (ECDC, 2012–2023). A növekvő hőmérséklet, a nagyobb csapadékintenzitás és a szélsőségesebb események befolyásolhatják a baktériumok növekedését és a vízhasználatot (ahol a baktériumok jelen vannak), ami bizonyos régiókban növelheti a betegség előfordulását.

A legionárius betegséggel kapcsolatos bejelentések teljes aránya (térkép) és a bejelentett esetek teljes száma (grafika) Európában

_{Forrás: ECDC, 2024, Fertőző betegségek felügyeleti atlasza}

_{Megjegyzések:}_{Térkép és grafikon mutatja az EGT-tagországok adatait. A térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást. A térképen feltüntetett határok és nevek nem jelentik az Európai Unió általi hivatalos jóváhagyást vagy elfogadást.}_{A betegség uniós szinten bejelentési kötelezettség alá tartozik,}_{de a jelentéstételi időszak országonként eltérő.}_{Ha az országok nulla esetet jelentenek, az értesítési arány a térképen „0”-ként jelenik meg. Ha az országok egy adott évben nem számoltak be a betegségről, az arány nem látható a térképen, és „nem jelentett” (legutóbb 2024 augusztusában frissített) jelöléssel van ellátva.}

Forrás & átvitel

A különböző létező Legionella fajok közül az L. pneumophila felelős az emberekben előforduló, főként az alsó légutakat érintő Legionella fertőzések többségéért (Kozak-Muiznieks et al., 2018). A Legionella spp. gyakori, és kis számban fordul elő a természetes folyókban és tavakban. Mesterséges vízi rendszerekben, például hűtőtornyokban, tartályokban, párologtató kondenzátorokban, párásítókban, dekoratív szökőkutakban, forró vízben és hasonló rendszerekben a baktériumok könnyen szaporodhatnak és egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

A létező Legionella fajok, az L. pneumophila felelősek az emberekben előforduló, főként az alsó légutakat érintő Legionella-fertőzések többségéért (Kozak-Muiznieks et al., 2018). A Legionella spp. gyakori, és kis számban fordul elő a természetes folyókban és tavakban. Mesterséges vízi rendszerekben, például hűtőtornyokban, tartályokban, párologtató kondenzátorokban, párásítókban, dekoratív szökőkutakban, forró vízben és hasonló rendszerekben a baktériumok könnyen szaporodhatnak és egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Az emberek főként aeroszolok, azaz Legionella spp.-t tartalmazó vízcseppek belégzésével fertőződnek meg. A műtéti sebeket körülvevő levegőben lévő vízcseppek belélegzése vagy a sebbel való közvetlen érintkezés szintén megfertőzheti az embereket (Kashif et al., 2017). A szennyezett víz fogyasztása nem jelent kockázatot, és a személyek közötti érintkezéssel járó fertőzések is rendkívül ritkák (Correia et al., 2016).

A legionárius betegség üdülési szálláshelyeken való kitörése többnyire meleg vagy hideg vízrendszerekhez kapcsolódik, beleértve a víztartályokat, a szállodai szobák kimeneteit, az úszómedencékben és gyógyfürdőkben található zuhanyzókat vagy a kerti sprinklereket. Ha a vízben magas a baktériumok koncentrációja, a vízcseppekben rekedt baktériumokat belélegző személy zuhanyozás vagy fürdés közben megfertőződhet (Papadakis et al., 2021). A nagy kitöréseket gyakran hűtőtornyokkal vagy úgynevezett nedves légkondicionáló rendszerekkel hozzák összefüggésbe. Amikor a Legionella spp. jelen van az ilyen rendszerekben, gyorsan szaporodhatnak és kockázatot jelenthetnek olyan nyilvános létesítményekben, amelyek vizet használnak a légkondicionáláshoz, például szállodákban. A száraz légkondicionálás nem veszélyes.

A legionárius betegség kórházakban is kialakulhat, amikor a Legionella spp. kolonizálja a vízrendszereket, és fürdőzés, gőzfűtésű törölközők, párásítók, dekoratív szökőkutak és bizonyos orvostechnikai eszközök révén fertőzéseket okoz (Beauté et al., 2020).

Egészségügyi hatások

A legionárius betegség általában száraz köhögéssel, lázzal, fejfájással és néha hasmenéssel kezdődik. A Legionella spp. fertőzés gyakran tüdőgyulladást okoz néhány nappal a fertőzés után. Leggyakrabban a tüdő és a gyomor-bél traktus érintett. Súlyos esetekben a legionárius betegség több szervet és testrészt érinthet, ami magas halálozási arányhoz vezet. Hasonló tünetek miatt a legionárius betegséget gyakran tévesen diagnosztizálják rendszeres tüdőfertőzésként. A hasmenés és a specifikus enzimek jelenléte a vérben azonban Legionella spp. fertőzésre utalhat. Ha egyszerre több embert diagnosztizálnak, ez kitörést jelezhet, és a fertőzés közös forrása azonosítható.

Morbiditás & mortalitás

Az EGT-tagállamokban (Svájc és Törökország kivételével az adatok hiánya miatt) a 2005–2021-es időszakban:

117 605 fertőzés (ECDC, 2024)
Az EU/EGT területén az eddigi legmagasabb éves bejelentési arányt 2021-ben figyelték meg, 100 000 főre vetítve 2,4 esettel.
A halálozási arány 7 és 9% között változik.
2014 és 2022 között egyre több esetet jelentettek, kivéve 2020-at a Covid19-világjárvány idején, az alacsony bejelentési arány és a csökkent kitettség miatt.
Az utazással kapcsolatos esetek száma a világjárvány előtt 15–20 %-ot tett ki, de 2020–2021-ben 10 % alá/körülbelül 10 %-ra csökkent, legalábbis részben a világjárvány és a kapcsolódó utazási korlátozások miatt.

(ECDC, 2012–2023)

A népesség megoszlása

Európában a legmagasabb betegségincidenciával rendelkező korcsoport: 65 év felettiek, és az esetek több mint 90%-át 45 év feletti személyeknél jelentették (ECDC, 2012–2023)
Súlyos betegség lefolyásának kockázatának kitett csoportok: 45 év felettiek, dohányosok, alacsony immunitásúak vagy rossz egészségi állapotúak

Klímaérzékenység

Éghajlati alkalmasság

A Legionella spp. széles hőmérsékleti toleranciával rendelkezik, képes ellenállni a 0 és 68 ° C közötti hőmérsékletnek, és 25 és 42 ° C között nő a leggyorsabb növekedéssel 35 ° C-on (Spagnolo et al., 2013).

Szezonalitás

Európában a legtöbb fertőzés június és október között fordul elő, a nyári hónapokban, amikor a hőmérséklet néhány évben magasabb (ECDC, 2012–2023).

Az éghajlatváltozás hatása

A legionárius betegség az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó éves csapadékmennyiség és átlaghőmérséklet, csapadékintenzitás és -időtartam növekedésével fokozódhat (Han, 2021; Pampaka et al., 2022). A növekvő csapadékmennyiség a legfontosabb éghajlati tényező, mivel a Legionella spp. vízi úton terjed. A gyakoribb vagy intenzívebb aszályos időszakok alacsony áramlási sebességet idéznek elő, ami másrészt növelheti a baktériumok növekedését is. Ezenkívül a levegő hőmérsékletének emelkedése a legtöbb európai országban kedvez a baktériumok szaporodásának, mivel a baktériumok szaporodásának optimális feltételei nem túl gyakran teljesülnek, pl. a Legionella spp. esetében az optimális szaporodás 35 °C-on történik. (Spagnolo et al., 2013). A hőmérséklet és a csapadékviszonyok változása miatt, amelyek egyre alkalmasabbá válnak a Legionella számára, a baktériumok és a kapcsolódó betegség észak felé terjeszkedése valószínű Európában, és a korábban nem érintett területeken a Legionárius betegség esetei vagy kitörései fordulhatnak elő.

Megelőzés & Kezelés

Megelőzés

A mesterséges vízrendszerek megfelelő karbantartása és a kockázati tényezők elkerülése (beleértve a szerves anyagokat, a meleg víz hőmérsékletét (25–42 °C) és az alacsony áramlási sebességet), pl. forró víz keringtetésével (> 60 °C)
Ivóvízellátó rendszerek és dekoratív szökőkutak karbantartása, amelyek aeroszolokat és cseppeket szórhatnak szét, pl. 25 °C alatti vízellátással és rendszeres tisztítással
Biztonságos vízi környezet fenntartása szabadidős tevékenységekhez gyakori tisztítással és fertőtlenítőszerek (pl. klór) használatával
Jobb vízbiztonsági irányítás a hajókon, pl. a Legionella spp. számára kedvező tartományon kívüli vízhőmérséklet fenntartásával és rendszeres fertőtlenítéssel
A légiósok betegségfelügyelete, például a légiósok európai betegségfelügyeleti hálózata (ELDSNet), amely lehetővé teszi a betegség észlelését és az azt követő válaszintézkedéseket a betegség terjedésének megelőzése érdekében

(Nemzeti Tudományos, Műszaki és Orvostudományi Akadémiák, 2020; Sciuto et al., 2021)

Kezelés

Antibiotikumok

Further információ

Hivatkozások

Beauté, J., et al., 2020, Healthcare-Associated Legionnaires' Disease, Europe, 2008-2017, Emerging Infectious Diseases 26(10), 2309-2318. https://doi.org/10.3201/eid2610.181889

Correia, A.M. és mások, 2016, Probable Person-to-Person Transmission of Legionnaires’ Disease, New England Journal of Medicine 374 (5), 497-498. https://10.1056/NEJMc1505356

ECDC, 2012–2023, Éves járványügyi jelentések a 2010–2021-es időszakra – Legionárius betegség. Elérhető a következő internetcímen: https://www.ecdc.europa.eu/en/legionnaires-disease/surveillance-and-disease-data/surveillance. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

ECDC, 2024, Surveillance Atlas of Infectious Diseases (A fertőző betegségek felügyeleti atlasza). Elérhető a következő internetcímen: https://atlas.ecdc.europa.eu/public/index.aspx. Legutóbbi hozzáférés: 2024. augusztus.

Han, X. Y., 2021, Effects of climate changes and road exposure on the rapid rising legionellosis incidence rates in the United States (Az éghajlatváltozás és a közúti expozíció hatásai a gyorsan növekvő legionellózis előfordulási arányára az Egyesült Államokban), PLOS ONE 16(4), e0250364. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0250364

Kashif, M. és mások, 2017, Legionella pneumonia associated with serious acute respiratory distress syndrome and diffuse alveolar hemorrhage—A rare association, Respiratory Medicine Case Reports 21, 7–11. o. https://doi.org/10.1016/j.rmcr.2017.03.008

Kozak-Muiznieks, N. A., et al., 2018, Comparative genom analysis reveals a complex population structure of Legionella pneumophila subspecies (Összehasonlító genomelemzés a Legionella pneumophila alfaj összetett populációszerkezetéről), Infection, Genetics and Evolution 59, 172–185. https://doi.org/10.1016/j.meegid.2018.02.008

National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine (Nemzeti Tudományos, Műszaki és Orvostudományi Akadémiák), 2020, Management of Legionella in Water Systems (A Legionella kezelése a vízrendszerekben). Washington, DC, The National Academies Press. https://doi.org/10.17226/25474

Pampaka, D. és mások, 2022, Meteorological conditions and Legionnaires’ disease sporadic cases-a systematic review, Environmental Research 214, 114080. https://doi.org/10.1016/j.envres.2022.114080

Papadakis, A., et al., 2021, Legionella spp. Az utazással összefüggő légiós betegséggel összekapcsolt szállodák vízrendszerekben történő gyarmatosítása, Water 13(16), 2243. https://doi.org/10.3390/w13162243

Sciuto, E. L. és mások, 2021, Environmental Management of Legionella in Domestic Water Systems: Konszolidált és innovatív megközelítések a fertőtlenítési módszerekhez és kockázatértékeléshez, Microorganisms 9(3), 577. https://doi.org/10.3390/microorganisms9030577

Spagnolo, A. M. és mások, 2013, Legionella pneumophila in healthcare facilities, Reviews in Medical Microbiology 24(3), 70–80. https://doi.org/10.1097/MRM.0b013e328362fe66