eea flag

Az E. coli és az enterococcusok átlagos koncentrációja (CFU/100ml) a mintában szereplő európai fürdővizekben, előzetes heves esőzésekkel és azok nélkül

Forrás: EEA, a fürdővíz-minőségi irányelv szerinti vízminőségi minták (amelyeket 2008 és 2022 között havonta egyszer vettek a fürdőszezonban, azaz március–októberben, a fürdőhelytől függően) és a Kopernikusz ERA5-Land óránkénti csapadék-újraelemzési adatainak elemzése alapján

Megjegyzés: A korábbi heves esőzések meghatározása: a mintavételt megelőző 3 napon belül bekövetkezett >20 mm/nap csapadékmennyiség.

Egészségügyi kérdések

A magas hőmérséklet, a megváltozott csapadékeloszlás és a szélsőséges időjárási események közvetlenül befolyásolhatják a kórokozók eloszlását, terjedését és perzisztenciáját a környezetben, befolyásolva az éghajlatra érzékeny fertőző betegségek előfordulását és terjedését. Az emberek fertőzöttek lehetnek szennyezett víz vagy élelmiszer lenyelésével, bőrrel való érintkezéssel vagy vízcseppek belélegzésével. A fertőzés kockázata olyan vírusokkal függ össze, mint a norovírus, a rotavírus és a hepatitisz A; baktériumok, például toxintermelő E. coli, Salmonella spp. és Campylobacter spp.; és Cryptosporidium spp., amelyek parazitafertőzéseket okoznak. Sporadisztikusan leptospirosis, shigellosis, giardiasis és legionárius betegség fertőzések fordulnak elő (ECDC, 2021). A különböző kórokozók különböző betegségeket okozhatnak, amelyek gyomor-bélrendszeri tüneteket vagy bőrfertőzéseket váltanak ki (EEA, 2020). A cianobaktériumok (főként édesvízben), az algák (tengervizekben) és a Vibrio baktériumok (brakkvízben vagy tengervízben) is károsak lehetnek, ha az emberek bőrrel érintkeznek toxinjaikkal, véletlenül lenyelt szennyezett fürdővízzel, vagy fertőzött ivóvízzel vagy tenger gyümölcseivel. Ezek a kórokozók seb-, bőr- és szemfertőzést, allergiaszerű tüneteket, gyomor-bélrendszeri betegségeket, máj- és vesekárosodást, neurológiai rendellenességeket és rákot okozhatnak (Melaram et al., 2022; Neves et al., 2021).

Megfigyelt hatások

Árvíz

A gyakoribb és intenzívebb áradások fokozhatják a szennyezett vízből vagy törmelékből származó kórokozóknak való kitettséget, amelyek állati ürüléket vagy tetemeket, szennyvizet és felszíni lefolyást tartalmazhatnak. Az árvíz utáni állóvíz új területeket hoz létre a kórokozóknak való kitettség számára, ami a termesztett növényeket is szennyezheti (Weilnhammer et al., 2021). Az ivóvízellátás megzavarása nem megfelelő higiéniai gyakorlatokhoz vagy a vízforrások szennyeződéséhez vezethet, és hozzájárulhat a betegségek terjedéséhez, különösen a magánkutakból. Emellett az árvíz utáni helyreállítási erőfeszítések és az ideiglenes menedékhelyek esetében, ahol a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek nagy sűrűsége és az egészségügyi ellátás zavara megkönnyítheti a fertőző betegségek terjedését, megnő a fertőzés kockázata (ECDC, 2021). Az árvíz utáni járványkitörések, különösen a szennyezett élelmiszeren és vízen keresztül, akár 50%-kal is növelhetik a halálozási arányt az árvizet követő első évben (Weilnhammer et al., 2021). Európa-szerte számos árvízzel kapcsolatos betegség kitöréséről és esetről számoltak be (pl. a 2011-es koppenhágai felhőszakadáshoz kapcsolódó leptospirosis-esetek [Müller et al., 2011], a 2013-as németországi áradásokat követően a gyermekek körében kitört cryptosporidiosis-járvány [Gertler et al., 2015], a 2015-ös hollandiai pluviális áradásokat követő gasztrointesztinális és légzőszervi betegségek [Mulder et al., 2019]).

Az erőművek vagy vízellátó hálózatok árvízzel kapcsolatos zavarai hatással lehetnek az élelmiszer-tárolásra és -előkészítésre, és növelhetik az élelmiszer-eredetű betegségek kockázatát, különösen meleg időben.

Aszályok

Az aszály ronthatja a vízminőséget, elősegítheti a kórokozók növekedését, valamint növelheti a nehézfém- és szennyezőanyag-koncentrációt. A vízhiány miatt csökkenhet a közüzemi vízellátás és a kezeletlen víz öntözési célú felhasználása, ami növeli az olyan élelmiszer-eredetű betegségek kockázatát, mint a HTMGB (Semenza et al., 2012). Ezenkívül az elégtelen vízellátás alacsonyabb higiéniai normákhoz vezethet az élelmiszer-feldolgozó iparban, és növelheti az élelmiszer-eredetű betegségek kockázatát (Bryan et al., 2020).

A fürdővizekben a száraz időszakok során csökkent vízszint növeli a kórokozók koncentrációját a fürdővizekben (Mosley, 2015; Coffey et al., 2019). Közvetett módon az aszály okozta vízmegőrzési gyakorlatok a szennyező anyagokat a szennyvízbe koncentrálják, túlterhelik a szennyvíztisztító telepeket, és növelik a víz útján terjedő betegségek kockázatát bizonyos kórokozók (pl. Giardia vagy Cryptosporidium paraziták) magasabb koncentrációja miatt a szennyvíztisztító telepek szennyvizében, majd ezt követően a víztestekben (Semenza és Menne, 2009). Az alacsony vízhozam és a magasabb vízhőmérséklet szintén kedvez a cianobakteriális és káros algavirágzásnak (Mosley, 2015; Coffey et al., 2019). A száraz időszakok fokozzák a rekreációs célú vízi tevékenységeket, fokozva az olyan kórokozóknak való kitettséget, mint a Leptospirosa spp., a toxintermelő E. coli, az enterococcusok vagy a cerkariális dermatitist okozó paraziták (úszókori viszketés).

Magas víz- és levegőhőmérséklet

Vibrio

A megemelkedett vízhőmérséklet felgyorsítja a vízben terjedő kórokozók növekedési ütemét, amelyek az ivóvíz és a rekreációs víz használata révén kockázatot jelentenek az emberi egészségre. A tengeri környezettel összefüggő fertőzéseket a Vibrio spp. [1] fertőzései uralják, amelyek meleg vízben (>15 °C) és alacsony vagy mérsékelt sótartalomban élnek. A Balti-tenger felmelegedését tekintik a Vibrio spp. fertőzések jelentős növekedésének fő mozgatórugójának az elmúlt évtizedekben. Mint mind az öt európai tenger, a Balti-tenger is jelentősen felmelegedett 1870 óta, különösen az elmúlt 30 évben (EEA, 2024), és sekély, alacsony sótartalmú és tápanyagban gazdag vizei különösen alkalmassá teszik a Vibrio spp. számára. Szerint van Daalen et al. (2024), Európában 2022-ben 18 ország mutatott megfelelő területeket a Vibrio spp. számára, és az érintett partvonal hossza ezekben az országokban (2022-ben 23 011 km) következetes növekedést mutat 1982 és 2022 között, különösen Nyugat-Európában. Számos európai országban több Vibrio-fertőzéses esetről számoltak be a nyári hőhullámokkal és kivételesen magas hőmérséklettel jellemezhető években (pl. Folkhälsomyndigheten, 2023, Brehm et al., 2021). A kevésbé gyakori Shewanella spp.-vel való fertőzöttség kockázata is növekszik a tengervíz hőmérsékletének emelkedésével Európában (pl. Naseer et al., 2019; Hounmanou et al., 2023).

Cianobaktériumok

A cianobaktérium-virágzások jelenlétét befolyásoló elsődleges tényező a tápanyagok rendelkezésre állása, főként a lefolyásos mezőgazdasági területekről származó nitrogén és foszfor. A megnövekedett vízhőmérséklet kisebb mértékben befolyásolhatja a káros cianobaktérium-virágzások előfordulását, amelyek augusztusban tetőznek (West et al., 2021; Huisman et al., 2018). A magasabb hőmérséklet és az alacsony vízhozam rétegződést okoz a vízben, ami tovább kedvez a tápanyagban gazdag vízben az algák virágzásának (Mosley, 2015; Richardson et al., 2018). A növekvő vízhőmérséklet befolyásolja egyes trópusi eredetű, toxintermelő cianobaktériumfajok, például a Cylindrospermopsis raciborskii jelenlétét és eloszlását Európában. A tavak felszíni vizeinek hőmérséklete Európa-szerte az 1990-es évek óta évtizedenként 0,33 °C-kal melegszik (C3S, 2023).

Káros algák

A tengeri vizekben a káros algavirágzás elterjedésének megfigyelt tendenciái részben az óceánok felmelegedésével, a tengeri hőhullámokkal és az oxigén kimerülésével hozhatók összefüggésbe, az olyan erős, nem éghajlati tényezők mellett, mint a megnövekedett folyóvízi tápanyag-lefolyás és szennyezés. Ennek eredményeként az éghajlatváltozás az eutrofizációra adott válaszként táplálhatja a káros algavirágzás súlyosbodását (Gobler, 2020). Dél-Európában a tengerek melegedése a tengeri dinoflagellák és az általuk termelt fitotoxinok elszaporodásához vezet (Dickey and Plakas, 2010). A neurotoxinok könnyen felhalmozódnak az európai part menti kagylókban a La Manche csatornában és az Atlanti-óceán partvidékén Bretagne-ban (Belin et al., 2021), és emésztőrendszeri betegségeket, neurológiai rendellenességeket és akut toxicitást okoznak, amikor emberek fogyasztják (Etheridge, 2010). Ezenkívül a Kanári-szigeteken és Madeirán dokumentálták a helyileg kifogott halakból származó, ciguatoxinok okozta tengeri eredetű mérgezés eseteit.

A magas levegőhőmérséklet általában véve hátrányosan befolyásolhatja az élelmiszerek minőségét a szállítás, a tárolás és a kezelés során.

[1] A Vibrio parahaemolyticus, a V. vulnificus és a V. cholerae fontos kórokozók az emberek számára

Előrejelzett hatások

A Vibrio-fertőzések száma várhatóan tovább növekszik a Balti-tengeren az éghajlatváltozás miatt. A tengerfelszíni hőmérséklet Vibrio számára való alkalmassága az Északi- és a Balti-tengeren az előrejelzések szerint növeli az emberi patogén Vibrio spp. potenciális jelenlétéhez elegendő meleg tengervízzel töltött hónapok számát egy évben. (Wolf et al., 2021). Az EFSA és mások szerint. (2020), A Vibrio spp. az emberi egészségre jelentett biológiai veszély, amely az éghajlatváltozás következtében a legnagyobb valószínűséggel súlyosbodik, és szinte a legnagyobb hatást fejti ki az emberi egészségre.

Az éghajlatváltozással összefüggő megnövekedett hőmérséklet, valamint a gyakoribb és intenzívebb szélsőséges események (például árvizek és aszályok) valószínűleg növelik a vírusok, baktériumok és paraziták által okozott egyéb víz- és élelmiszer-eredetű betegségek kockázatát is.

Policy válaszok

Az élelmiszer- és víz útján terjedő betegségekből eredő káros egészségügyi következmények megelőzésére és csökkentésére irányuló válaszlépések közé tartozik a betegségek hatékony felügyeleti rendszereinek létrehozása (különösen a nagy kockázatú időszakokban), az élelmiszer-biztonsági és vízminőségi szabályozás és ellenőrzés megerősítése, korai előrejelző rendszerek és vészhelyzeti tervek, képzés és figyelemfelkeltés a vészhelyzeti, egészségügyi és közegészségügyi szakemberek körében, tájékoztatás és figyelemfelkeltés a kockázatokról és az egészségügyi gyakorlatokról, valamint ellenintézkedések a lakosság számára.

Az európai víz- és élelmiszer-eredetű betegségek nyomon követését az ECDC és az EFSA végzi az uniós tagállamok által gyűjtött adatok alapján. Az ECDC éves járványügyi jelentéseket készít a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségekről, és aktualizálja a fertőző betegségek felügyeleti atlaszát. Szükség szerint kockázatértékeléseket is készít járványkitörések esetén, és az EFSA-val közösen gyors értékelést készít az élelmiszer-eredetű járványkitörésekről. Az EFSA az ECDC-vel együtt éves összefoglaló jelentéseket készít a zoonózisos fertőzésekről és az élelmiszer-eredetű járványkitörésekről.

Az ivóvízről szóló uniós irányelv előírja a mikrocisztin-LR, egy gyakori és széles körben elterjedt cianotoxin mérését, amikor cianobakteriális virágzást mutatnak ki egy ivóvíztartályban (EU, 2020b). A fürdővizek minőségéről szóló uniós irányelv kimondja, hogy potenciális virágzás (a cianobaktériumok sejtsűrűségének vagy virágképző képességének növekedése) esetén megfelelő nyomon követést kell végezni az egészségügyi kockázatok időben történő azonosításának lehetővé tétele érdekében. Amennyiben cianobaktériumok szaporodása következik be, és egészségügyi kockázatot azonosítottak vagy vélelmeztek, haladéktalanul megfelelő kezelési intézkedéseket kell hozni az expozíció megelőzése érdekében, beleértve a nyilvánosság tájékoztatását is.

Az EGT-tagországok és az együttműködő országok közül 24 ratifikálta a vízről és egészségről szóló jegyzőkönyvet, amely egy nemzetközi, jogilag kötelező erejű megállapodás a páneurópai régió országai számára az emberi egészség és jólét fenntartható vízgazdálkodás, valamint a vízzel kapcsolatos betegségek megelőzése és ellenőrzése révén történő védelme érdekében. Az éghajlatváltozással szembeni reziliencia növelése a jegyzőkönyv munkaprogramjának (ENSZ EGB, 2022) egyik technikai területe.

Further információ

Hivatkozások

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.