eea flag

Az erdőtüzekhez kapcsolódó halálesetek (1980–2023)

Forrás: CATDAT által RiskLayer GmBH.
Az adatkészletet „A GEOSS adatmegosztási és -kezelési elveinek érvényesítése az európai környezet támogatása érdekében” című, az EGT és az Európai Bizottság (KTF) közötti szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján készítették el és bocsátották rendelkezésre. A metaadatokat lásd itt.

Egészségügyi kérdések

Az erdőtüzek egészségügyi hatásai magukban foglalják mind a fizikai, mind a mentális hatásokat. A lángoknak vagy sugárzó hőnek való közvetlen kitettség égési sérüléseket és hővel kapcsolatos betegségeket (pl. kiszáradást, hőgutát) okozhat, ami halálhoz vezethet (Finlay et al., 2012). A súlyos égési sérülések speciális egységekben igényelnek ellátást, és többszervi szövődmények kockázatát hordozzák.

Az erdőtüzek füstje nagy mennyiségű szálló port (PM), szén-monoxidot és nitrogén-oxidot tartalmaz. A futótűz füstjében lévő PM általában kis részecskeméretű (a városi levegőben lévő PM-hez képest), és magas oxidatív és gyulladáskeltő összetevőket tartalmaz, ami erős toxikus hatásokhoz vezethet (Dong et al., 2017). Az erdőtüzet körülvevő területeken a súlyos füstnek való kitettség szem- és bőrirritációt okozhat, illetve akut és krónikus légzőszervi betegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához vezethet (Finlay et al., 2012; Kizer, 2021; Xu et al., 2020). Az erdőtüzeket követően a korai elhalálozások, a légzőszervi betegségek és a tüdőgyulladásos esetek számának növekedéséről számoltak be (EEA, 2020). Az erdőtűzfüstnek való kitettség a megnövekedett részecskekoncentrációnak való kitettségből vagy pszichológiai stresszből eredő szív- és érrendszeri betegségekhez és halálozáshoz is kapcsolódik (Analitis et al., 2012; Liu et al., 2015).

Ami a mentális egészséget illeti, a traumatikus élmények – például szeretteik elvesztése, vagyoni károk vagy a területükön található alapvető infrastruktúra megsemmisítése – által érintett személyek fokozottan ki vannak téve a poszttraumás stressz-zavar, a depresszió és az álmatlanság kockázatának. Ezek a hatások azonnal vagy hosszabb távon jelentkezhetnek (Xu et al., 2020).

Az erdőtüzek füstjének káros hatásaira különösen érzékeny populációk közé tartoznak az idősek, a gyermekek, a már meglévő szív- és érrendszeri és/vagy légzőszervi betegségben szenvedők és a terhes nők. A kültéri dolgozók és a mentőmunkások fokozott foglalkozási expozíciójuk miatt szintén nagy kockázatnak vannak kitéve (Xu et al., 2020). Mivel a PM a futótűz füstjében akár több ezer kilométerre is eljuthat a tűztől, a nagy területek lakossága fokozott veszélynek van kitéve a füstnek való kitettség miatt.

Megfigyelt hatások

1945 és 2016 között négy földközi-tengeri régióban (Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és az olasz Szardínia szigetén) 865 ember vesztette életét az erdőtüzek következtében. A legtöbb halálos áldozat polgári személy volt, 366 ember vesztette életét, őket követték a tűzoltók (266) és a légi járművek személyzete (96) (Molina-Terrén et al., 2019). 1980 és 2023 között 32 EGT-tagállamban 741 erdőtüzekhez köthető halálesetet regisztráltak (lásd a térképnézegetőt az oldal tetején).

A 2005-ös európai növénytüzek által okozott PM2.5 légszennyezés több mint 1400 korai halálesetet okozott; 2008-ban több mint 1000 korai halálesetet okoztak (Kollanus et al. 2017). A 2002-ben Vilnius (Litvánia) közelében pusztító erdőtüzek után a légzőszervi megbetegedések száma 20-szorosára nőtt (Pereira, 2015). A 2018. évi svédországi erdőtüzek elemzése során a finom szálló pornak (PM2,5) való kitettséget összefüggésbe hozták a légzőszervek egészségére gyakorolt rövid távú hatásokkal (Tornevi et al., 2021). Portugália egyes településein erős pozitív korrelációt találtak az erdőtüzek előfordulása és a tüdőgyulladásos esetek száma között (Santos et al., 2015).

A meteorológiai kockázati tényezők jelentős eltérései miatt az erdőtüzek és az általuk elégetett területek száma évről évre jelentősen változik. 2018-ban, amelyet rekordméretű aszályok és magas hőmérsékletek jellemeztek, minden eddiginél több európai országot sújtottak nagy tüzek a földközi-tengeri térségben, de Észak- és Közép-Európában is (Lancet Countdown és EEA, 2021). 2021 nyarán több ezer embert evakuáltak a görögországi és dél-olaszországi tüzek miatt (az európai polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási műveletek honlapja, amely 2021 novemberében tekinthető meg).

Előrejelzett hatások

Az időjárási viszonyok befolyásolják a tüzelőanyag-terhelést, mivel az aszályok befolyásolják a növényzetet; gyulladási kockázat (magas hőmérséklet vagy zivatar esetén); és az erdőtüzek terjedése (erős szelek) (San-Miguel-Ayanz et al., 2020).

Az emelkedő hőmérséklet és a megváltozott csapadékeloszlás várhatóan növeli az erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását, és meghosszabbítja az erdőtüzek kockázatának időszakát (Liu et al., 2010; Pechony és Shindell, 2010) – főként a földközi-tengeri országokban, de a mérsékelt övi régiókban is növekvő kockázattal kell szembenézni (Depicker et al., 2018).

Az európai lakosság kitettsége várhatóan növekedni fog a tűzveszélyes területek terjeszkedése, valamint a városok e területekre való terjeszkedése miatt (EEA, 2020).

Policy válaszok

A földhasználat tervezése, amely csökkenti a városok erdős és bozótos területekre való terjeszkedését, fontos intézkedés az erdőtüzek lakott területekre gyakorolt hatásainak korlátozására, valamint a települések körüli fejletlen földterületek használatának szabályozása az olyan tevékenységek elkerülése érdekében, amelyek tüzet okozhatnak. Az alacsony tűzkockázatú felszínborítási típusok (pl. érett őshonos erdők) előmozdítása az alacsony költségű intézkedés egyik példája. A kiterjedt mezőgazdasági gyakorlatok, mint például az állatok legeltetése a szünetekben, az agrárerdészet, azaz a fás növényzet és a mezőgazdasági növények és/vagy az állatállomány integrálásának gyakorlata egyéb gazdálkodási eszközök az erdőtüzek megjelenésének és terjedésének valószínűségének csökkentésére (EEA, 2020).

Mivel Európában a legtöbb erdőtüzet emberi tevékenység (bűncselekmény vagy gondatlanság) okozza, a figyelemfelkeltés kulcsfontosságú intézkedés az erdőtüzek kockázatának csökkentése érdekében (EEA, 2020).

Európai szinten az uniós Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatásának (CEMS) európai erdőtűz-információs rendszere (EFFIS) közel valós időben követi nyomon az erdőtüzekkel kapcsolatos tevékenységeket, és havi és szezonális előrejelzéseket kínál az erdőtüzek kockázatát növelő hőmérsékleti és csapadékanomáliákról. Nemzeti szinten léteznek példák korai figyelmeztetésekre: Portugáliában nemzeti riasztási és figyelmeztető rendszert fejlesztettek ki, amelynek keretében szöveges üzenetek útján figyelmeztetéseket küldenek az erdőtüzek vagy más szélsőséges események kockázatának kitett területeken működő mobiltelefonokra (EEA, 2020).

2019 óta az uniós polgári védelmi mechanizmust korszerűsítik a rescEU programmal, amely a polgárok védelme és a kockázatkezelés révén együttműködésen alapuló támogatást nyújt katasztrófák esetén az országoknak. Az Európai Bizottság társfinanszírozza a rescEU tűzoltó flottájának készenléti rendelkezésre állását az erdőtüzekre való reagálással kapcsolatos esetleges nemzeti hiányosságok kezelése érdekében. 2007 és 2020 között az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelmek 20%-a erdőtüzekre reagált (EB, 2021).

Further információ

Hivatkozások

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.