Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az egészségügyre vonatkozó európai szakpolitikák

Éghajlat és egészség a legfontosabb uniós szakpolitikai dokumentumokban

Keretpolitikák

2019-ben az európai zöld megállapodás növekedési stratégiát határozott meg annak érdekében, hogy az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá alakítsa át, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdasági növekedés nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint „a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben”.

A 2030-ig tartó időszakra szóló 8. környezetvédelmi cselekvési program (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program) hat egymással összefüggő kiemelt tematikus célkitűzésének egyike az alkalmazkodóképesség – többek között ökoszisztéma-alapú megközelítések alapján történő – fokozása és általános érvényesítése, a reziliencia és az alkalmazkodás megerősítése, valamint a környezet, a társadalom és a gazdaság valamennyi ágazata éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségének csökkentése terén elért folyamatos előrehaladás, az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák megelőzésének és az azokra való felkészültségnek a javítása mellett. A dokumentum azt is kimondja, hogy prioritásként kell kezelni az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok gyors elérését, ugyanakkor meg kell védeni az emberek egészségét és jóllétét a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szemben, valamint biztosítani kell az igazságos és inkluzív átmenetet. A 8. környezetvédelmi cselekvési program elismeri továbbá, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia megerősítése érdekében javítani kell a környezetvédelmi és az egészségügyi politikák közötti koordinációt, különösen a kiszolgáltatott közösségekben.

A 2025. januári versenyképességi iránytű stratégiai keretet biztosít az Európai Bizottság munkájának 2029-ig történő irányításához. Megállapítja, hogy az EU-nak és a tagállamoknak javítaniuk kell rezilienciájukat és fokozniuk kell felkészültségüket, rendszeresen frissíteniük kell az éghajlati kockázatértékeléseket és javítaniuk kell a kritikus infrastruktúrák rezilienciáját. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciának a várostervezésbe való beépítése, a természetalapú megoldások alkalmazása, a természetvédelmi jóváírások fejlesztése és a mezőgazdaság alkalmazkodása az élelmezésbiztonság megőrzése mellett szintén azon lehetőségek közé tartozik, amelyek megvédik az uniós gazdaságot és társadalmat az ellátási láncokat és a termelési helyszíneket veszélyeztető legsúlyosabb természeti katasztrófáktól, például árvizektől, aszályoktól, erdőtüzektől és viharoktól.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós szakpolitikák

A 2021 júniusában hatályba lépett európai klímarendelet 5. cikke az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást jogi kötelezettséggé teszi az uniós intézmények és a tagállamok számára, előírva számukra, hogy „a Párizsi Megállapodás 7. cikkével összhangban biztosítsák a folyamatos előrehaladást az alkalmazkodóképesség fokozása, a reziliencia megerősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén”. Emellett a tagállamok alkalmazkodási politikáinak „figyelembekell venniük az érintett ágazatok különös sebezhetőségét”, integrálniuk kell „az éghajlatváltozáshoz való következetes alkalmazkodást valamennyi szakpolitikai területen”, és „különösen a legkiszolgáltatottabb és leginkább érintett népességcsoportokra és ágazatokra kell összpontosítaniuk”.

Az Európai Bizottság 2021 februárjában elfogadta „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című közleményt. A közlemény hosszú távú jövőképet vázol fel arra vonatkozóan, hogy az EU 2050-re az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz teljes mértékben alkalmazkodó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalommá váljon, és kijelenti, hogy jobban meg kell érteni az egészséget érintő éghajlati kockázatokat. E stratégia egyik kulcsfontosságú intézkedése az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpont.A megfigyelőközpont döntő szerepet játszik az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi hatásokra vonatkozó ismeretek összegyűjtésében és terjesztésében, a szakpolitikák kidolgozásának elősegítésében és az alkalmazkodás tervezésének támogatásában.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2024 márciusában tette közzé az első európai éghajlati kockázatértékelést (EUCRA). Az EUCRA értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos főbb hatásokat és kockázatokat – többek között a közegészségügyre, különösen a hőségre gyakorolt hatásokat és kockázatokat – Európában, és figyelmeztet arra, hogy e kockázatok közül sok már elérte a kritikus szintet, és sürgős és határozott fellépés nélkül katasztrofálissá válhat. Az EUCRA-ra válaszul az Európai Bizottság közleményt adott ki „Azéghajlati kockázatok kezelése – az emberek és a jólét védelme”címmel. Meghatározza azokat a megoldásokat, amelyek az EU és a tagállamok közigazgatási rendszereit alkalmasabbá teszik az éghajlati kockázatok kezelésére, valamint az érintett klaszterekre (többek között az egészségügyre) vonatkozó konkrét intézkedéseket, amelyeket a Bizottság tovább fog vinni. A közlemény hangsúlyozza, hogy korai előrejelző rendszerekre, éghajlattudatos egészségügyi tervezésre és az éghajlatérzékeny betegségekkel kapcsolatos kutatásra van szükség, miközben az éghajlatot és az egészséget be kell építeni a meglévő szakpolitikákba. Prioritásként kezeli a levegőminőség javítását, a hő-egészségügyi cselekvési tervek megerősítését, valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályokat. Emellett kiemeli az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpontot, a megerősített felügyeleti és reagálási mechanizmusokat, a határokon átnyúló orvosi mozgósítást, valamint a kritikus egészségügyi ellenintézkedésekhez való hozzáférés biztosítását az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi fenyegetésekkel szembeni reziliencia megerősítése érdekében.

Az Európai Bizottság 2024–2029-es időszakra szóló politikai iránymutatásai felvázolják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai terv (ECAP) létrehozását, amelynek célja a tagállamok felkészültségének és tervezési képességeinek javítása, biztosítva ugyanakkor a rendszeres, tudományosan megalapozott kockázatértékeléseket. Az ECAP foglalkozni fog az Európai Tanács azon felhívásával, hogy az éghajlati kockázatok kezelésére átfogó, minden veszélyre kiterjedő és a társadalom egészére kiterjedő megközelítést kell alkalmazni. A tágabb szakpolitikai menetrend kulcsfontosságú elemeként az ECAP – más kiemelt kezdeményezésekkel együtt – Európa termelékenységének, biztonságának és jólétének megőrzésére, valamint versenyképességének fokozására törekszik. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy 2026 második felében elfogadja az ECAP szakpolitikai csomagot. Ez a terv értékelni fogja az éghajlati hatásokat és kockázatokat az olyan ágazatokban, mint az infrastruktúra, az energia, a víz, az élelmiszer és a föld mind a városi, mind a vidéki területeken, és megvizsgálja a természetalapú megoldások ösztönzőit. Emellett a Bizottság célja a rezilienciafinanszírozás felerősítése és az állami források stratégiai mozgósítása a rezilienciába történő magánszektorbeli beruházások teljes körű kiaknázása érdekében. Az ECAP más bizottsági kezdeményezésekkel, többek között a vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiával, a versenyképességi iránytűvel és a felkészültségi unióra vonatkozó uniós stratégiával együtt fog működni.

A 2025 márciusában elfogadott uniós felkészültségi uniós stratégia a jelenlegi fenyegetések között azonosítja az éghajlati kockázatokat. Hangsúlyozza, hogy előre kell jelezni és meg kell előzni ezeket a kockázatokat, átfogó módon kezelve azokat, figyelembe véve, hogy hogyan hatnak egymásra és hogyan okoznak tovagyűrűző hatásokat. A Bizottság részletes kockázatértékelést kíván végezni az EU különböző ágazataiban felmerülő kockázatokról és fenyegetésekről. A stratégia célja, hogy rezilienciát építsen be az uniós szakpolitikákba, és a jövőbeli válságok megelőzése érdekében erősebbé tegye azokat az éghajlati kihívásokkal szemben. Amellett, hogy utal az ECAP-ra, kötelezettséget vállal arra, hogy megszünteti a biztosítási fedezet hiányát. The Euroepan Commission will look into solutions, taking into account recommendations from the European Central Bank and other relevant authorities, to ensure better insurance protection against climate risks for the European population.

Uniós koordinációs tevékenységek az egészségügy területén

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke értelmében az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és nyújtása elsődlegesen a tagállamok felelőssége. Az EU egészségügyi politikája ezért a nemzeti politikák kiegészítését és az egészségvédelem biztosítását szolgálja valamennyi uniós szakpolitikában. Például az egészségügyi veszélyekre való felkészültség és reagálás koordinációjának megerősítése érdekében az EU 2022-ben elfogadta a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2022/2371 rendeletet. Erős és átfogó megbízatást ad az EU-nak a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való hatékonyabb reagálást célzó koordinációra és együttműködésre mind uniós, mind tagállami szinten. Célja a megelőzés, a felkészültség és a reagálás tervezésének megerősítése; a járványügyi felügyelet és nyomon követés megerősítése; javítsa az adatszolgáltatást; valamint az uniós koordináció megerősítése.

Az Európai Bizottság erős európai egészségügyi uniót épít ki a határokon át terjedő súlyos veszélyek – többek között a környezeti és éghajlati feltételekkel kapcsolatos veszélyek – koordinációjának további javítása érdekében. A közlemény szerint: Az európai egészségügyi unió kiépítése – felkészültség és reziliencia– az európai egészségügyi unió az EU arra irányuló közös erőfeszítésére épül, hogy a gazdasági növekedés különböző és fenntarthatóbb mintáiban való részvétel révén összeegyeztesse a kapcsolatot a természeti környezettel. az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás módjainak megtalálása; a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása; az étrend és az életmód javítása; a környezetszennyezés csökkentése és eltávolítása pozitív hatással lesz a polgárok egészségére.

„Az EU az egészségügyért” program azeddigi legnagyobb uniós egészségügyi program, amely 5,3 milliárd eurót ruház be uniós hozzáadott értékkel rendelkező intézkedésekbe, kiegészítve az uniós országok szakpolitikáit és „az EU az egészségügyért” program egy vagy több célkitűzését követve. A program célja az egészség javítása és előmozdítása az Unióban, az Unió lakosságának védelme a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel szemben, a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a válság szempontjából releváns termékek javítása, valamint az egészségügyi rendszerek megerősítése. „Az EU az egészségügyért” program célja többek között, hogy „hozzájáruljon az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez” azáltal, hogy finanszírozást nyújt a támogatható szervezeteknek. A program célkitűzéseit úgy kell megvalósítani, hogy valamennyi uniós szakpolitikában és tevékenységben biztosított legyen az emberi egészség magas szintű védelme, adott esetben az „Egy az egészség” koncepcióval összhangban.

A 2021-ben létrehozott Európai Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság (HERA) új szintre emeli a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való uniós felkészültséget és reagálási képességet, és kulcsfontosságú eleme lesz az erősebb európai egészségügyi unió létrehozásának. A 2022–2027-es időszakra 6 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező HERA az egészségügyi vészhelyzetek – többek között az éghajlatváltozás – megelőzésére, észlelésére és az azokra való gyors reagálásra törekszik. Kétféle üzemmódban működik: Egészségügyi válság előtt – a „felkészültségi szakaszban” – a HERA szorosan együtt fog működni más uniós és nemzeti egészségügyi ügynökségekkel, az ágazattal és a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy javítsa az EU egészségügyi vészhelyzetekre való felkészültségét. Uniós szintű népegészségügyi szükséghelyzet esetén a HERA gyorsan átáll a szükséghelyzeti műveletekre, gyors döntéseket hoz és szükséghelyzeti intézkedéseket léptet életbe.

Konkrét egészségügyi témákat illetően az uniós gyógyszerstratégia (2023) célja a gyógyszerészeti jogszabályok felülvizsgálata a környezeti kockázatértékelési követelmények és a gyógyszerek alkalmazási feltételeinek megerősítése, valamint az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés keretében végzett kutatások eredményeinek számbavétele érdekében.

A mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló, 2023. júniusi bizottsági közlemény az éghajlatváltozást a mentális egészséggel kapcsolatos kihívásokhoz hozzájáruló tényezőként említi. Kiemeli továbbá, hogy a fiatalokat erősen foglalkoztatja az éghajlatváltozás, és hogy sokan ijesztőnek tartják jövőjüket.

Európai ügynökségek és hatóságok az éghajlatváltozás és az egészségügy területén

A fertőző betegségekkel szembeni európai védelem megerősítése érdekében 2005-ben létrehozták az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC). Az ECDC felelős a fertőző betegségekkel kapcsolatos tudományos bizonyítékokért és kockázatértékelésekért, beleértve a változó éghajlattal összefüggő betegségeket is. Az európai országok a felügyeleti rendszereikből származó adatokat jelentik az ECDC-nek. Az (EU) 2022/2371 rendelet értelmében aktualizálni fogják az ECDC-nek uniós szinten bejelentendő betegségek jegyzékét, lehetővé téve a betegségek – köztük az éghajlatváltozással összefüggő betegségek – időben történő észlelését.  Az ECDC kifejlesztette az „Európai Környezetvédelmi és Epidemiológiai” (E3) Hálózatot, amely valós idejű megfigyelési eszközöket biztosít a meteorológiai körülményekhez a víz útján terjedő betegségek és a vektorok útján terjedő betegségek kockázatának felmérése céljából, valamint egyéb kockázatértékelési eszközöket is biztosít. Emellett az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közösen koordinálja a VectorNet hálózatot, amely jelenleg a harmadik iterációjában (2019–2024) van, és amely olyan platform, amely támogatja az állati és emberi egészséggel kapcsolatos vektorok vektoraira és kórokozóira vonatkozó adatok gyűjtését. Megkönnyíti az ízeltlábúbetegség-vektorok európai földrajzi eloszlására vonatkozó adatok cseréjét.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségaz Európai Bizottsággal közösen irányítja az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelőközpontot. Megbízható és független információkkal látja el a politikai döntéshozókat a környezetről, beleértve az éghajlati veszélyek tendenciáit és előrejelzéseit, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásukat.

A 2023-ban létrehozott „Egy az egészség” ügynökségközi munkacsoport az Európai Unió öt ügynökségének közös kezdeményezése, amelyek technikai és tudományos megbízatással rendelkeznek a környezeti fenntarthatóság, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén: az EEA, az ECDC, az EFSA, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Az ügynökségközi „Egy az egészség” koncepcióval foglalkozó munkacsoport cselekvési keretének (2024-26) célja többek között az, hogy közös tevékenységek és tudáscsere révén javítsa az ügynökségek azon képességét, hogy jobban értékeljék az éghajlatváltozásnak a fertőző betegségek előfordulására gyakorolt hatását.

Az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos témákban egyre nagyobb szerepet játszó egyéb uniós ügynökségek közé tartozik az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound).

Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásai szempontjából járulékos előnyökkel járó uniós szakpolitikai területek

Számos más uniós szakpolitika közvetetten foglalkozik az éghajlatváltozással összefüggő egészségügyi hatásokkal. Például a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv szerinti uniós levegőszennyezés-csökkentési célok közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozás által súlyosbított légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségek enyhítéséhez. Az ipari kibocsátások és a közlekedésből származó kibocsátások szabályozására irányuló további intézkedések jelentős járulékos egészségügyi előnyökkel járnak. Az épületkorszerűsítési program célja az épületek energiahatékonyságának növelése, elismerve, hogy a rosszul szigetelt és felszerelt épületekben élők télen jobban ki vannak téve a hipotermiának és nyáron a hőstressznek, különösen, ha kiszolgáltatott csoportokhoz tartoznak. A 2024-ben elfogadott természethelyreállítási rendelet hangsúlyozza, hogy az ökoszisztémák helyreállítása hozzájárul az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzésekhez, és előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a városi ökoszisztéma-területeken ne csökkenjen nettó mértékben a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség teljes nemzeti területe. Az „Egy az egészség” koncepció alapvető fontosságú az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és az emberi egészség metszéspontjának kezelésében. Az egészségügyi, környezetvédelmi és mezőgazdasági ágazatok közötti ágazatközi együttműködés megerősítése elengedhetetlen az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, újonnan megjelenő egészségügyi veszélyek enyhítéséhez.

A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló, 2023 januárjában hatályba lépett irányelv értelmében a tagállamoknak azonosítaniuk kell a kritikus fontosságú szervezeteket a különböző ágazatok – többek között az egészségügyi ágazat – számára a forgalmazás, a gyártás, az egészségügyi ellátás és az orvosi szolgáltatások terén nyújtott alapvető szolgáltatások jegyzékéből, és intézkedéseket kell hozniuk a különböző fenyegetésekkel, többek között a népegészségügyi kockázatokkal vagy a természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciájuk fokozása érdekében.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus célja az uniós országok és 10 részt vevő állam közötti együttműködés megerősítése a katasztrófák megelőzésének, az azokra való felkészültségnek és reagálásnak a javítása érdekében. Közös megközelítést alkalmaz az elsődleges beavatkozók szakértelmének és kapacitásainak összevonására, a segítségnyújtási erőfeszítések megkettőzésének elkerülésére, valamint annak biztosítására, hogy a segítségnyújtás kielégítse az érintettek szükségleteit, amikor egy vészhelyzet meghaladja egy adott ország reagálási képességeit. A szakosodott csapatok és felszerelések rövid időn belül mozgósíthatók Európán belüli és kívüli bevetésre.

A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedéseket vezet be. Ösztönzi minden olyan foglalkozási kockázat megelőzését, amely a munkaadók munkavégzése során a gazdasági tevékenység minden ágából (állami vagy magán) felmerülhet, és amely hatással lehet munkavállalóikra és harmadik felekre.

A fenntartható finanszírozásra vonatkozó uniós taxonómia célja, hogy egészségesebb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb lakókörnyezetet teremtsen azáltal, hogy több magánberuházást irányít a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekbe, többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba.

Beruházás a tudásfejlesztésbe és -végrehajtásba

AHorizont Európa az EU kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja 2027-ig. A 95,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező program célja az éghajlatváltozás kezelése, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése, valamint az EU versenyképességének és növekedésének fellendítése. Számos finanszírozási lehetőséget kínál az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatásra és innovációra, különösen az úgynevezett egészségügyi klaszter keretében. Hat folyamatban lévő európai kutatási és innovációs projekt az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásaira összpontosít, és együttműködik az éghajlat-egészségügyi klaszteren belül az éghajlattal, az egészséggel és a szakpolitikával kapcsolatos, uniós finanszírozású kutatások társadalmi és szakpolitikai hatásának növelése érdekében.

A Horizont Európa másik fontos része az úgynevezett uniós küldetések – a jelentős társadalmi kihívások megoldására vonatkozó kötelezettségvállalások –, amelyek magukban foglalják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, többek között a társadalmi átalakulással kapcsolatos uniós küldetést. A 673 millió eurós költségvetéssel rendelkező program arra összpontosít, hogy támogassa az uniós régiókat, városokat és helyi önkormányzatokat az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kiépítésére irányuló erőfeszítéseikben. Eddig 312 regionális és helyi önkormányzat írta alá a küldetés chartáját. A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés célja az igazságos átmenet előmozdítása az emberek egészségének és jóllétének javítása érdekében, olyan járulékos előnyökkel, mint a jobb levegőminőség vagy az egészségesebb életmód, hangsúlyozva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlatváltozás mérséklése és az egészség közötti fontos kapcsolatot.

Az Európai Bizottság jelenleg dolgozza ki az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos stratégiai kutatási és innovációs menetrendet, a 2024 februárjában tartott, „Azéghajlatváltozás egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatási kilátások”című konferencia nyomán. E kezdeményezés célja, hogy áthidalja a kutatás és a szakpolitikák végrehajtása közötti szakadékot, biztosítva, hogy az új tudományos ismeretek hatékony közegészségügyi beavatkozásokat eredményezzenek.

A folyamatban lévő és a korábbi uniós keretprogramok által finanszírozott kutatási projektekre vonatkozó információk a Megfigyelőközpont erőforrás-katalógusában találhatók.