Nemzeti politikák

Ez az oldal összefoglalja az EEA 38 tagországának és együttműködő országának az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó politikáival és nemzeti egészségügyi stratégiáival kapcsolatban végzett vizsgálatokat, mivel ezek azok a kulcsfontosságú szakpolitikai területek, amelyeken keresztül az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásai kezelhetők. Összesen 37 nemzeti alkalmazkodási politikát és 34 nemzeti egészségpolitikai dokumentumot vizsgáltak felül, mivel jelenleg nem minden országban léteznek megfelelő szakpolitikák. A részletes megállapítások a háttérjelentésben találhatók.

Kulcsfontosságú üzenetek

• Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásainak hatékony kezeléséhez megvalósítható nemzeti szakpolitikákra van szükség. Kulcsfontosságú, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti politikákban hangsúlyt kapjon az egészség, és hogy a nemzeti egészségügyi stratégiában figyelembe vegyék az éghajlatváltozás hatásait.
• 38 EGT-tagország és együttműködő ország nemzeti szakpolitikáinak áttekintése arra enged következtetni, hogy az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásaival a nemzeti alkalmazkodási stratégiák általában foglalkoznak, a nemzeti egészségügyi stratégiák azonban ritkábban.
• A nemzeti alkalmazkodási és egészségpolitikai dokumentumokban leggyakrabban tárgyalt éghajlati veszélyek a hőhullámok és az aszály; erős csapadék és áradások; általános hőmérséklet-emelkedés; a kórokozók és fertőző betegségek kockázatának növekedése; Intenzívebb és gyakoribb viharok.
• Mind az alkalmazkodási, mind az egészségügyi politikák nagyrészt a fizikai egészségre gyakorolt jelenlegi és várható hatásokra összpontosítanak, amelyek közül a leggyakoribbak a fertőző és a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek; fokozott légszennyezés; hőhatások a szív- és érrendszerre és a légzőrendszerre; Szélsőséges időjárási események okozta sérülések. A mentális egészségre gyakorolt hatásokkal ritkábban foglalkoznak, és az áttekintett dokumentumoknak csak kis része foglalkozott a szociális egészségügyi hatásokkal.
• Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásainak kezelésére leggyakrabban tervezett beavatkozások a következők: nyomon követés és felügyelet, beleértve a korai előrejelző rendszereket is; figyelemfelkeltő kampányok a nyilvánosság számára; valamint az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásainak folyamatos kutatása.

Az egészség változó éghajlat melletti védelme szempontjából döntő fontosságú nemzeti alkalmazkodási politikák

A nemzeti alkalmazkodási stratégiák, tervek és éghajlati kockázatértékelések (a továbbiakban: NAS-ok) az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásainak kezelésére szolgáló legfontosabb nemzeti szakpolitikák. Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásaival a nemzeti egészségügyi stratégiák gyakrabban foglalkoznak, mint a nemzeti egészségügyi stratégiák. Az egészségügyi hatásvizsgálat és a reagálási stratégia gyakran a nemzeti alkalmazkodási politikák szerves részét képezi. Az országok nemzeti egészségügyi rendszerei azonban ritkábban foglalkoznak kifejezetten az éghajlatváltozással mint közegészségügyi kockázati tényezővel. Csak néhány ország rendelkezik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó konkrét ágazati egészségügyi stratégiával, például Finnország (azegészségügyi és szociális jóléti ágazatra vonatkozó éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó terv), Írország (azegészségügyi éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásravonatkozó ágazati terv),Észak-Macedónia (azéghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégia)vagy Svédország (közegészségügya változó éghajlatban – Svédország közegészségügyi ügynökségének az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzései és cselekvési terve 2021–2024).

Fókuszban a szélsőséges időjárási események, a hőmérséklet-emelkedés és a fertőző betegségek

Az NAS-ok általában nagyobb számban tartalmaznak az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi veszélyeket, mint az NHS-ek. A leggyakrabban lefedett veszélyek a hőhullámok és az aszály, a heves csapadék és az áradások, a hőmérséklet-emelkedés, a kórokozók és a fertőző betegségek számának növekedése, valamint az intenzívebb és gyakoribb viharok (1. ábra). Az 1. ábrán szereplő veszélyek mellett egyes EGT-tagállamok földrajzi és gazdasági szempontból releváns konkrét veszélyeket is megemlítettek (pl. Norvégiában az algák és planktonok növekedési feltételeinek megváltozása által okozott, halakkal és tengeri eredetű élelmiszerekkel kapcsolatos betegségek, vagy Lengyelország egyes részein a part menti övezetek eróziójának és szikesedésének fokozódása által az ivóvízre gyakorolt hatások).

1. ábra. Afelülvizsgált nemzeti szakpolitikákban szereplő, éghajlattal kapcsolatos egészségügyi veszélyek

Az éghajlatváltozás leggyakrabban figyelembe vett fizikai egészségügyi hatásai

Az NAS-ok és az NHS-ek nagyrészt a fizikai egészségre gyakorolt hatásokra összpontosítanak - a szélsőséges időjárási eseményektől (hőség, áradások, viharok stb.), a fertőző és vektorok által terjesztett betegségektől és a légszennyezéstől. Láthatóan kisebb hangsúlyt kapnak a mentális egészségre gyakorolt hatások (például a szélsőséges időjárási eseményekkel vagy az éghajlati szorongással kapcsolatos trauma).  Csak néhány ország - például Németország, Írország, Olaszország, Málta vagy Svédország - foglalta bele szakpolitikáiba az éghajlatváltozás társadalmi-egészségügyi hatásait, amelyek például a közösség elvesztésével, a lakóhelyelhagyással vagy a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek növekedésével függnek össze. Az NHS-ek általában kisebb mértékben integrálták az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi hatásokat, mint az NAS-ok (lásd az alábbi 2–4. ábrát), kivéve az élelmiszer-eredetű betegségeket.

2.ábra. Az éghajlatváltozás fizikai egészségre gyakorolt hatásai afelülvizsgált nemzeti szakpolitikákban

3.ábra. Az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásai afelülvizsgált nemzeti szakpolitikákban

4.ábra. Az éghajlatváltozás társadalmi-egészségügyi hatásai az NAS-okban és az NHS-ekben

Leggyakrabban tervezett intézkedések: nyomon követés, figyelemfelkeltés és kutatás

Az NAS-okban és az NHS-ekben az emberi egészségre gyakorolt éghajlati hatások megelőzésére vagy csökkentésére irányuló intézkedések általában strukturális/fizikai, társadalmi és intézményi beavatkozások kombinációját foglalták magukban (IPCC, 2014). E három típus közül a társadalmi beavatkozások voltak a leggyakoribbak mind az NAS-ok (35 dokumentumban), mind az NHS-ek (24 dokumentumban) esetében. Intézményi beavatkozások 31 NAS-ban és 18 NHS-ben voltak jelen. Az intézkedések strukturális/fizikai kategóriája volt a legkevésbé gyakori (18 NAS-ban és 12 NHS-ben).

Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásainak kezelésére tervezett leggyakoribb intézkedés mind az NAS-okban, mind az NHS-ekben az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások nyomon követésére szolgáló monitoring- és felügyeleti rendszerek fejlesztése, beleértve a korai előrejelző rendszerek végrehajtását is (5. ábra). A figyelemfelkeltő kampányok és a nyilvánosság tájékoztatása volt a második leggyakrabban felsorolt intézkedéstípus a NAS-okban, amelyet folyamatos kutatás követett. Az NHS-ekben ez a minta megfordult, mivel az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatás volt a második leggyakrabban felsorolt intézkedés, amelyet figyelemfelkeltő intézkedések követtek.

A kísérő háttérjelentés példákat mutat be ezekre az intézkedésekre a nemzeti szakpolitikákban.

Megjegyzés: korai előrejelző rendszer – korai előrejelző rendszerek; Természetalapú megoldások – természetalapú megoldások

5.ábra. Az éghajlatváltozás egészségre gyakorolt hatásainak kezelésére irányuló intézkedések a felülvizsgált nemzeti szakpolitikákban

Országspecifikus információk

Az alábbi térképmegjelenítő a nemzeti légterek és a nemzeti egészségügyi rendszerek által az egészségre gyakorolt éghajlati hatások földrajzi eloszlását, valamint a tervezett szakpolitikai intézkedéseket mutatja be. Az éghajlatváltozásnak és az egészségnek az egyes országok alkalmazkodási és közegészségügyi politikáiban való lefedettségére vonatkozó részletesebb információk az éghajlati és egészségügyi országprofilokban találhatók.

Tippek a térképnézegető használatához

Az adatkészletet „A GEOSS adatmegosztási és -kezelési elveinek érvényesítése az európai környezet támogatása érdekében” című, az EGT és az Európai Bizottság (KTF) közötti szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján készítették el és bocsátották rendelkezésre.

További információk

Éghajlatváltozás és egészségügy: a 2022. évi nemzeti szakpolitikai áttekintés Európában (háttérjelentés).

Hivatkozások

IPCC (2014) Éghajlatváltozás 2014: hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség – A. rész: globális és ágazati szempontok: a II. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület ötödik értékelő jelentéséhez, Cambridge University Press, Cambridge, Egyesült Királyság.