All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesAz éghajlatváltozás minden európai polgárt érint, de hatásai nem egyformán érezhetők. Az idősek, a gyermekek, a várandós nők és a már meglévő egészségügyi problémákkal küzdők szembesülnek a legnagyobb kockázatokkal, miközben a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportok is különösen kiszolgáltatottak. Ezen egyenlőtlenségek kezeléséhez reziliens infrastruktúrára, az egészségügyi rendszerekre való szilárd felkészültségre és célzott alkalmazkodási intézkedésekre van szükség, amelyek prioritásként kezelik és védik a legkiszolgáltatottabb népességcsoportokat.
Az éghajlatváltozás minden európai polgárt érint, de a hatás mértéke társadalmonként eltérő. Az idősek, a gyermekek, a várandós nők és a már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő személyek azok közé tartoznak, akik a leginkább ki vannak téve az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi hatások kockázatának. A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű népességcsoportok, köztük az alacsonyabb jövedelműek, az oktatásban részesülők vagy az egészségügyi ellátáshoz hozzáférők is fokozott sebezhetőséggel szembesülnek, mivel előfordulhat, hogy kevésbé képesek alkalmazkodni az éghajlattal kapcsolatos kockázatokhoz vagy kilábalni azokból. A kültéri dolgozók és a sűrűn épített városi területeken élők, ahol a hőszigetek több fokkal növelhetik a helyi hőmérsékletet, szintén kiszolgáltatottak.
A hőhullámok jelentik a legsúlyosabb és legelterjedtebb éghajlati egészségügyi veszélyt Európában (EEA, 2024). A szélsőséges hőesemények gyakorisága, időtartama és intenzitása növekszik, ami az elmúlt nyarakon több tízezer halálesethez járul hozzá (EEA, 2024). Emellett számos kórház, iskola és egészségügyi létesítmény hőre hajlamos vagy árvízkockázati zónákban található – a kórházak mintegy 46 %-a és az iskolák 43 %-a legalább 2 °C-kal melegebb területeken található, mint a környezetük, míg az iskolák mintegy 10 %-a és a kórházak 11 %-a árvízveszélyes régiókban található (Európai Éghajlat- és Egészségvédelmi Megfigyelőközpont, 2022). Dél- és Közép-Európát, köztük olyan országokat, mint Olaszország, Görögország és Spanyolország, különösen érinti a hőexpozíció, az öregedő népesség és a magas urbanizációs arányok kombinációja.
Az éghajlattal kapcsolatos expozíció gyakran egybeesik a társadalmi egyenlőtlenségekkel, ami azt jelenti, hogy a már hátrányos helyzetűek aránytalanul nagy részt viselnek az egészségügyi kockázatokból. Az alkalmazkodási intézkedések gyakran figyelmen kívül hagyják ezeket az egyenlőtlenségeket, vagy nem érik el a leginkább rászoruló csoportokat (EEA, 2025). Európa népességének elöregedésével és a városi területek bővülésével egyre sürgetőbbé válik a kiszolgáltatott csoportok kitettségének kezelése. Az egészségügyi rendszerek felkészültségének megerősítése, az épületek és az infrastruktúra ellenálló képességének javítása, valamint a társadalmi kiszolgáltatottság beépítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésébe alapvető fontosságú lépések. A városi zöldterületek javítása, a hozzáférhető hűtési lehetőségek biztosítása, valamint az erőforrásoknak az alacsony jövedelmű és marginalizált közösségekre való összpontosítása döntő fontosságú lesz az egyenlőtlen kitettség csökkentése és az egészség védelme szempontjából a változó éghajlat mellett.
Kapcsolódó források
Hivatkozások
Language preference detected
Do you want to see the page translated into ?


