Balti-tenger

A régió országai

A balti-tengeri együttműködési térség Európa központi részeitől a legészakibb perifériáig terjed. A 2021–2027-es együttműködési terület magában foglalja az előző Interreg program szinte teljes területét (Dánia, Észtország, Finnország, Észak-Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Norvégia), kivéve Oroszország*, Belarusz* és Norvégia északi területeit.

*2022. március 8-tól az Oroszországgal és Belarusszal folytatott transznacionális együttműködés felfüggesztésre kerül.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

Az Európai Bizottság által 2022. június 2-án jóváhagyott, a balti-tengeri régióra vonatkozó Interreg program (2021–2027) célja, hogy transznacionális együttműködés révén innovatív, víztudatos és klímasemleges megoldásokat valósítson meg a gyakorlatban. A balti-tengeri régióra vonatkozó program négy prioritásra összpontosított:

1. Innovatív társadalmak
2. Víztudatos társadalmak
3. Éghajlattudatos társadalmak
4. Az együttműködés irányítása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás részben a 2. prioritás (víztudatos társadalmak) és az ahhoz kapcsolódó „fenntartható vizek” és „kék gazdaság” célkitűzések hatálya alá tartozik. A program valójában olyan intézkedéseket támogat, amelyek javítják a vízgazdálkodási gyakorlatokat az éghajlatváltozás által súlyosbított vízszennyezési kockázatok csökkentése érdekében, valamint olyan intézkedéseket, amelyek erősítik a kék gazdaság vállalkozásainak rezilienciáját.

Emellett a 3. prioritás keretében az energetikai átállást és az intelligens zöld mobilitást előmozdító intézkedések – bár elsősorban az éghajlatváltozás mérséklésére irányulnak – szintén releváns lehetőségeket kínálnak az alkalmazkodásra. Céljuk az olyan kérdések kezelése, mint az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedési módok tekintetében történő erőforrás-megtakarítás.

Végezetül a program olyan intézkedéseket támogat, amelyek végrehajtják és megerősítik a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR)irányítási és kommunikációs tevékenységeit. A 4. prioritás keretében ezek az intézkedések elősegíthetik a szakpolitikai megbeszéléseket, és horizontális szakpolitikai változásokat idézhetnek elő a stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében.

Az EU makroregionális stratégiájának (EUSBSR) végrehajtását már a korábbi, a balti-tengeri régióra vonatkozó Interreg program (2014–2020) is támogatta, amely a következő négy prioritásra összpontosított:

1. innovációs képesség;
2. a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;
3. fenntartható közlekedés;
4. A makroregionális együttműködés intézményi kapacitása.

Az éghajlatváltozás a 2. prioritás alá tartozott, mivel az ott szereplő számos kérdés – például a vízgazdálkodás, a szennyezés és az eutrofizáció, az energia fenntarthatósága és hatékonysága, valamint a kék növekedés – szempontjából releváns volt. Az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés szerepel a program által jóváhagyott horizontális elvek között.

2.     Makrorégiós stratégiák

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR) célja a balti-tengeri régión belüli együttműködés megerősítése a térség kiegyensúlyozottabb fejlődésének előmozdítása, a főbb uniós szakpolitikákhoz való hozzájárulás és a régión belüli integráció megerősítése érdekében. Az EUSBSR-t egy cselekvési terv kíséri, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak. A stratégia összhangban van az európai zöld megállapodással és azzal a célkitűzéssel, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. E tekintetben az éghajlatváltozással foglalkozó és a fenntartható fejlődést előmozdító valamennyi intézkedés beépül a stratégia egészébe. A stratégia három fő célkitűzése a „Tengermentés”, a „Régió összekapcsolása” és a „Jólét növelése”, míg az „éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatmegelőzés és -kezelés” a 2021. évi cselekvési tervben felidézett kilenc részcél egyike. Több területet érintő jellege és megnövekedett jelentősége miatt az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok a terv által azonosított mind a 14 szakpolitikai területen alapvető elemként érvényesülnek.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A régió országai – Norvégia kivételével – a Helsinki Egyezménynek is szerződő felei, amely a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény, és amely Belaruszt is magában foglalja, amely jelenleg nem szerepel a balti-tengeri régióra vonatkozó Interreg programban. Az egyezmény célja, hogy kormányközi együttműködés révén védje a Balti-tenger tengeri környezetét minden szennyezési forrástól. A Balti-tenger teljes területére kiterjed, beleértve a belvizeket, magának a tengernek a vizét és a tengerfenéket is. Az egyezményt a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (HELCOM) szabályozza, amely számos, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kezdeményezéssel rendelkezik. Ezek a kezdeményezések magukban foglalják az éghajlatváltozás és annak a Balti-tengerre gyakorolt hatásainak rendszeres regionális értékelését. Az EN-CLIME a HELCOM és a Baltic Earth 2018-ban alapított közös szakértői hálózata, amely az éghajlatváltozás balti-tengeri környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival kapcsolatos kérdések koordinációs kereteként és platformjaként működik. A szakértői hálózat szakértelmet biztosít a politikai döntéshozókkal folytatott szorosabb párbeszédhez. Az e hálózat által készített, a balti-tengeri éghajlatváltozásról szóló 2021. évi tájékoztató összefoglalja a politikai döntéshozók számára az arra vonatkozó legújabb tudományos ismereteket, hogy az éghajlatváltozás jelenleg hogyan érinti a Balti-tengert, és várhatóan hogyan fog fejlődni a jövőben.

A CPMR (Külső Tengeri Régiók Konferenciája) keretében működő Balti-tengeri Bizottság támogatja, hogy a tagrégiók jelentős szerepet játsszanak a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós makroregionális stratégia kialakításában és végrehajtásában, valamint a többszintű kormányzásban a stratégia három célkitűzésének elérésében. Az éghajlatváltozással kifejezetten az Energy & Climate munkacsoport foglalkozik.

A Balti-tengeri Államok Tanácsa (CBSS) a balti-tengeri régió kormányközi együttműködésének politikai fóruma. 11 tagállamból (közülük 8 az EUSBSR-stratégiának is tagja), valamint az Európai Unióból áll. Az 1992-ben alapított szervezet elsődleges célja az volt, hogy támogassa a balti-tengeri régió átmenetét az új nemzetközi környezetbe a hidegháború végét követően. Jelenlegi küldetése „a regionális problémák globális perspektívájának” támogatása. Így lefordítja a nemzetközi szerződéseket, többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a Párizsi Megállapodást, a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet és az EUSBSR stratégiát a helyszínen végrehajtott regionális fellépésekre. 2016 és 2021 között a CBSS koordinálta a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia éghajlatváltozással kapcsolatos horizontális fellépését. 2021 januárjától az éghajlatváltozás kérdését általánosan érvényesítették az EUSBSR valamennyi szakpolitikai területén. A CBSS továbbra is ösztönzi és elősegíti az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekről folytatott többszintű szakpolitikai párbeszédet, bevonva a nemzeti és helyi hatóságokat, az üzleti és kutatói közösséget, az ifjúsági szervezeteket, valamint más pánbalti szereplőket.

Az UBC (BaltiVárosok Uniója)a balti-tengeri régió városainak vezető hálózata. A „Fenntartható városok” szakbizottság az „Éghajlatváltozás” szakpolitikai területen keresztül tevékenykedik, amelynek célja a helyi szintű együttműködés és hálózatépítés megerősítése. . A Bizottság támogatja a helyi önkormányzatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos munkájukban, és képzéseket kínál az UBC tagvárosainak az éghajlatváltozásra adott helyi válaszlépések integrált kezeléséről. Elősegíti továbbá a Polgármesterek Szövetsége kötelezettségvállalásainak végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatcserét.

2016 óta a balti-tengeri régióra vonatkozó éghajlat-politikai párbeszéd platformja keretében évente kerekasztal-megbeszélésekre kerül sor, amelyek kifejezetten az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkoznak. Ezekben minisztériumok, kormányzati szervek, üzleti élet, egyetemek és pánbalti szervezetek képviselői vettek részt, többek között a HELCOM, a CPMR és az UBC.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A Baltadapt projekt, amelyet a 2007–2013-as INTERREG IV B balti-tengeri program keretében finanszíroztak, kidolgozott egy alkalmazkodási stratégiát a régió számára, amelyet iránymutatások és egy nem kötelező erejű cselekvési terv kísért. A CBSS 2014. évi magas szintű politikai ülésén „A balti-tengeri államok tanácsának határozata a CBSS hosszú távú prioritásainak felülvizsgálatáról” című dokumentumban jóváhagyták az alkalmazkodásistratégiát. A balti-tengeri régió éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását célzó baltadapti stratégia a transznacionális alkalmazkodási stratégiák kevés európai példája közé tartozik. A stratégia célja, hogy kiegészítse a balti-tengeri térség nemzeti és szubnacionális alkalmazkodási folyamatait, különösen azáltal, hogy az információmegosztás és a hálózatok fejlesztése révén javítja a szintek és ágazatok közötti koordinációt.

Emellett az EUSBSR-t kiegészítő 2021. évi cselekvési terv 14 szakpolitikai területet foglal magában, amelyek összesen 44 intézkedést fednek le. Átfogó jellegük és megnövekedett jelentőségük miatt az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok (mint a szomszédos nem uniós országokkal való együttműködés) mind a 14 szakpolitikai területen alapvető elemként érvényesülnek.

A HELCOM szerződő felei által 2007-ben elfogadott és 2021-ben aktualizáltbalti-tengericselekvési terv a HELCOM stratégiai intézkedési és cselekvési programja a Balti-tenger jó környezeti állapotának elérése érdekében. A terv horizontális kérdésként kezeli az éghajlatváltozást. A Balti-tenger általános rezilienciájának megerősítését célzó számos intézkedés célja, hogy javítsa a Balti-tengernek az éghajlatváltozás hatásaira való reagálási képességét.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

Az INTERREG VB balti-tengeri program (2014–2020) keretében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó projekteket a 2. prioritás – A természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás (NOAH projekt) és a 4. prioritás – A makroregionális együttműködés intézményi kapacitása (CAMS platform, CASES BSR, CLIMATEALIGNED, WATERMAN SEED projektek) keretében finanszírozták. Számos kérdésre összpontosítanak, beleértve az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése közötti szinergiák fejlesztését az energiaágazatban, az alkalmazkodási stratégiák és iránymutatások kidolgozását mind az önkormányzatok, mind a magánvállalkozások számára, valamint a vízgazdálkodási rendszerek javítását a szélsőséges eseményekkel és az áradásokkal szembeni ellenálló képesség javítása érdekében.

A CAMS platform projekt (Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és mérséklési szinergiák az energiahatékonysági projektekben 2019–2022) célja az energetikai audit, a lakásfelújítás minősítési programja, valamint a lakásfelújítások és a szolgáltatási ágazat mérséklési és alkalmazkodási szinergiáira irányuló szakpolitikai párbeszéd előmozdítása volt. Az épületek energiahatékonysági intézkedéseit olyan megoldásokként ismerik el, amelyek kezelik az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sebezhetőségek egy részét, és ellensúlyozzák a megnövekedett energiaigényt is. A CAMS platform hozzáférést biztosít a balti-tengeri régióban 2020–2021-ben kidolgozott, épületekre és helyiségekre vonatkozó kísérleti energetikai auditok adataihoz.

A CASES BSR projekt (Climate Adaptation Support for enterprises in the Baltic Sea Region, 2020–2021) azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), valamint azzal, hogy a hosszú távú fenntarthatóság érdekében egyre nagyobb szükség van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiák elfogadására. A projekt azt vizsgálta, hogy a balti-tengeri régióban a kkv-k különböző típusai jelenleg hogyan kezelik ezt a kérdést annak érdekében, hogy feltérképezzék a kkv-k legfontosabb támogatási igényeit.

A CLIMATEALIGNED projekt (A települések éghajlathoz igazodó költségvetés-tervezése, 2020–2021) célja, hogy iránymutatásokat dolgozzon ki a települések számára, ahol a költségvetési döntéseket hosszú távon meg lehet vizsgálni az éghajlatváltozással kapcsolatos relevancia szempontjából. E koncepció célja, hogy szisztematikusabb módon támogassa a tervezési döntéseket és a költségvetési javaslatokat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás szempontjából való jelentőségük tekintetében.

A WATERMAN SEED projekt (Climate resilient wastewater and groundwater management and groundwater management by circular approaches, 2020–2021) körforgásos megközelítéseket dolgoz ki és mozdít elő a tápanyagok és veszélyes anyagok felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe és a Balti-tengerbe történő kiáramlásának csökkentése érdekében. A projekt olyan intézkedésekre összpontosít, amelyek növelik a szennyvíztisztító telepekről származó víz visszatartását és újrafelhasználását. Ezek az intézkedések növelik a balti-tengeri régió azon helyi vízellátó rendszereinek rezilienciáját, amelyeket érinthet az éghajlatváltozás.

A NOAH projekt (A Balti-tenger védelme a kezeletlen szennyvízkiömlésektől a városi területeken bekövetkező árvízesemények során, 2019–2021) javítja a területrendezést, valamint a városi csapadékvíz-elvezető és -elvezető rendszerek működését. Ezen intézkedések célja a szélsőséges időjárási események, például a heves esőzések és az éghajlatváltozás által súlyosbított árvizek által okozott szennyezés csökkentése. A projekt keretében hat balti-tengeri ország kilenc városa és víziközmű-szolgáltatója, hét tudományos és kutatóintézete, valamint két ernyőszervezete fogott össze, hogy egyesítsék erőiket egy olyan holisztikus tervezési koncepció kidolgozásában, amely ötvözi a csapadékvíz-gazdálkodást a területrendezéssel. Ezt követi az intelligens vízelvezető rendszerek fejlesztése annak érdekében, hogy a meglévő létesítmények ellenállóvá váljanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

A csapadékvíz-gazdálkodással az EUSBSR kiemelt projektje, az iWater (integrált csapadékvíz-gazdálkodás) is szembesült, amely 2015 és 2018 között zajlott az INTERREG V A Central Baltic Programme 2014-2020 keretében. Együttműködési területén belül a Balti-tenger középső részének jelentős részét foglalja magában (Finnország, Svédország, Észtország és Lettország egyes részeit). A projekt célja a balti-tengeri régió várostervezési gyakorlatának javítása volt egy integrált csapadékvíz-gazdálkodási rendszer kifejlesztése révén. A projekt keretében elkészült az integrált csapadékvíz-gazdálkodási eszköztár, amely általános és részletes információkat nyújt a városi csapadékvíz-gazdálkodási megközelítésekről.