Fekete-tenger medencéje (KÖVETKEZŐ)

A régió országai

Bulgária, Grúzia, Görögország, Moldovai Köztársaság, Románia, Törökország és Ukrajna.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A 2023-ban jóváhagyott Interreg NEXT fekete-tengeri medencére vonatkozó program (NEXT – Fekete-tenger medencéje, 2021–2027) együttműködési kerete az e régióban végrehajtott korábbi együttműködési keretekből, nevezetesen az ENPI CBC fekete-tengeri medencére vonatkozó 2007–2013-as programjából és az ENI CBC fekete-tengeri medencére vonatkozó 2014–2020-as programjából ered.

Az Európai Unió kohéziós politikájának keretében az Interreg NEXT fekete-tengeri medence program 2027 végéig támogatja a régiók és országok közötti együttműködést ezen a területen. A program az Interreg külső dimenzióján belül a „transznacionális együttműködés” elnevezésű B. ághoz tartozik. Teljes költségvetése 72,28 millió euró. Euró, amely az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), az NDICI – Globális Európa (Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz) és az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) támogatására támaszkodik.

A program átfogó célja a határokon átnyúló együttműködés további elmélyítése a Fekete-tenger medencéjében, a következőkre összpontosítva:

• a terület kutatási és innovációs kapacitásának fejlesztése,

• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint
• a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelme és megőrzése.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem mind az éghajlatváltozás mérséklésével, mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzések tekintetében hangsúlyos. A program előirányozza „a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és reziliens Európára való zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállást a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdítása révén”, különös tekintettel „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófakockázatok megelőzése és az azokkal szembeni reziliencia előmozdítására, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket, fokozva a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmét és megőrzését, többek között a városi területeken, valamint csökkentve a szennyezés valamennyi formáját”.

2.     Makrorégiós stratégiák

Két másik transznacionális régió részben átfedésben van a Fekete-tenger medencéjének régiójával: a Duna-térség (beleértve Bulgáriát, Romániát, Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot), valamint a földközi-tengeri térség (beleértve Bulgáriát). Mindkét transznacionális együttműködési kezdeményezés intézkedéseket von maga után az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A Fekete-tenger part menti és tengeri környezetét a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló, 1992-ben Oroszország, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Bulgária és Románia által aláírt bukaresti egyezményvédi. Bár az egyezmény nem említi prioritásai között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, célja számos, az éghajlatváltozás által várhatóan negatívan érintett környezeti probléma – például a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák megőrzése – enyhítése.

A térség fő gazdasági együttműködési kerete a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC). A BSEC 2017 decemberében elfogadta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó saját stratégiáját, amely a következő prioritásokat tartalmazza:

• A regionális együttműködés előmozdítása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a BSEC területén. E prioritás elsősorban az alkalmazkodás szempontjából releváns ismeretek és információk BSEC-tagállamok közötti koordinálására és megosztására összpontosít.

• További finanszírozás katalizálása hatékony vagyonkezelői standardok kidolgozása és a partnerek mozgósítása révén az éghajlatváltozásra való reagálást célzó projektek kidolgozása érdekében. 
• A párbeszéd és a partnerség elősegítése, valamint a közvélemény figyelmének felhívása az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia társadalmi kiépítésének és a zöld gazdaság megerősítésének elősegítése érdekében.
• Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézményi kapacitásépítés fejlesztésének előmozdítása a régió intézményein belül.

Emellett a Fekete-tenger medencéje a 2019 májusában jóváhagyott fekete-tengeri közös tengerhasznosítási menetrend hatálya alá tartozik. A Fekete-tengerre vonatkozó CMA támogatja a tengeri ökoszisztémák védelmét és a kék gazdaság fenntarthatóságát a térségben.

Tudományos pilléreinek konkrét céljai között szerepel a fekete-tengeri stratégiai kutatási és innovációs menetrend (SRIA), amely előmozdítja a globális éghajlatváltozás és az antropogén stresszhatások hatásainak enyhítésére szolgáló új ismereteket nyújtó kutatást.

4.      Alkalmazkodási stratégiák és tervek

Fekete-tengeri szinten nem adtak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. Az INTERREG program dokumentuma azonban számos stratégiai prioritást javasolt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén finanszírozandó projektek számára, nevezetesen:

1. Az innováció előmozdítása az intelligens megfigyelést, nyomon követést és pontos környezeti előrejelzést szolgáló továbbfejlesztett eszközök érdekében.
2. Az éghajlatváltozás fekete-tengeri régióra – többek között a vízminőségre és -mennyiségre – gyakorolt hatásainak megelőzésére és enyhítésére irányuló intézkedések
3. A környezeti veszélyek kezelése: part menti erózió, földcsuszamlások, tengerszint-emelkedés, szélsőséges események, nem őshonos fajok (NIS), idegenhonos inváziós fajok (IAS), áradások és az éghajlatváltozással kapcsolatos aszály
4. A természeti és/vagy ember okozta katasztrófák nyomon követésére és korai előrejelzésére szolgáló mechanizmusok fejlesztése és javítása
5. Zöld helyreállítási intézkedések kidolgozása és végrehajtása, hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz a Fekete-tenger medencéjében, a levont tanulságokra és a bevált gyakorlatokra építve

Példák az ENI CBC program 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektjeire

Az Interreg Next-Black Sea Basin keretében új projektek kidolgozása még folyamatban van. Az előző program, nevezetesen az ENI CBC fekete-tengeri medencére vonatkozó 2014–2020-as programja keretében finanszírozott releváns projekteket az alábbiakban ismertetjük.

Az AGREEN (Cross-Border Alliance for Climate-Smart and Green Agriculture in the Black Sea Basin, 2020–2023) az éghajlattudatos mezőgazdaság koncepciójára épül, amely a mezőgazdasági rendszerek átalakítására irányuló integrált intézkedések alapjául szolgál, támogatja az innovációt és biztosítja az élelmezésbiztonságot a változó éghajlat közepette. A projekt küldetése, hogy „koherenciát teremtsen az éghajlatváltozás elleni intézkedések között, és helyreállítsa a környezeti stabilitást, a gazdasági és élelmezésbiztonságot az eljövendő generációk számára”. A projektpartnerek székhelye Bulgáriában, Romániában, Törökországban, Grúziában, Örményországban és Görögországban található.

A COPREVENT (Együttműködés a katasztrófamegelőzésért és a környezetvédelmi megfigyelésért a BSB-ben, 2021–2023) az árvizek és az erdőtüzek megelőzésével és a károk csökkentésével foglalkozik, és bolgár, görög, moldovai és török partnereket von be.

Az IASON (Invasive Alien Species Observatory and Network Development for the Assessment of Climate Change Impacts in Black Sea Deltaic Protected Areas, 2020–2023) a régió folyódeltáinak biológiai sokféleségét és ökoszisztémáit érintő, éghajlat okozta kockázatok értékelésével foglalkozik. A projektpartnerek székhelye Ukrajnában, Romániában, Törökországban, Grúziában és Görögországban található.

A HYDROECONEX (Creating a system of innovative transboundary monitoring of the transformations of the Black Sea river ecosystems under the impact of hydropower development and climate change, 2018–2021) a változó éghajlatú vízenergia-infrastruktúrák jelenlétében működő folyami ökoszisztémák nyomonkövetési rendszerére vonatkozó közös megközelítés kidolgozásával, valamint a határokat átlépő folyók vízenergia jelenlétében történő közös nyomon követésére vonatkozó kétoldalú vízügyi együttműködési stratégia kidolgozásával foglalkozott. A projektpartnerek székhelye Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában volt.