Közép-Európa

A régió országai

A közép-európai együttműködési terület az Adriai-tengerrel határos déli területtől a Balti-tengerrel határos északi területig terjed. A 2021–2027-es együttműködési terület lényegében egybeesik az előző Interreg program teljes kiterjesztésével, amely hét uniós tagállam (Ausztria, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia), Németország középső és keleti régiói (most már Braunschweig régiót is beleértve) és Olaszország északi régióinak teljes területére terjed ki. A régi és az új határokat összehasonlító térkép itt tekinthető meg.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

Az INTERREG V B célja, hogy előmozdítsa a határokon átnyúló együttműködést annak érdekében, hogy a közép-európai városok és régiók jobb élet- és munkakörülményeket teremtsenek.

A 2021–2027-es program elismeri, hogy Közép-Európa az átmenet időszakában van. Régiók és városok számos olyan kihívással néznek szembe (beleértve az éghajlatváltozást is), amelyek nem ismernek határokat, és amelyeket egyedül nem lehet megoldani. A program jövőképe egy olyan egyesült Közép-Európa, amely együttműködik annak érdekében, hogy intelligensebbé, környezetbarátabbá és jobban összekapcsolttá váljon. Olyan transznacionális projekteket finanszíroz, amelyek olyan megoldásokat dolgoznak ki, tesztelnek és hajtanak végre, amelyekre sürgősen szükség van ahhoz, hogy Közép-Európa ellenállóbbá és vonzóbbá váljon.

A program várhatóan eléri a következőket:

• jobb szakpolitika-fejlesztés, tanulás és változás;
• a tudás és a kapacitás növelése, beleértve a tudástranszfert és -cserét;
• jobban összehangolt együttműködés és jobb irányítás a különböző szinteken;
• Csökkentett akadályok;
• új vagy jobb szolgáltatások;
• viselkedésbeli változás;
• A köz- és magánforrások mozgósítása, beleértve a további beruházások előkészítését is.

A program négy prioritásra összpontosít:

• Együttműködés egy intelligensebb Közép-Európáért
• Együttműködés egy zöldebb Közép-Európáért
• Együttműködés a jobban összekapcsolt Közép-Európáért
• A közép-európai együttműködés irányításának javítása.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással különösen a 2. prioritás foglalkozik az egyedi célkitűzés keretében: „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófakockázat-megelőzés és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket”. Az e célkitűzés szerinti transznacionális együttműködési intézkedések várhatóan növelik a reziliencia javítására és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak időben történő ellensúlyozására szolgáló kapacitásokat Közép-Európában. Javítani fogják továbbá az alkalmazkodási intézkedések koordinációját, és előnyben fogják részesíteni a kísérleti fellépések során tesztelt és demonstrált új megoldások bevezetését. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából előnyösek lesznek az 1. prioritásnak megfelelően kidolgozott intézkedések is, amelyek célja az emberek készségeinek helyi szintű fejlesztése és korszerűsítése, valamint a 4. prioritásnak megfelelően kidolgozott intézkedések is, amelyek célja a több ágazatra kiterjedő kormányzási folyamatok javítása valamennyi területi szinten. Az e két célkitűzés elérése érdekében hozott intézkedések javítani fogják a régiók közös kihívásaival, például az éghajlatváltozással való szembenézéshez szükséges feltételeket.

A 2014–2020-as időszakban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással a program 3. prioritásán (Természeti és kulturális erőforrások a régió fenntartható növekedéséhez) belül a környezettel kapcsolatos számos altéma egyikeként foglalkoztak. Konkrétabban a természeti örökség és erőforrások védelmét és fenntartható használatát szolgáló integrált környezetgazdálkodási kapacitások javítására irányuló célkitűzés hatálya alá tartozott. Emellett a városi területek éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét „a funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának javítása annak érdekében, hogy élhetőbb helyekké váljanak” elnevezésű további célkitűzés keretében is problémaként azonosították. Végezetül az alkalmazkodás a program horizontális elveinek részét képezte, különös tekintettel a „fenntartható fejlődésre”, amely az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, valamint a kockázatmegelőzést és -kezelést figyelembe vevő intézkedéseket foglal magában.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az Interreg Közép-Európa fontos összekötő szerepet tölt be a négy uniós makroregionális stratégia, nevezetesen az EUSDR, az EUSALP, az EUSAIR és az EUSBSR között. A közép-európai régió megosztja együttműködési területének egyes részeit mindazokkal, amelyek transznacionális együttműködési menetrendjükben különböző módokon foglalkoznak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással (lásd a Climate-ADAPT oldalait a Dunáról, az alpesi térségről, az adriai- és jón-tengeri, valamint a balti-tengeri régiókról).

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A közép-európai régió részben átfedésben van a Kárpátok Egyezmény és a Duna-védelmi Egyezmény (DRPC) peremterületeivel, amelyek szinte teljes egészében a Duna transznacionális régióhoz tartoznak.

A Kárpátok Egyezmény egy szubregionális szerződés, amelynek célja a Kárpátok régió fenntartható fejlődésének és védelmének előmozdítása. 2003 májusában hét kárpáti állam írta alá (ebből négy a közép-európai transznacionális régió része). A Kárpátok Egyezmény részes felei konferenciájának ötödik ülésén (COP5, 2017) elfogadták a Kárpátok Egyezmény módosítását az éghajlatváltozásról szóló új 12a. cikk beillesztése érdekében. Felkéri a részes feleket, hogy az egyezmény szempontjából releváns valamennyi ágazatban folytassanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó politikákat. Következésképpen létrehozták a Kárpátok területére vonatkozó, 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet, amelynek célja „a Kárpátokban az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és fenntartható fejlődést biztosító klímasemleges pályára irányuló együttműködés megerősítése”.

A Duna-védelmi Egyezmény (DRPC) alkotja a Duna-medence országhatárokon átnyúló vízgazdálkodásával kapcsolatos együttműködés átfogó jogi eszközét. Tizennégy ország (amelyek közül hét szintén a közép-európai transznacionális régió része) és az Európai Unió elkötelezte magát ezen egyezmény végrehajtása mellett. A Duna Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (InternationalCommission for the Protection of the Danube River, ICPDR)a Duna-védelmi Egyezmény végrehajtására létrehozott transznacionális szerv.  Az ICPDR az árvízkockázatok fenntartható módon történő kezelésére törekszik. Az árvízvédelmi szakértői csoport (FPEG)támogatja a Duna-medence fenntartható árvízvédelmére irányuló cselekvési program végrehajtását. Segíti továbbá az uniós árvízvédelmi irányelv végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek végrehajtását, például az árvízveszély- és kockázati térképek, valamint a Duna-medence árvízkockázat-kezelési tervének kidolgozását.

A Közép-európai Kezdeményezés (CEI) 17 közép-, kelet- és délkelet-európai tagállam regionális kormányközi fóruma. Magában foglalja az EU közép-európai transznacionális régiójának valamennyi országát. A regionális együttműködés révén előmozdítja az európai integrációt és a fenntartható fejlődést. A CEI munkája két fő cél elérésére összpontosul: Zöld növekedés & Just Societies. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozása szerepel a CEI cselekvési terv célkitűzései között, a „Zöld növekedés ösztönzése” című 1. cél keretében.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A meglévő transznacionális és határokon átnyúló stratégiák és tervek, amelyek a közép-európai régió egyes részei szempontjából releváns alkalmazkodási aggályokkal foglalkoznak, kiemelkedő hangsúlyt fektetnek a Duna-medence vízkészletének és árvízkockázatának kezelésére. A  Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiáját,  valamint a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének (DRBM-terv) és a Duna árvízkockázat-kezelési tervének (DFRM-terv) az alkalmazkodás szempontjából való relevanciáját a Climate-ADAPT Duna transznacionális régióra vonatkozó szakasza ismerteti.

A Kárpátok térségét, Közép-Európa egy meghatározott régióját illetően „A Kárpátokban az éghajlatváltozás elleni küzdelem felé” című, 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet kísérő, 2020-ban kiadott cselekvési terv konkrét tevékenységeket és mérföldköveket határoz meg a jövőkép stratégiai célkitűzéseinek és kapcsolódó céljainak elérése érdekében. A cselekvési terv átfogó iránymutatást nyújt a (Kárpátok Egyezmény keretében létrehozott) éghajlat-változási munkacsoport és a kapcsolódó munkatervek számára.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó Közép-Európa program által finanszírozott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó projektekre az alábbiakban mutatunk be példákat. Elsősorban a vízgazdálkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére (árvizek, heves esőzések, aszályok), valamint a kulturális örökségnek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni védelmére összpontosítanak.

A régióban a helyi szélsőséges csapadékesemények növekvő gyakorisága és intenzitása miatt növekvő problémanyomásra reagálva a RAINMAN projekt (Integrated Heavy Rain Risk Management) (2017–2020) összegyűjtötte a rendelkezésre álló információkat a heves esőzések kockázatának kezeléséről, és gyakorlatorientált eszközöket és innovatív módszereket dolgozott ki. A RAINMAN Toolbox a projekt végső eredménye. Az eszköztár olyan információs platform, amely támogatja a településeket, valamint a helyi és regionális érdekelt feleket a heves esőzések elleni fellépésben. Kulcsfontosságú tényeket, eszközöket kínál a kockázatos helyzetek és a bevált gyakorlatok kezeléséhez.

A PROLINE-CE (Efficient Practices of Land Use Management Integrating Water Resources Protection and Non-structural Flood Mitigation Experiences) projekt (2016-2019), amelyben a közép-európai régió 7 országának partnerei vettek részt, az ivóvízforrások védelmének, valamint a régiók árvizekkel és aszályokkal szembeni védelmének javítását célozta egy integrált földhasználat-kezelési megközelítésben, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A legjobb irányítási gyakorlatokat a régió kísérleti területein tesztelték, és értékelték az érdekelt felek és a szakértők általi elfogadásukat. Az optimális vízgazdálkodásra vonatkozó transznacionális útmutatót (GOWARE) döntéstámogató eszközként dolgozták ki, amely lehetővé teszi a legjobb gazdálkodási gyakorlatok kiválasztását az ivóvízvédelem és az árvízkockázat-csökkentés javítása érdekében. A DriFLU Charta (Ivóvíz/árvizek/földhasználat), az egyes partnerországok neves képviselői által aláírt együttes nyilatkozat, bár jogilag nem kötelező erejű, szándéknyilatkozat arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az ivóvízvédelem és a kapcsolódó árvíz- és aszálymérséklés területén a Közép-Európa programterületen megvalósítandó közös politikákra és intézkedésekre vonatkozóan.

A DEEPWATER-CE projekt (2019-2022) célja a felelős közép-európai közszereplők integrált környezetgazdálkodási kapacitásainak fejlesztése egy közös vízkészlet-gazdálkodási stratégia kialakítása érdekében. Magában foglalja a felszín alatti vizek feltöltésére felhasználható heves esőzésekből származó felesleges víz visszatartását. Négy országban (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Horvátország) végzett kísérleti tanulmányok lehetővé teszik a felszín alatti vízkészletek javítását és növelését célzó, rendelkezésre álló kezelt víztartó réteg-újratöltési megoldások értékelését. A projekt a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 vonatkozó korábbi projektjeinek eredményeire építve megoldásokat tár fel az ivóvízkészletek kimerülésére, valamint az éghajlatváltozás okozta egyre gyakoribb heves esőzésekre és árvizekre.

A TEACHER-CE projekt (Közös erőfeszítések a vízgazdálkodás éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának fokozására Közép-Európában, 2020-2022) hasonló hangsúlyt fektet a jobb kockázatkezelési koordináció szükségességére Közép-Európában. Célja, hogy integrálja és harmonizálja a korábban finanszírozott INTERREG, Horizont 2020 és Life projektek eredményeit. A projekt fő eredménye a TEACHER-CE eszköztár, amely a vízzel kapcsolatos kérdések, például az árvizek, a heves esőzések és az aszályok kockázatának megelőzésére, a kis vízmegtartó intézkedésekre és a vízkészletek fenntartható földhasználat révén történő védelmére összpontosít. Az eszköztárat a központi régió 8 országának 9 kísérleti intézkedése keretében tesztelik és ellenőrzik.

A FramWat projekt (Keret a vízegyensúly és a tápanyag-mérséklés javítására kis vízmegtartó intézkedések alkalmazásával, 2017–2020) fő célja az árvizek, aszályok és szennyezés-mérséklés regionális, közös keretének megerősítése volt. Ezt a táj pufferkapacitásának a természetes alapú megoldási megközelítés és a kis vízmegtartó intézkedések szisztematikus alkalmazásával történő növelésével kell elérni. A projekt eredményei közé tartoztak a természetes és kis vízmegtartó intézkedések tervezésére vonatkozó gyakorlati iránymutatások, a természetes (kis) vízmegtartó intézkedések tervezésére vonatkozó döntéstámogató rendszer, valamint a projektben részt vevő kísérleti vízgyűjtőkre vonatkozó hat cselekvési terv.

A projekt (Kockázatértékelés és a kulturális örökség fenntartható védelme a változó környezetben, 2017–2020) hozzájárult a köz- és a magánszektor kapacitásainak javításához az éghajlatváltozás és a természeti veszélyek (árvizek és heves esőzések) kulturális örökségi helyszínekre, struktúrákra és műtárgyakra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében. A projekt keretében készült egy webes térinformatikai eszköz a kockázatok feltérképezésére, egy döntéstámogató eszköz a kulturális örökség sebezhetőségét meghatározó kritikus kérdések elemzésére, valamint egy kézikönyv a veszélyeztetett kulturális örökség kezelésével kapcsolatos bevált és rossz gyakorlatok szakpolitikai és döntéshozóinak támogatására. A ProteCHt2save és maga a webes térinformatikai eszköz megállapításait egy új nyomonkövetési projekt, a STRENCH projekt (A veszélyeztetett kulturális örökség rezilienciájának megerősítése a változó környezetben proaktív transznacionális együttműködés révén, 2020–2022) továbbfejleszti.

A közép-európai régióra jelentős hatást gyakorló egyéb projekteket a Duna Régió Interreg Program finanszírozza, és azok leírása a Duna Régió  honlapján található.