Duna menti terület

A régió országai

A Duna-együttműködési terület a Fekete-erdőtől (Németország) a Fekete-tengerig (Románia-Ukrajna-Moldova) terjed, és az egész Duna-medencét lefedi. A 2021–2027-es együttműködési terület egybeesik az előző programozási időszakkal (2014–2020), és a következőket foglalja magában: Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Baden-Württemberg és Bajorország délkeleti tartományai Németországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, valamint Bosznia-Hercegovinában, Moldovában, Montenegróban, Szerbiában és Ukrajna négy tartományában. A régi és az új határokat összehasonlító térkép itt tekinthető meg.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A 2021–2027-es időszakra szóló Interreg Duna régió programot 2022.^november 29-én fogadták el. Az Interreg Duna Program (DTP) a Duna régió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját segíti elő a kiválasztott területek szakpolitikai integrációja révén.

A 2021–2027-es program négy prioritás köré szerveződik:

• prioritás: Versenyképesebb és intelligensebb Duna-régió
• 2. prioritás Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Duna régió
• prioritás: Szociálisabb Duna-régió
• prioritás: Jobb együttműködésirányítás a Duna régióban.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófakockázatok csökkentését elsősorban a 2. prioritás keretében vizsgálják, és kifejezetten a 2.4. egyedi célkitűzés (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés előmozdítása, reziliencia az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével) foglalkozik velük. A támogatott projekteknek figyelembe kell venniük a meglévő mechanizmusokat és megoldásokat a szinergiák elérése és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében. A transznacionális együttműködési intézkedések várhatóan felkészültebb és reziliensebb társadalmat, gazdaságot és természetet teremtenek. Ami a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdéseket illeti, a 2.7. sz. egyedi célkitűzés (A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének javítása, többek között a városi területeken, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése) keretében további transznacionális intézkedések várhatók. E tekintetben a program összehangolt és harmonizált intézkedéseket szorgalmaz a transznacionális szempontból releváns ökológiai régiókon belül, biztosítva az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet és az ahhoz való alkalmazkodást a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások csökkentése érdekében.

A 2014–2020-as programozási időszakban a Duna Interreg program elsősorban a transznacionális vízgazdálkodással, az árvízkezeléssel és a kapcsolódó kockázatkezeléssel összefüggésben foglalkozott az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófakockázatok csökkentését kifejezetten figyelembe vették a program „Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság” (6. tematikus célkitűzés) tematikus célkitűzésének megfelelő 2. prioritás keretében.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az Európai Bizottság által 2010 decemberében elfogadott és az Európai Tanács által 2011-ben jóváhagyott, a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia olyan makroregionális stratégia, amelyet az Európai Bizottság, a Duna menti országok és az érdekelt felek közösen dolgoztak ki a közös kihívások közös kezelése érdekében. A stratégia célja, hogy szinergiákat és koordinációt teremtsen a Duna-régióban zajló meglévő szakpolitikák és kezdeményezések között.

Az EUSDR felülvizsgált uniós cselekvési tervének (2020) három fő célja van: a régió korábbi cselekvési tervében (2010) meghatározott intézkedések aktualizálása és ésszerűsítése; nyújtson stratégiaibb iránymutatást az EUSDR végrehajtásához; az EUSDR cselekvési terv más programokkal és finanszírozási eszközökkel való jobb összeegyeztethetőségének elérése. A terv 85 intézkedésből álló portfóliót határoz meg az EUSDR által meghatározott 12 kiemelt területre vonatkozóan. Az éghajlatváltozás hatásai és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kérdések kiemelt helyen szerepelnek a stratégia környezetvédelmi pillérében, amely a 4. prioritási területből („A vizek minőségének helyreállítása és fenntartása”), az 5. prioritási területből („A környezeti kockázatok kezelése”) és a 6. prioritási területből („A biológiai sokféleség, a tájak, valamint a levegő és a talaj minőségének megőrzése”) áll. Ezek közül az alkalmazkodás szempontjából a PA5 bír a legnagyobb jelentőséggel. Az EUSDR cselekvési terv a következő intézkedéseket ösztönzi: az éghajlatváltozás regionális és helyi hatásainak előrejelzése a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében (2., 3., 4., 5. intézkedés, PA5); alkalmazkodás az éghajlatváltozás vízminőségre és -mennyiségre gyakorolt hatásaihoz, valamint a vízkészlet intelligens felhasználásának támogatása (6. intézkedés, PA4); a vizes élőhelyek ökológiai helyreállítása, különösen a Duna-deltában (10. intézkedés, PA6).

A más makrorégiókkal való földrajzi átfedések miatt az alpesi térségre vonatkozó európai stratégia (EUSALP) és az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó európai stratégia (EUSAIR) is bizonyos mértékig releváns a Duna-régióban az alkalmazkodással kapcsolatos transznacionális együttműködés szempontjából.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A Duna-védelmi Egyezmény (DRPC) fő célja a Duna vízgyűjtő területén található felszíni és felszín alatti vizek fenntartható és méltányos kezelésének és felhasználásának biztosítása. Az egyezmény aláírói megállapodtak abban, hogy együttműködnek az alapvető vízgazdálkodási kérdésekben. Az éghajlatváltozást közvetett módon kezelik, többek között a felszíni és felszín alatti vizek megőrzésére, javítására és ésszerű használatára, valamint az árvizekkel járó balesetekből eredő veszélyek ellenőrzésére irányuló megelőző intézkedésekre törekedve. Az egyezmény végrehajtásának koordinálására létrehozták a Duna Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICPDR). Az ICPDR az árvízkockázatok fenntartható módon történő kezelésére törekszik. Az árvízvédelmi szakértői csoport (FPEG)támogatja a Duna-medence fenntartható árvízvédelmére irányuló cselekvési program végrehajtását. Támogatja továbbá az uniós árvízvédelmi irányelv végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket, például az árvízveszély- és kockázati térképek, valamint a Duna-medence árvízkockázat-kezelési tervének kidolgozását. 2021 februárjában a tagállamok miniszterei, az Európai Bizottság tagja és a Duna-védelmi Egyezmény végrehajtásáért felelős magas rangú tisztviselők jóváhagyták a 2022. évi Duna-nyilatkozatot– Vízió közös medencénk integrált vízgazdálkodására vonatkozóan, fenntartható jövőt építve a Duna-medencében”. Üdvözli az ICPDR 2018. évi éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiájának célkitűzéseit és fő üzeneteit, és újólag megerősíti, hogy az éghajlatváltozás hatásai (aszály, vízhiány, szélsőséges hidrológiai jelenségek és egyéb hatások) új, jelentős vízgazdálkodási kérdést jelentenek a Duna-medence számára.

A Duna-medencében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a katasztrófakockázatok csökkentéséhez is kapcsolódó, határokon átnyúló vízgazdálkodási tevékenységek koordinációjának javítása érdekében az ICPDR és az EUSDR megállapodott az EUSDR végrehajtására vonatkozó együttműködésről és szinergiáról szóló közös dokumentumról.

A Kárpátok Egyezmény területe elsősorban a Duna transznacionális régióhoz tartozik. Ezt a szubregionális szerződést 2003-ban hét kárpáti állam (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) írta alá. Célja az életminőség javítása, a helyi gazdaságok és közösségek megerősítése, valamint a Kárpátok természeti értékeinek és kulturális örökségének megőrzése. A Kárpátok Egyezmény Részes Felei Konferenciájának ötödik ülésén (COP5, 2017) elfogadták a Kárpátok Egyezmény módosítását az éghajlatváltozásról szóló új cikk (12a) beillesztése érdekében. Felkéri a részes feleket, hogy az egyezmény szempontjából releváns valamennyi ágazatban folytassanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó politikákat. Következésképpen létrehozták a Kárpátok területére vonatkozó, 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet, amelynek célja „a Kárpátokban az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és fenntartható fejlődést biztosító klímasemleges pályára irányuló együttműködés megerősítése”. Ezt az elképzelést, amely összhangban van a Kárpátok Egyezmény 12a. cikkének végrehajtásával, hét stratégiai célkitűzés és konkrét cél részletezi. Az éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoport támogatja az egyezmény végrehajtását, különös tekintettel erre a cikkre. Törekszik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú jövőkép megvalósítására, és aktívan előmozdítja az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődést az érintett ágazatokban.

A Kárpátok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó munkacsoportjának beadványa alapján a Kárpátok Egyezmény Titkársága részletes tájékoztatást nyújt, beleértve a Kárpátok-hegység alkalmazkodásával kapcsolatos legfontosabb dokumentumokra mutató linkeket is.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A dunai nyilatkozatra válaszul 2012 decemberében elfogadták az ICPDR éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiáját, amelyet 2018-ban aktualizáltak. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó ICPDR-stratégia célja, hogy iránymutatást nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak az ICPDR tervezési folyamataiba történő integrálásához. Előmozdítja a többoldalú és határokon átnyúló együttműködést az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggésben, és referenciaként szolgál a nemzeti politikai döntéshozók és más tisztviselők számára. A stratégia biztosítja a tudásalapot és a stratégiai keretet ahhoz, hogy a vízügyi ágazatban be lehessen építeni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást az uniós víz-keretirányelv és az uniós árvízvédelmi irányelv végrehajtásába. A lehetséges alkalmazkodási intézkedések átfogó és könnyen használható eszköztára lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy részletes információkat szerezzenek az érdeklődésre számot tartó intézkedésekről az ágazatok szűrése, az intézkedések tipológiái, az időhorizont és az uniós víz-keretirányelv és az uniós árvízvédelmi irányelv szempontjából való relevanciája révén.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítik a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének (DRBM-terv) és a Duna árvízkockázat-kezelési tervének időszakos frissítéseibe. Mindkét terv végrehajtása az EUSDR cselekvési terv szerves részét képezi.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

A Duna Program (2014–2020) által finanszírozott, az éghajlatváltozás kihívásaival legalább közvetve foglalkozó projektek főként a transznacionális vízgazdálkodásra, az árvízkezelésre és a kapcsolódó kockázatkezelésre vonatkoznak (pl. JOINTISZA, DANUBE FLOODPLAIN, DAREFFORT projektek). A DriDanube projekt az aszálykezelésre összpontosított.

A JOINTISZA (A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és az árvízkockázat-megelőzés közötti együttműködés megerősítése a Tisza-medence vizei állapotának javítása érdekében) projekt (2017-2019) a Tisza-medence vizein osztozó öt ország partnereit hozta össze, hogy az európai vízügyi keretirányelv végrehajtása keretében dolgozzanak ki egy aktualizált integrált Tisza-medence gazdálkodási tervet (ITRBMP). A városi hidrológiai gazdálkodásra és az aszálykezelésre vonatkozó két kísérleti intézkedés lehetővé tette a szereplők számára, hogy új megközelítéseket dolgozzanak ki az éghajlatváltozás hatásainak elemzésére és kezelésére a vízgyűjtő terület kiválasztott területein. Az ICPDR Tisza Csoport, valamint az EUSDR PA4 (Vízminőség) és PA5 (Környezeti kockázatok) koordinátorai szorosan részt vettek ezekben a tevékenységekben. A Kárpátok Egyezmény Titkársága társult stratégiai partner volt, és a JOINTISZA-n belül projekttanácsadóként tevékenykedett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kérdésekben.

A DANUBE FLOODPLAIN projekt (Az árvízkockázat csökkentése ártéri helyreállítással a Duna és mellékfolyói mentén, 2018-2020) célja a transznacionális vízgazdálkodás és árvízkockázat-megelőzés javítása volt, miközben maximalizálta a biológiai sokféleség megőrzésének előnyeit. A projekt egyik fő eredménye egy online tanfolyam volt az ártéri helyreállításról. A vízgazdálkodással és katasztrófakockázat-csökkentéssel foglalkozó fiatal és középszintű szakembereket, valamint diákokat céloztam meg. A projekt valamennyi eredményét a Duna-ártér webes térinformatikai rendszerében tárolták. Lehetővé teszi az aktív, potenciális és korábbi árterek, helyreállítási igényeik, csúcskibocsátás esetén nyújtott teljesítményük, ökológiai és társadalmi-gazdasági jellemzőik stb. megjelenítését.

A DAREFFORT projekt (Duna-medence fokozott árvíz-előrejelzési együttműködés, 2018-2021) célja a Duna-medence országai közötti együttműködésen alapuló árvíz-előrejelző rendszer létrehozása volt. A projekt javította az előrejelzés értékelését, a harmonizált adatcserét és a tudástranszfert. E projekt keretében a partnerek együttműködtek az árvizekkel kapcsolatos adatgyűjtésben és -feldolgozásban, valamint a közös árvíz-előrejelzés közös ütemtervében, beleértve az előrejelzési eredmények cseréjét is.

A DriDanube projekt (2017-2019) célja az volt, hogy növelje a Duna régió képességét az aszályhoz kapcsolódó kockázatok kezelésére. A DriDanube projekt partnerei kidolgozták a Duna aszálystratégiáját. Célja az volt, hogy megerősítse a Duna-régió kapacitását az aszályok kezelésében tapasztalható közös hiányosságok leküzdésére, és ezáltal elősegítse a reaktív aszálykezelési megközelítésről a proaktív aszálykezelési megközelítésre való áttérést. A DriDanube projekt több olyan eszközt is kifejlesztett, amelyek támogatják a proaktív aszálykezelés megvalósítását a Duna-régió országaiban. Az aszályfigyelő  egy interaktív webes platform, amely előrejelzi az aszályos körülményeket, és segít a megfelelő döntések meghozatalában. A DriDanube támogatta az EUSDR környezeti kockázatokra vonatkozó 5. prioritásának végrehajtását, és hozzájárult a közép- és kelet-európai integrált aszálykezelési programhoz (IDMP CEE). Ez egy regionális kezdeményezés, amely az aszálykockázat-kezelési eszközök és politikák fejlesztését, értékelését és alkalmazását támogatja Délkelet-Európában azzal a céllal, hogy javítsa az aszályra való felkészültséget és csökkentse az aszály hatásait.