Földközi-tenger (Euro-Med)

A régió országai

A földközi-tengeri térség együttműködési területe a Földközi-tenger északi partján fekvő országokat foglalja magában. Az Interreg EURO-MED program (2021–2027) együttműködési területe felöleli az előző program teljes területét (Portugália, Spanyolország és Franciaország déli részei, Olaszország szinte teljes területe, valamint Szlovénia, Horvátország, Görögország, Málta, Ciprus, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró teljes kiterjesztése). Két további országgal (Bulgária és Észak-macedón Köztársaság) két korábbi programozási időszak után első alkalommal éri el a Fekete-tenger partvidékét is. Spanyolország további régiói (Extremadura, Kasztília-La Mancha és Comunidad de Madrid) szintén ide tartoznak. A brexit miatt az előző két programozási időszakban részt vevő Gibraltár (Egyesült Királyság)* már nem része a transznacionális programterületnek. A régi és az új határokat összehasonlító térkép itt tekinthető meg.

* Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jei hatálybalépésétől az Egyesült Királyságból származó tartalmak a továbbiakban nem lesznek frissítve ezen a weboldalon.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

Az Európai Bizottság által 2022. június 22-én elfogadott, 2021–2027-es Interreg Euro-Med program fő célja, hogy hozzájáruljon „a klímasemleges és reziliens társadalomra való átálláshoz: a globális változások elleni küzdelem hatással van a földközi-tengeri erőforrásokra, miközben biztosítja a fenntartható növekedést és polgárai jólétét”. Négy operatív misszión alapuló stratégiai megközelítést fogadtak el.

• küldetés: az innovatív és fenntartható gazdaság megerősítése
• küldetés: környezetünk és természeti örökségünk védelme, helyreállítása és fejlesztése
• küldetés: a zöld lakóterületek előmozdítása
• küldetés: a fenntartható turizmus erősítése

A program három prioritást határoz meg:

• prioritás: Intelligensebb földközi-tengeri térség
• prioritás: Zöldebb földközi-tengeri térség
• prioritás: Jobb földközi-tengeri kormányzás

Az éghajlatváltozást a régió egyik legnagyobb kihívásaként tartják számon. Különösen a 2. prioritás (Zöldebb földközi-tengeri térség) foglalkozik vele, amely a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javítása, valamint a kockázatok megelőzése és csökkentése révén előmozdítja a zöldebb életteret. A program által támogatott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések várhatóan hozzájárulnak a 2., 3. és 4. operatív küldetéshez.

Az Interreg Euro-Med program előmozdítja a szinergiákat és az együttműködést a meglévő transznacionális hálózatépítési rendszerekkel, például a régió szempontjából releváns makroregionális stratégiákkal (EUSAIR, EUSALP).  Így a program előmozdítja az érdekelt felek közötti koordinációt és a bevált gyakorlatok transznacionális cseréjét.

A korábbi INTERREG V B MED program (2014–2020) célja a fenntartható növekedés előmozdítása volt a földközi-tengeri térségben az innovatív koncepciók és gyakorlatok (technológiák, irányítás, innovatív szolgáltatások) előmozdítása révén. Ösztönözte továbbá a természeti és kulturális erőforrások fenntartható használatát, és integrált és területi alapú együttműködési megközelítés révén támogatta a társadalmi integrációt. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást többé-kevésbé közvetlenül a 2. prioritási tengely (az alacsony szén-dioxid-kibocsátású stratégiák és az energiahatékonyság előmozdítása) és a 3. prioritási tengely (a földközi-tengeri térség természeti és kulturális erőforrásainak védelme és előmozdítása) keretében finanszírozott projektek fedték le.

2.     Makrorégiós stratégiák

A földközi-tengeri térség egyes részei átfedésben vannak két uniós makroregionális stratégia földrajzi hatókörével: a földközi-tengeri térség szempontjából a legrelevánsabb az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó adriai- és jón-tengeri stratégia; és kisebb mértékben az EUSALP, amely magában foglalja a francia Alpok tengereit, Olaszország északi régióit és Szlovéniát.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

Az INTERREG MED régió magában foglalja a barcelonai egyezmény és az UNEP földközi-tengeri cselekvési terve (UNEP-MAP) hatálya alá tartozó teljes földközi-tengeri terület európai részeit. Az egyezmény regionális együttműködési platform, amely regionális megközelítés révén koordinálja a tengeri környezet védelmét célzó tevékenységeket. Az UNEP-MAP révén a barcelonai egyezmény szerződő felei arra törekednek, hogy megfeleljenek a tengeri és part menti környezet védelmével kapcsolatos kihívásoknak, miközben előmozdítják a fenntartható fejlődés elérésére irányuló regionális és nemzeti terveket.

Az UNEP-MAP földközi-tengeri térségre vonatkozó fenntartható fejlődési stratégiáját (MSSD2016–2025)2016-ban fogadták el. Ez a stratégia stratégiai szakpolitikai keretet biztosít a földközi-tengeri térség fenntartható jövőjének biztosításához, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal. A stratégia olyan átfogó célkitűzésekre összpontosít, amelyek a környezet és a fejlesztés közötti kapcsolódási pontokban rejlenek. „Az éghajlatváltozás kiemelt kérdésként való kezelése a földközi-tengeri térség számára” a 2016–2025-ös időszakra vonatkozó tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv egyik célkitűzése. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás számos olyan intézkedés részét képezi, amelyek az e célkitűzéshez kapcsolódó négy stratégiai irány részét képezik. A MedECC (az éghajlatváltozással és a környezeti változásokkal foglalkozó mediterrán szakértők) a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv keretében kidolgozott kiemelt kezdeményezés. Nyílt és független nemzetközi tudományos szakértői hálózat, amely naprakész, megbízható tudományos információk alapján nyújt támogatást a döntéshozóknak és a nyilvánosságnak. A MedECC célja, hogy áthidalja a tudósok és a politikai döntéshozók közötti szakadékot. Célja továbbá, hogy minden szinten hozzájáruljon a szakpolitikák javításához azáltal, hogy pontos és hozzáférhető információkkal támogatja a döntéshozatalt az éghajlatváltozás és a környezeti változások jelenlegi és jövőbeli hatásairól a Földközi-tenger térségében. A hálózat elkészítette a Földközi-tenger medencéjében végbemenő éghajlatváltozásról és környezeti változásokról szóló első földközi-tengeri értékelő jelentést (MAR 1),amely elemzi a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli kockázatokat.

Az integrált partiövezet-gazdálkodás (ICM) elismert eszköz a jelenlegi és hosszú távú part menti kihívások kezelésére, beleértve az éghajlatváltozást és annak hatásait is. A barcelonai egyezményhez csatolt, a tengerparti övezet integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyvet (ICZM-jegyzőkönyv) 2008-ban dolgozták ki, az Európai Tanács 2010-ben ratifikálta, és 2011-ben lépett hatályba. Közös keretet biztosít a szerződő felek számára az ICZM előmozdításához és végrehajtásához. 2019-ben a szerződő felek elfogadták az ICZM közös regionális keretét (CRF). Célkitűzései között szerepel „a természeti veszélyek és a természeti katasztrófák hatásainak kezelése, különös tekintettel a part menti erózióra és az éghajlatváltozásra”.

A kiemelt cselekvési program UNEP/MAP regionális tevékenységi központja (PAP/RAC) támogatást nyújt a földközi-tengeri térségre vonatkozó ICZM-jegyzőkönyv és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv végrehajtásához. Figyelembe veszi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is. Az ICZM Platform egy interaktív online tér. Az ICZM-mel kapcsolatos információk, dokumentációk és bevált gyakorlatok multidiszciplináris „bankjaként” szolgál a Földközi-tenger térségében (és másutt), valamint a hálózatépítés és az információcsere helyszíneként. Ez ad otthont a tengeri területrendezési munkaterületnek, amely támogatja a régió tervezőit a tengeri területrendezés kidolgozásában, figyelembe véve az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat is (azéghajlat-politikai tervezés eszköze).

A régióban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén folytatott transznacionális együttműködést a következő kezdeményezések is előmozdítják:

Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) egy 2008-ban létrehozott többoldalú partnerség. Tagjai az Európai Unió összes földközi-tengeri országa és 15 másik földközi-tengeri partnerország. Az Unió a Mediterrán Térségért célja, hogy egyedülálló platformként segítse elő és mozdítsa elő a regionális párbeszédet és együttműködést, valamint a konkrét projekteket és kezdeményezéseket az energiaügy és az éghajlat-politika területén. 2014-ben az Unió a Mediterrán Térségért létrehozta az „éghajlatváltozási szakértői csoportot”, amelynek célja az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása a földközi-tengeri térség egészében, valamint konkrét projektek és kezdeményezések kidolgozásának előmozdítása.

A WESTMED tengeri kezdeményezés a Földközi-tenger nyugati medencéjének északi és déli oldaláról 10 országot érint (Algéria, Franciaország, Olaszország, Líbia, Málta, Mauritánia, Marokkó, Portugália, Spanyolország és Tunézia). Az Európai Bizottság által elfogadott és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott kezdeményezés három fő célt határoz meg: (1) biztonságosabb és védettebb tengeri térség; (2) intelligens és reziliens kék gazdaság; (3) a tengerek jobb irányítása. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a második célkitűzés említi. Személyre szabott megoldások és új technológiák kifejlesztésére utal a tengeri megújuló energiák hasznosítása, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint az energiahatékonyság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítása érdekében a part menti városokban. 2018-ban a kezdeményezés aláírói ütemtervet fogadtak el a nyugat-mediterrán részvízgyűjtő fenntartható kék gazdaságának fejlesztésére vonatkozóan. Ennek az ütemtervnek biztosítania kell a földközi-tengeri ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások megőrzését. A „Biodiverzitás és a tengeri élőhelyek megőrzése és helyreállítása” elnevezésű ütemterv-prioritás keretében a kezdeményezés tagállamai megállapodtak abban, hogy intézkedéseket hoznak a part menti erózió és az élőhelyek pusztulásának kezelésére. Ezen intézkedések célja a Földközi-tenger tengeri környezete „jó ökológiai állapotának” elérése és a part menti területek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása. A bolognai charta olyan szakpolitikai kezdeményezés, amelynek célja a part menti regionális közigazgatási szervek szerepének megerősítése a földközi-tengeri térségre vonatkozó európai politikák és kezdeményezések keretében, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak: partvédelem, integrált gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. A charta egy makroprojekt-kezdeményezést is támogat, amelyet a közös cselekvési terv részletez.

A Földközi-tengeri Integrációs Központ (CMI)többpartneres kezdeményezés, amely a régió északi és déli oldalának országaihoz csatlakozik. A földközi-tengeri térség fejlesztési ügynökségei, kormányai, helyi hatóságai és civil társadalmai összegyűlnek, hogy eszmecserét folytassanak, megvitassák a közpolitikákat, és regionális megoldásokat találjanak a földközi-tengeri térség regionális kihívásainak kezelésére. A 2019–2021-es időszakra vonatkozó második tematikus pillér keretében (Reziliencia: a külső sokkhatások, főként az éghajlatváltozás enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, valamint a konfliktusok hatásaira való reagálás), a CMI elindította „Az éghajlatváltozással szembeni területi reziliencia aktív programját”, amely több térbeli és több ágazatra kiterjedő megközelítést alkalmaz

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

az INTERREG transznacionális együttműködés vagy az együttműködés egyéb formái keretében nem dolgoztak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket a földközi-tengeri térségre vonatkozóan. 2016-ban azonban a barcelonai egyezmény szerződő feleinek 19.^ülése (COP19) jóváhagyta azéghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó regionális keretet a földközi-tengeri és part menti területeken. A dokumentum célja, hogy közös regionális stratégiai megközelítést alakítson ki az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és az alkalmazkodási kapacitás növelése érdekében.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

Az alábbiakban a 2014–2020-as MED program által finanszírozott projektekre mutatunk be példákat.

Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a védett tengeri területek fontos szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, két projekt támogatta a földközi-tengeri védett tengeri területeket a Földközi-tengeren jelenleg zajló éghajlatváltozási hatásokhoz való alkalmazkodás és azok enyhítése érdekében:   MPA-ADAPT (A földközi-tengeri védett tengeri területek irányítása az éghajlatváltozás korában: a rezilienciához való alkalmazkodás kiépítése, 2016–2019) és az azt követő MPA-ENGAGE (A földközi-tengeri térség kulcsfontosságú szereplőinek bevonása az ökoszisztéma-megközelítésbe a védett tengeri területek kezelése érdekében az éghajlatváltozás kezelése érdekében, 2019–2022) A védett tengeri területek bevonásával és az MPA-ADAPT projektekkel nyomonkövetési protokollokat dolgoztak ki, és ösztönözték azok használatát minden földközi-tengeri védett tengeri területen. E két projekt keretében első alkalommal dolgoztak ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó terveket a Földközi-tenger egyes védett tengeri területein.

A POSBEMED projekt (2016–2018) elismerte a Posidonia Oceanica maradványainak (elszáradt levelek, rostok és rizómák, amelyek rendszeresen partra vetődnek és partra vetődnek) szerepét a part természetes és éghajlatváltozási hatásokkal szembeni általános ellenálló képességének növelésében. A projekt jelentős előrelépést ért el a Posidonia beach-dune rendszerek kezelésének fenntarthatóbb megközelítése felé. A végső eredmény „A Posidonia beach-dune rendszerek irányítása és kezelése” elnevezésű, a földközi-tengeri régióra vonatkozó átfogó stratégia volt, amely a Posidonia part menti környezetében zajló döntéshozatali folyamatok valamennyi érdekelt felé irányult.

Az UNEP-MAP az éghajlatváltozás hatásvizsgálatával és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos ismereteket és gyakorlatokat is előmozdítja a földközi-tengeri térségben (és különösen a nem uniós országokkal szemben). Ezek különböző projekteket foglalnak magukban a GEF által finanszírozott MedProgramme keretében, valamint számos alkalmazkodási tevékenységet, amelyeket a különböző UNEP/MAP regionális tevékenységi központok hajtanak végre. A ClimVar & ICZM (Integration of climate variability and change into national strategies to implement the ICZM Protocol in the Mediterranean) projekt (2012–2015) jó példa az UNEP-MAP tudásteremtéssel és -megosztással kapcsolatos tevékenységeire.

Más projekteket a 2014–2020-as időszakra szóló BalkanMed program keretében finanszíroztak. Nagy földrajzi területre terjedt ki, amelyet részben a 2021–2027-es földközi-tengeri transznacionális régió ölel fel. Néhány példát alább ismertetünk.

A BeRTISS  (BalkanMed valós idejű szélsőséges időjárási szolgáltatás) (2017–2019) három ország (Görögország, Ciprus és Bulgária) partnereit vonta be. Célja egy kísérleti transznacionális szélsőséges időjárási szolgáltatás kifejlesztése volt a balkáni‐mediterrán térség biztonságának, életminőségének és környezetvédelmének javítása érdekében. A korai előrejelzés áll a DISARM (Drought and fire ObServatory és eArly waRning systeM) projekt (2017–2019) középpontjában is, amelyben ugyanazokból az országokból származó partnerek vettek részt. Hozzájárul a BeRTISS-hez, de az éghajlattal kapcsolatos különböző hatásokra (aszály és erdőtüzek) összpontosít.

Az erdőtüzeket a régió egyik legrelevánsabb kockázati tényezőjeként tartják számon. Korai észlelésük a SFEDA (Forest Monitoring System for Early Fire Detection and Assessment in the Balkan-Med area) projekt (2017–2019) középpontjában is áll.

A négy part menti balkáni-mediterrán országot (Görögországot, Ciprust, Albániát és az Észak-macedón Köztársaságot) képviselő partnerek hozzájárultak a HERMES (A Harmonised fRamework to Mitigate coastal EroSion promoting ICZM protocol implementation) projekthez (2017–2019). A HERMES a korábbi projektekre építve közös keretet dolgozott ki a parti erózió mérséklésére és a tengerpartok helyreállítására. Ez a tanulmányok koherens együttesének végrehajtásával, a már kifejlesztett technikai eszközök megosztásával és közös szakpolitikai eszközök kialakításával valósult meg.