Délnyugat-Európa

A régió országai

A délnyugati transznacionális régió Európa délnyugati területeit foglalja magában. A 2021–2027-es Interreg program együttműködési területe magában foglalja Franciaország déli régióit, Spanyolország teljes területét (beleértve a Baleár-szigeteket, majd Melilla és Ceuta területeit), Portugália szárazföldi részét és az Andorrai Hercegséget. Az előző programozási időszakhoz (2014–2020) képest az új transznacionális együttműködési terület csak az Egyesült Királyság Gibraltár* területét zárta ki. A régi és az új határokat összehasonlító térkép itt tekinthető meg.

* Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jei hatálybalépésétől az Egyesült Királyságból származó tartalmak a továbbiakban nem lesznek frissítve ezen a weboldalon.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A Bizottság 2022. december 13-án jóváhagyta az Interreg VI B délnyugati programját (2021–2027). A program négy prioritást határoz meg a délnyugati régióban (SUDOE):

• prioritás: A természeti tőke megőrzése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás erősítése a SUDOE-ban

• prioritás: A társadalmi kohézió, valamint a területi és demográfiai egyensúly előmozdítása a SUDOE-ban az innováció és a termelő ágazatok átalakítása révén
• prioritás: A társadalmi kohézió, valamint a területi és demográfiai egyensúly előmozdítása a SUDOE-ban a társadalmi innováció, a kulturális örökség fejlesztése és a szolgáltatások révén
• prioritás: Erősítse meg a SUDOE hatását a területeken.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást kifejezetten lefedi az 1. prioritás és annak 2.4. egyedi célkitűzése (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés előmozdítása, reziliencia az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével). A program várhatóan mérsékli az éghajlatváltozás hatásait, és javítja a természeti kockázatok előrejelzését, megelőzését és kezelését.

Az alkalmazkodás szempontjából releváns intézkedéseket az 1. prioritás egyéb konkrét célkitűzései is ösztönzik, mint például a 2.7. prioritás (A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása, a városi területeken is, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése) és a 2.5. prioritás (A vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása). A várt eredmények közé tartozik az ökoszisztémák rezilienciájának megerősítése és a veszélyeztetett vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése.

Az előző időszakban (2014–2020) az INTERREG V B SUDOE a 4. prioritásával (Az éghajlatváltozás elleni küzdelem) támogatta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, amely a program teljes finanszírozásának 12 %-át kapta (17,08 millió EUR). Ez a tengely a vízkészletek szűkösségével és a csapadék nagyfokú változékonyságával összefüggő éghajlatváltozási kockázatok kezelésére és megelőzésére összpontosított, ami növeli az aszályos körülmények fokozódásának, az elsivatagosodásnak, a talajeróziónak, az erdőtüzeknek és az áradásoknak a kockázatát.

2.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A SUDOE régió egyes területei szerepelnek az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló OSPAR-egyezményben, különösen a IV. régióban – a Vizcayai-öbölben és az ibériai partvidéken. Az egyezmény az éghajlatváltozást (és az óceánok savasodását) átfogó kérdésként kezeli a tudásteremtés, a hatások nyomon követése és az ökoszisztéma rezilienciájának növelését célzó gazdálkodási lehetőségek kialakítása szempontjából. Franciaország és Spanyolország is szerződő fele a barcelonai egyezménynek, amely a Földközi-tenger egész területére kiterjed.

A SUDOE régió magában foglalja a Pireneusok hegyvidékét, amely nagy hagyományokkal rendelkezik Franciaország, Spanyolország és Andorra együttműködésében. A Pireneusok Munkaközösségét (CTP) 1983-ban hozták létre az Európa Tanács kezdeményezésére, többek között a közlekedés, az oktatás, a kutatás, a kulturális örökség és a fenntartható fejlődés területén jelentkező közös, határokon átnyúló kihívások kezelésére. A CTP pireneusi stratégiájával (2018–2024) válaszol a terület kihívásaira. Tartalmaz egy külön tengelyt az éghajlat-politikai fellépésekre vonatkozóan.

2010-ben a CTP finanszírozta a Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpontot (OPCC). Célja az éghajlatváltozás jelenségének nyomon követése és megértése a Pireneusokban a terület alkalmazkodásának támogatása érdekében. Az OPCC platform geoportált tartalmaz a tematikus térképekhez való hozzáféréshez. 2018-ban az OPCC koordinálta az „Éghajlatváltozása Pireneusokban: hatások, sebezhetőség és alkalmazkodás”,amely a Pireneusok régiójában az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb és legteljesebb tudásbázist jelenti.

3.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A Pireneusi Éghajlatváltozási Stratégiát a CTP Végrehajtó Bizottsága 2021 novemberében hagyta jóvá, a CTP hét területi elnöksége pedig 2021 decemberében ratifikálta. A stratégia jövőképe 2050-re egy olyan régiót irányoz elő, amely ellenálló az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Öt stratégiai célt határoz meg: (1) A pireneusi éghajlattal és annak változékonyságával kapcsolatos ismeretek fejlesztése; (2) a biológiai sokféleséggel és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás az éghajlatváltozás hatásaival szemben, valamint a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások javítása;  (3) Hozzájárulás a méltányos éghajlati és ökológiai átálláshoz, a pireneusi gazdaság és lakosság támogatása e folyamaton keresztül; (4) Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal összeegyeztethető területi irányítás előmozdítása, a területi egyensúly biztosítása; (5) Hozzájárulás a tudásalapú koordinációhoz, együttműködéshez és kormányzáshoz, a tudatosságnövelés, a kommunikáció és a környezeti nevelés megerősítése.

A pireneusi éghajlat-változási stratégia operatív tervének tervezete (2022) 5 rendszer köré szerveződik: Éghajlat, reziliens természeti területek, adaptált hegyvidéki gazdaság, népesség és terület, valamint kormányzás.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az alábbiakban a 2014–2020-as SUDOE program által finanszírozott projektek példáit ismertetjük. A régió számára kulcsfontosságú kérdések az aszályhoz, a vízhiányhoz és az éghajlatváltozás által súlyosbított tűzkockázatokhoz kapcsolódnak.

A RISKCOAST projekt (Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó geológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére szolgáló eszközök fejlesztése a tengerpartokon, 2019–2022) az éghajlatváltozás által fokozott geológiai parti kockázatok megelőzésére és kezelésére szolgáló innovatív eszközök, módszertanok és hatékony megoldások kidolgozására összpontosít. A SUDOE part menti területén a geológiai kockázatokkal foglalkozó transznacionális együttműködési hálózat létrehozásával a projekt a veszélyhelyzet-kezelés mindhárom szakaszára kiterjed: megelőzés, reagálás és rehabilitáció.

A ClimAlert projekt (a vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatok korai riasztási rendszere a nagyobb reziliencia érdekében, 2019–2023) számos eszközt javasol a reziliencia növelésére: a vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatokra (aszályok, tüzek és árvizek) vonatkozó transznacionális korai előrejelző szolgáltatás és transznacionális internetes platform létrehozása a közigazgatási szervek és más érdekelt felek kapacitásának javítása érdekében.

A vízgazdálkodási kérdések az AGUAMOD (Vízkészlet-gazdálkodási platform fejlesztése a SUDOE terület apályidőszakaiban) projekt (2016–2019) hatálya alá tartoznak, amely platformot biztosított a SUDOE régió vízkészleteivel való integrált gazdálkodáshoz a nyári időszakokban, a gazdálkodók és a földhasználók közötti együttműködés megerősítésének eszközeként (Aguamodcuaderno interactivo).

Másfelől a PLURIFOR (Transnational Plans for the Management of Forest Risks) projekt (2016–2019) célja az volt, hogy kockázatkezelési tervek és eszközök kidolgozása révén csökkentse a spanyolországi, franciaországi és portugáliai erdőterületek többféle veszéllyel (többek között újonnan megjelenő kártevőkkel és betegségekkel, erdőtüzekkel, talajromlással és viharokkal) szembeni sebezhetőségét. Az ECCLIPSE (Assessment of Climate Change in Ports of Southwest Europe) projekt (2019–2022) célja, hogy közös keretet dolgozzon ki az éghajlatváltozás hatásainak és a SUDOE-térben található kikötők alkalmazkodási stratégiái hatékonyságának értékelésére. Az éghajlatváltozás jelentős kockázatot jelent a vállalkozásokra, a működésre, a biztonságra és az infrastruktúrára, és ezáltal a helyi, nemzeti és globális gazdaságokra nézve. A változó körülmények között végzett kikötői műveletek biztosítása érdekében a projekt célja az éghajlatváltozás helyi szintű hatásainak mélyebb megértése a megfelelő alkalmazkodási stratégiák feltárása érdekében. A projekt 3 esettanulmányt tartalmaz 3 különböző éghajlati területen: Valencia kikötője (Spanyolország, Földközi-tenger), Aveiro kikötője (Portugália, Atlanti-óceán) és Bordeaux kikötője (Franciaország, Gascogne-öböl).

Az INTERREG V B SUDOE program mellett a határokon átnyúló együttműködés (INTERREG A) is fontos szerepet játszik a közös tudásbázis kiépítésében, valamint az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek régión belüli átadásában, reprodukálásában és hasznosításában. Ezt példázza az INTERREG A Spanyolország-Franciaország-Andorra Határon Átnyúló Együttműködési Program (POCTEFA) által a Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont (OPCC) kutatási tevékenységeinek nyújtott támogatás, mind a 2007–2013-as, mind a 2014–2020-as programozási időszakban. Ennek keretében az OPCC-ADAPYR projekt (2020–2022) a korábbi OPCC-2 projekt (2016–2019) folytatása: ezek a projektek bővítették a Pireneusokban az éghajlatváltozás hatásaival és sebezhető pontjaival kapcsolatos jelenlegi ismereteket, támogatták a Pireneusokra vonatkozó, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó stratégia előkészítését, és javították az OPCC információs portálját. Az Interreg POCTEFA keretében finanszírozott egyéb OPCC-projektek itt találhatók.